Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)
1931-05-23 / 41. szám
május 23 Kiskunhalas Helyi Értesítőié 5 oldal Harka-Kötöny pusztáknak Halashoz való csatolásáról nyilvánosságra került az alispán részletes indokolása Megírtuk legutóbb, hogy a vármegye közgyűlése is úgy döntött, hogy Harka-Kötönynek Halashoz való csatolását pártolólag fogja a belügyminiszterhez felterjeszteni. Ez a felterjesztés most nyilvánosságra is jutott és ebben az alispán részletes indokolása is megvan. Ezt az alispáni felterjesztést teljes egészében az alábbiakban közöljük. A vármegye alispánja által előzőleg lefolytatott eljárás az annak során beszerzett adatok, végül az érdekelt Kiskunhalas megyei város — továbbá Prónayfalva és Bocsa nagyközség véleményének figyelembevételével a m. kir. belügyminiszterhez előterjesztést teszünk az iránt, hogy méltóztassék a jelenleg Prónayfalva községhez tartozó Harka pusztának Prónayfalva községtől Kiskunhalas városhoz való átcsatolását elrendelni. Méltóztassék elrendelni, hogy a jelenleg Bocsa, községhez tartozó Bagi, Bocsa és Szentimre Bocsa határrészek, melyek mintegy 8000 kát. holdat tesznek ki, Prónayfalva községhez csatoltassanak át, azzal, hogy a Szentimre—Bocsa pusztarész gazdakörének jelenlegi helyisége közelében egy állandó jegyzői kirendeltség létesittessék. Babó Károly és társai kiskunhalasi lakosok, valamint a Kiskunhalasi Gazdasági Egyesület képviseletében Mészöly Károly elnök, majd utóbb dr. Halász D. Sándor kiskunhalasi lakosok kérelmet nyújtottak be a vármegye alispánjához aziránt, hogy a jelenleg Prónayfalva községhez tartozó Harka és Kötöny puszták egész területe Kiskunhalas megyei városhoz csatoltassék át. Kérelmük indokolására felhozták azt, hogy Harka és Kötöny puszták földjeinek tulajdonosai, az ottani birtokaik után adófizető polgárok tul- nyomórészben kiskunhajasi lakosok, ajíik már régóta követelik ezen az ő tulajdonukat képező, a város határába beékelődő területnek a városhoz való csatolását, annál is inkább, mert az átcsatolás esetén birtokaikkal kapcsolatos közigazgatási ügyeiket lakóhelyükön, Kiskunhalason intézhetnék el és nem kellene a,zok végett a prónayfalvai községi elöljárósághoz, illetve a kiskőrösi járási főszolgabírói hivatalhoz utazgatniok. Felhozták továbbá azt, hogy az útépítés és útfenntartás szempontjából is kívánatos és szükséges, hogy ezen a városi határba való beszöge- lés odacsatoltassék, mert különben úgy, mint eddig — további nézeteltérésekre, huzavonákra adhat okot, amiknek eredménye csak az lehet, hogy a lakosságnak akkor, amikor arra legnagyobb szüksége volna, használható utjai nem lesznek. Végül ezen törvényszerinti indokokon kívül felhozták azon érzelmi érvet is, hogy Harka és Kötöny puszták a, régi időkben Kiskunhalas városhoz tartoztak és úgy azok átcsatolása tulajdonképen csak visz- szacsatolást jelentene. A vármegye alispánja által lefolytatott előzetes eljárás alapján megállapítottuk, hogy a kérelmezők az 1886. évi XXII. t.-c. 148. §-ában előirt követelményeknek megfeleltek. Amennyiben a szóbanforgó Harka és Kötönypusztáknak a puszták összes egyenes állami adójának felénél nagyobb részét fizető tulajdonosai kérték az átcsatolást és ezért a kérelem teljesítését javasoljuk. Az alispánunk által lefolytatott eljárás során azonban megállapítottuk azt is, hogy Harka és Kötönypusztáknak Kiskunhalas megyei városhoz való átcsatolása által Prónayfalva község adóalapja annyira fog csökkenni, hogy ezáltal a község létfenntartása veszélyeztetve lehetne. Ezen kérdés megoldására felmerült azon lehetőség is, hogy Prónayfalva és Bocsa községeket egyesítve, ezáltal visszaállítaná az 1906. évi állapotot, amikor a két község Tázlár név alatt egyet képezett és ezáltal mindkét jelenlegi községnek megadjuk a megélhetési lehetőségét, mert Prónayfalva a puszták elszakitása következtében életképtelenné válhatna, Bocsa pedig teljesen szétszórt tanyarendszerével soha sem volt és nem is lesz életképes, de ezen megoldás ellen Bocsa község képviselőtestülete határozottan tiltakozott és követelte a község fenntartását. Viszont a Pusztaszentimre—Bocsa határrész gazdakörének határozatából kitünőleg megállapítottuk, hogy a község Pusztaszentimre és Bagi bócsai érdekeltségének a legmegfe- | lelőbb a Prónayfalvához való csatla- ; kozás lenne. Miután pedig ezen átcsatolás ál- j tál Prónayfalva község a Harka és Kötöny-puszták elvesztéséért kellőleg kárpótolva volna, továbbá a Bocsa községtől átcsatolt pusztarészek lakossága a jegyzői kirendeltség fel- j állítása által őket az eddiginél is ■ jobban kielégítő közigazgatási szervezethez jutna, javaslatunkat ez irányban tettük meg. Ezen véghatározatunkat a vármegye hivatalos lapjában közzétesszük j azzal, hogy ellene a megjelenést kő- j vető nyolcadik naptól számított 15 ! nap alatt a m. kir. belügyminiszter előtti felebbezésnek van helye, amelyet a vármegye alispánjánál kell benyújtani. Az őszi búza és rozs közepes, a tavaszi búza kevés de jól kelt, az árpa áltáléban jé, a zab jél fejlődött A legutolsó (1931. április 24-iki) hivatalos vetésjelentés közzététele óta eltelt három hét időjárását általában normális hőmérséklet s gyakori zivataros esők jellemzik. Repce az utóbbi esők után sokat fejlődött, általában azonban alacsony és ritka. Terméskilátása a minősítő becslések szerint gyenge közepesnek mondható. Az őszi búza a kiadós csapadék után jól bokrosodott és piros fejlődésnek indul; szárba hajt. Bár egyes helyeken ritka és alacsony, de szép és üdezöld szinü. Borsod-Gö- mör-Kishont, Heves, Nógrád-Hont, — Zemplén, Pest-PiHs-Solt-Kiskun és Szatmár vármegyékben, de különösen Jász-Nagykun-Szolnok vármegye egyes részein a vetések nagy része gyenge, ritka és gazos, ezen vármegyékben egér, rovar, viz és felfagyás okozta károk miatt kiszántások is voltak. Helyenként, különösen a kis gazdaságokban a drótféreg, futrika és hesszenilégy okoz érzékeny károkat. Minősítő becslése közepes. Az őszi rozs az esőzés után némileg javult, általában azonban ritka, vékonyszáru és alacsony, sok helyütt gazos. Kalászát most kezdi hányni. Beérkezett minősítő becslések szerint az őszirozs ezidöszerinti állása gyenge | és közepes között váltakozik, általában azonban közepes. Tavaszi buzavetés kevés van, ennek vetése általában későn történt. Az elvetett elég jól kelt és most kezd fejlődésnek indulni. Tavaszi rozsot szintén keveset vetettek. Az elvetett most kel. Az árpavetések általában jól és egyenletesen keltek és az eső után szépen fejlődnek. A zabvetések jól és egyenletesen keltek és erőteljesen fejlődnek. A tengeri vetése egyes helyek kivételével az ország nagyobb részében csaknem mindenütt befejeztetett. A korán vetett jól és egyenletesen kelt és szépen fejlődik. Helyenkint első kapálását már megkezdték. A burgonya ültetését nagyobbára elvégezték, a korán vetett szépen kelt s helyenkint már kapálását is megkezdték. A gyümölcsfák részben elvirágzottak, részben most virágzanak. Almából, körtéből és szilvából jó termés Ígérkezik. Barack azonban a legtöbb helyen gyengén virágzott s igy ebből gyenge termésre van kilátás. A szőlők állapota. Az utóbbi meleg és esős időjárás a szőlő fejlődését általában elősegítette. A metszési, karózási és pótlási munkálatokat úgyszólván mindenütt befejezték. Egy pestmegyei nagyközség fuldoklása a csőd hullámaiban Felfüggesztették Szabadszállás község vezetőségének működését Megyei biztos vezeti a negyedmilliós kölcsönnel szanált község ügyeit Megírta a Helyi Értesítő, hogy Szabadszállás nagyközség két év előtt súlyos pénzügyi bonyodalmakba keveredett. Kálmán Lajos, Szabadszállás vezető főjegyzője, nagy beruházásokba vitte bele a képviselőtestületet, sőt ezeken felül még villamossági részvénytársaságot is alakított, amelynek részvényeit túlnyomó részben a községgel vásároltatta meg. , , Minthogy az üzem létesítése n»gy költségekkel járt, a részvénytársa■ Ságnak nagyösszegü kölcsönt kellett ' fölvennie a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Banknál, amit azonban csak a községi képviselőtestület készfizetői kezesség vállalásával kaphatott meg. A kölcsön, amit a részvénytársaság ilyen módon felvett, 144.000 P-t tett ki. I A nagy költséggel fölépített villa- I mossági telep azonban nem fizetö- i* dött ki. Csak kevés áramigénylő jelentkezett. A részvénytársaság nem tudott eleget tenni fizetési kötelezettségeinek, tartozásaiért a községet perelték, úgyhogy végül maga Szabad- szállás is fizetési zavarokba került Erdélyi Lóránd dr. Pestvármegye alispánja, Szelényi Károly dr. vármegyei aljegyzőt küldte ki Szabad- szállásra a tájékoztató vizsgálat foganatosítására. Az aljegyző jelentése után az alispán fegyelmi vizsgálatot rendelt el Kálmán főjegyző ellen, majd hivatali állásától is felmentette. A község ügyeinek ideiglenes vezetésével akkor Jakus Zoltán jegyzőt bizták meg. Később Pestvármegye kisgyülése is állást foglalt és tudomásul vette, hogy a szabadszállási ügyek miatt a kecskeméti ügyészség eljárást indított. A községnek most háromszázezer pengőnél jóval nagyobb adóssága van és igy gyors intézkedésre volt szükség, mert tartani kellett attól, hogy a község vagyona dobra kerül. A vármegye ezért elhatározta, hogy Szabadszállás önkormányzatának felfüggesztése érdekében előterjesztést tesz a belügyminiszternek. Egyben arra való tekintettel, hogy a község vezetősége a szanálás végrehajtására nem alkalmas, megyebiztos kiküldését is elhatározta a vármegye. Most érkezett le a belügyminiszter leirata a vármegyeházára a szabad- szállási ügyben. Erről Erdélyi Lóránd dr. alispán a következőket mondotta: — Kedden érkezett le hozzám a belügyminiszter leirata, amely Szabadszállás autonómiáját és a község vezetőségének működését javaslatunkra felfüggeszti Arról is értesít leiratában a belügyminiszter, hogy az eladósodott község 250.000 pengő függökölcsönt kap, adósságainak rendezésére. A vármegye a napokban dönt arról, kit küld megyebiztosként Szabadszállásra, helyesebben kinek kiküldésére tesz javaslatot a belügyminiszternek. A vármegye a függő kölcsönnel nem látja Szabadszállás ügyét rendezve, a kidolgozott szanálási program alapján oldható csak meg az eladósodott és csődbe jutott község helyzete. Vége a cigányok kóbor életének A kereskedelemügyi miniszter körrendeletét intézett az illetékes hatóságokhoz, amelynek értelmében cigányok részére a jövőben vándoripari és házalósi engedély csupán annak a vármegyei törvényhatóságnak: terű-1 letére korlátozva adható, amely törvényhatóság területébe az illetőnek; rendes lakhelye van. Ha a vándoripari, vagy házalási engedélyt kérelmező cigány törvény- hatósági joggal felruházott városban lakik, a vándoripari vagy házalási engedély — ha az említett tevékenység a város területén meg van engedve — a város területére s egyben ajma vármegyei törvény- hatóság területére is vonatkozik, a mely vármegyében a,z illető város fekszik. A vándoripa,ri vagy házalási engedéllyel rendelkező cigányok foglalkozásuk gyakorlása közben csupán egyedül járhatnak; segédet még a házaló cigányok sem tarthatnak, családtagjaikat nem vihetik magukkal és foglalkozásuk gyakorlása céljából jármüvet nem használhatnak. Mindenféle nyomtatvanyokátgyor* san, ízlésesen, méltányos árban ké• szít a Kiskunhalas helyi Értesítője Lapvállalat nyomdája.
