Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)

1931-05-20 / 40. szám

3 oldal május 20 Kitknnhates Helyi Értesítője A polgármester a sertéspiac zárlatának feloldását kérte az alispántól A halasi sertéspiacot a Kisszállá­son és mélykúti tanyákon fellépett járványos sertésbetegség miatt már hosszabb idő óta hatósági intézke­désre lezárva tartják. A sertéspiacnak a városban va­ló szünetelése érzékeny károkat oko­zott a halasi gazdatársadalomnak, mert ez a lezárás az állatforgalmat, ami a mezőgazdák szempontjából na­gyon je entős égteljes, akadályoz­ta. A halasi gazdák részéről különösen az utóbbi hetekben sok panasz hangzott el és a gazdák már el voltak keseredve amiatt, hogy értékesítéseiket nem bonyolíthatják le a halasi pi­acon. A gazdatársadalomnak erre az egyöntetű sérelmére való tekintettel dr. Fekete Imre polgármester hivatalos felterjesztést intézett a vármegye alispánjához, amely­ben előadta, hogy Halas Kisszállástól és Melykut- tól meglehetős távolságra fekszik és igy nincs kitéve érzékenyen a halasi piac annak, hogy az ott fellépett jár­ványos betegséget a halasi sertés­piacra is behurcolják. A polgármester előterjesztésében indokolta, hogy a halasi gazdák szempontjából mennyire fontos és kívánatos volna az, ha a halasi sertéspia­cot a zárlat alól feloldanák A polgármester ezt az előterjesz­tést hétfőn délelőtt továbbította az alispánhoz és a legnagyobb valószí­nűséggel remélhető, hogy az abban foglaltakra való tekintettel az alis­pán ezt a zárlatot megszünteti és a halasi sertéspiac rövidesen ismét megnyílik a kereskedelem számára. Feléledt és nyolc évig élt titokban Dorozsmán a boszorkány világ, ahol egy agyafúrt cigány- asszony csalta, rabolta és zsarolta a tanyai gazdákat A szegedi törvényszék pénteken olyan bűnügy tárgyalását kezdi meg, amely páratlan a büntetőügyek kró­nikájában. A bűnügy vádlottja Boh­rai Demeterné, dorozsmai cigány- asszony, akit a szegedi ügyészség rabiás bűntettével és csalás vét­ségével vádol, amelyet hipnotikus kuruzstás utján követett el több ottani dorozsmai gazda és azok családtagjai ellen. Dobrai Demeterné elhitette a község népével, hogy minden betegséget meggyógyít. A gyógykezelésért ter­mészetesen pénzt kért a hozzáfordu­lóktól, de megelégedett természetbeni fizetéssel is: csirkével, borjúval, to­jással. Aki nem akart fizetni, azt megátkozta és csodálatos, az »átok« majdnem m'ndín eset­ben meg ts fogamzott: a megát­kozottak megbetegedtek, lesová­nyodtak, de hiába fordultak orvoshoz, tovább sorvadtak. Néhány hónappal ezelőtt végre ügyvédjük és az ottani köz­ségi tanító tanácsára felmentek Bu­dapestre, ahol egy ismert ideggyó­gyászhoz fordultak, aki megvizsgálta őket és megállapította, hogy mindnyájan hipnotikus hotás alatt állanak és az állandó idegfeszültség, amely­ben élniök kellett, okozta lesoványo- dásukat. A dorozsmai gazdák az or­vosi vélemény alapján följelentést tettek Dobrainé elten, a szegedi ügyészség pedig vád alá helyezte a cigányasszonyt. A vizsgálatot ne­héz volt lefolytatni, mert a hipnotizált gazdák még val­lani sem mertek ellene, mígnem többszöri orvosi vizsgálatok alapján beigazo’ást nyert, hogy a cigányasszony csakugyan hipnótikus módszerekkel dolgozott és igy zsa­rolta meg őket. A szegedi főtárgya­lásra szakértőként a pesti ideggyó­gyászt is megidézték, aki szerint a hipnótikus bűncselekmények történetében ilyen esel még nem­igen került a bíróság elé és hogy a dorozsmai gazdák ügye magyarázatul szolgál a középkori bo- szorkánypöröknek, amelyekben — amint ez az eset bizonyltja — több volt a valóság, mint a babona... 200 gazda ellen felfüggesz (ették a kitűzött árverést Az ötösbizottság tegnap d. e. 11 óra- j kor ülést tartott, amelyen a gazdáktól beérkezett szanálási kérvényeket tár­gyalta. Eddig kereken 10.000 földbirtokos kérte ügyiünk rendezését az úgynevezett ötösbi- zottSágtól, túlnyomórészt kisgazdák, akik 160 holdnál kevesebb ingatlannak rendelkeznek. A legnagyobb gazda, aki eddig szanálás céljából az ötösbizott­ságnál jelentkezett, 700 holdas földbir- birtokkal rendelkezik. Nagybirtokos ed­dig nem jelentkezett hivatalosan sza­nálás .céljából a bizottságnál. Ennek ellenére a földtehermtdezési feladatok egyre növekszenek, mert mi­óta az ötösbizottság a múlt szerdán munkáját megkezdte, naponta átlag 100 —120 kérvény érkezik a gazdáktól, akik rendezésüket kérik. Ma délig az ötösbi­zottság kereken 200 gazda ellen füg­gesztette fel a kitűzött árverést. Pénz­beli segélyt, azonban még egyetlen fil­lért sem folyósított az ötösbizottság, a (rendelkezésre álló tőke kiutalása rövi­desen megkezdődik. A legfantasztiku­sabb kérvények érkeznek a gazdák kö­réből. A mai ülésen szó volt az egyik vidéki gazda szanálási kérvényéről, aki azt kérte, hogy ha a bizottság nem vállalja ügyeinek rendezését, akkor in­tézkedjék arról, hogy feleségétől elvál­hasson. A törpe birtokok földadóját megtéríti a boletta alap Mint köztudomású, a bolettát életbe­léptető törvény kimondotta, hogy a bo­letta alap 1931-re megtéríti a törpebir­tokok állami földadóját. Bár erre még bizonyos adminisztrációs okok következ­tében az idő nem érkezett el, — bizo­nyos oldalról a kép vise'őházban úgy tálalták fel a kérdést, mintha a pénz­ügyi kormányzat megfeledkezett volna a törvényben előirt kötelezettségéről. Értesülésünk szerint a pénzügyigazga­tóságtól megérkezett a rendest, amely a városi adóhivatalt utasítja, hogy azokról a törpebirtokosokról, akik­nek állami földadója a 11 pengő 60 fillért nem haladja meg, — kimu­tatást készítsen. A rendelkezés szerint ezeknek a ki- j mutatásoknak öt nap alatt el kell ké- I szüj ni ok s a királyi adóhivatalok is kötelezve vannak az azonnali továbbí­tásra. Mi sem természetesebb, minthogy ezt a közigazgatási aktust nyomon fog­ja kísérni az a rendelkezés, mely az érdekeltek lapján előirt 1931. évi állami földadót megtéríti. Hódmezővásárhelyen például hozzávetőlegesen pár ezer törpebir­tokoson segít a törvény ilyetén vég­rehajtása; megdöntvén minden olyan érvelést, mejy a boletta életbeléptetését a nagy- birtokosok iránti kedvezésnek kívánta feltüntetni. Választási mozgalmak Halason a közeledd kápvisslivilasztások hírére Bár az 1926-ban megválasztott or­szággyűlés, illetve képviselőház mind­máig feloszlatva nincs: az egész or­szágban észlelhető a választások elő­szele. Kiskunhalason az első — ki­sebb arányú — megmozdulás az úgynevezett Gaál Gaszton-pártból in­dult ki, ahol külömböző világnézetű emberek egy magánlakásban már egypárszor összejöttek — immár je­löltről is gondoskodtak. Kérdés, hogy az ideiglenes jelölés lesz-e va­laha végleges? — A másik — de az előbbinél sokkal erőteljesebb — meg­mozdulás a szőlősgazdák és gyü­mölcstermelők egyesületéből indult ki, hol a törpebirtokosok, kisgazdák, kisiparosok és földmives munkások tömörülvén, pünkösd másodnapján, délelőtt fél 11 órakor a 48-as kör­ben naggyülést tartanak alapszabá­lyaik jóváhagyása tárgyában, de bi­zonyos, hogy ott a választásról is sok szó fog elhangzani. Borzalmas családi dráma Szánkon Megdöbbentő családi dráma történt hétfőre virradóra Szánk községben. J Veres János földmives már régebben j elhatározta a feleségével, hogy gyér- I titeket fogadnak örökbe, miután kettes­ben, gyerek nélkül unalmas az életük. Szentesről el is hozták Máncfoki Ilonka 11 éve-s kisleányt. Az örökbefogadással kapcsolatban vasárnap este különböző nézetelté­rések miatt Veres János összeveszett | a feleségével, amelynek azután hét­főn reggel szomorú folytatása lett. Veres János a hajnali órákban az ágyban fekvő kisleányt hatal­mas konyhakéssel mellbeszurta, majd amikor az segítségért kiáltozott, gyorsan besietett a másik szobába, föl vágta a hasát és fölakasztotta magát. A kisleány állapota életveszélyes. Scitovszky Béla belügyminiszter ra­dikális rendelkezésekkel könnyíti meg az idegeneknek Magyarorszá­gon való tartózkodását. Ugyanis ez­után bármely külföldi, aki Magyar- országra jön, először bejelentőlapot tölt ki, / ezzel jogot nyer, bogy három hónapig tartózkodhatik az or­szágban és pehol és senkinél nem kell jelentkeznie, Három hónap után jelentkezni keli és akkor újból három hónapra meg­hosszabbítják a tartózkodási enge­délyét. A hatórmentéken a ha­tósági közegek vízumot adnak az ide utazóknak. A földmivelésügyi minisztérium előtt állítják fel Nasfatádi Szabó István szobrát Nagyatádi Szabó István-szoborbi­zottság Mayer János földművelés­ügyi miniszter elnöklete alatt érte­kezletet tartott. A szoborbizottság elhatározta, hogy pályázatot hirdetnek Nagy­atádi Szabó István szobrának meg­alkotására. A bizottság határozata értelmében a szobor — amely a földmivelés- ügyi minisztérium épületének jobb szárnya előtti téren lesz elhelyezve — márványtalapzaton nyugvó ara­nyozott bronzból készül és a kisgaz­dák néhai vezérén kívül meg lesz örökítve a történelmi jelenet is, ami­kor Nagyatádi Szabó István és gróf Bethlen István — a kisgazdatársadia- lom és a történelmi Magyarország megszemélyesítői — kezet fogtak egymással. A szobor megalkotására négy pá­lyadijat tűzött ki a bizottság, amely­ből az első díj nyertese a kivite­lezést kapja, a második dijat 2000, a harmadikat 1000 és a negyediket 800 pengővel honorálják. A pályá­zat — melynek hivatalos szövege a napokban jelenik meg — végső határideje szeptember 10-ikének déli 12 órája. i A borpiac helyzete Magyarországon a borpiac . pangása tovább tart. Az Alföldön mutatkozó üz­leti élénkség szintén alábbhagyott, miu­tán a kerestet csökkent. A nagykeres­kedők eladatlan készleteik miatt alig vásárolnak. Kistermelőknél homoki bo­rokért úgy fehér, mint kadarkáért 1— 1.30, uradalmi tételekért 1.20-1.60-et hlfo- konként. A forgalom azonban igen kis keretek között morog. A hegyvidéke­ken és a jobbfajta uradalmi tételeknél a helyzet továbbra is üzlettéen, noha az eladási készség meg volna, mert a szölőmunkák megkezdésével a gazdák­nak is pénzre voúna szükségük. A sző­lők állása egyébként panaszra nem ad okot, a rügyfakadás mindenütt szépen megindult. A borexport változatlanul alacsony. , , Megszüntetik a külföldiek jelentkezési kötelezettségét

Next

/
Thumbnails
Contents