Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)

1931-05-16 / 39. szám

1931. május 16. szombat XXXI. évfolyam, 39. szám / Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE. I I MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Helyben ............ 12 P SC fül. | Vidékre .......................... 16 P I Alapította. PRÄGER FERENC I Szerkesztőség. Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) E GY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR | j Kiadóhivatal. Városháza épületében Pest vármegye inségakciója Az alispán évnegyedes jelentése — Másfél millió pengő vármegyei hozzájárulási hátralék TÍZ ESZTENDŐ HATÁRMEZSGYÉJÉN A magyar bánatok és szomorúsá­gok földrengéses trianoni időszaká­ban, a sok tapogatódzás és keresgé­lés után nyomorúságában is magára- ébredt magyar nemzet, az élniaka- rás és élnikivánás nagy mementó- ját mint egy fehér kendővel borított véres szuronyt fogja vasárnap az egész csonka országban a világ lel­kiismeretének melléhez szegezni, mondván és sóhajtván, azt az egye­düli lehetséges tiltakozást szárnyai­ra bocsájtva: »igazságot kérünk.« A magyar élet mai sorstól vert és sorsüldözött pillanataiban hatalmas és üvöltő felkiáltójel-sikollyá válto­zott, immár nem kér és nem könyö­rög, az egységes magyar nép, meg­dönthetetlen argumentum-dübörgé­sekkel követeli, jóvátételét mindan­nak, amit gonosz agyak kiagyaltak, érzéketlen szivek és fonnyadté ki­szivattyúzott lelkek megpecsételtek. A világpolitika az idő rokkáján az elmúlt tiz esztendő folyamán renge­teg bukfencet vetett, sok torzgri­maszt vágott, bohóckodott és műkö­dése nem sokkal volt több, mint a vásárok cirkuszbódéiban megmutat­kozó zsonglőr-kóklerek szemfény­vesztései. A lelkiegyensulyát vissza­nyert, öntudatban és önérzetben visz- szaedzödött magyar nemzet és ret­tenetes esonkaságában magára utalt kis ország megunta azt a komédiát, amelyet vele zsivány étvágyú, lel­kileg lerongyolódott és eldurvult szomszédai űznek. Ez a vasárnapi élénk revíziós tiltakozás méltóságtel­jes, komoly, férfias megnyilatkozása lesz Csonkamagyarországnak, hogy ébredjenek, térjenek magukhoz és meditálják keresztül, a népek és a civilizáció történetét azok, akik szá­mára megadatott a sorsnak az a kegye, hogy igazságtévők és ta- bula-rasa csinálok lehessenek, a vi­lágtörténelem legnagyobb igazságta­lanságának jóvátételénél. Ez az el­múlt tövises tiz esztendő, megtaní­tott bennünket az óvatosságra és az Ígéretekkel szemben kényszerű bi­zalmatlanságra. A vasárnap megtar­tandó reviziós gyűlés nagyon valószí­nű, nem lesz a nyarat hozó fecske, de mindenesetre annak egyöntetű­sége, minden bizonnyal láthatatlan antennák hullámrezgésein fogja át­járni az évtizeddel ezelőtt rosszul informált, gyilkos szándékkal körül­legyezett nagyhatalmakat. M-y. Erdélyi Lóránt dr. Pestvármegye al­ispánja a f. é. május hó 12-én tartott törvényhatósági közgyűlés elé terjesz­tette évnegyedes jelentését, melyből ki­emeljük a következőket: Ä vármíegyei inságakció az alispáni jelentés szerint befejezést nyert. A pest- környéki városokban azonban, hol a jö­vőben esetleg munkanélküliség állhat elő, az önhibájukon kívül ínségbe jutott munkanélküliek továbbra is anyagi tá­mogatásban részesülhetnek. Kispest és Pesterzsébet városokban az ebédeltetési akció a társadalom megértő támoga­tása mellett teljes megelégedést váltott ki a szükölködők között. Anyagi és egyéb támogatásban részesült 121.249 egyén, kik között 907.000 P értékű pénz, élelmiszer, tüzelőanyag és ruházati cikk osztatott ki. Pénzügyi téren a vármegye továbbra is nagy nehézségekkel küzd. Az 1930. évi póthitelt a belügyminiszter nem hagyta jóvá s igy a múlt évi tulkiadáso- kat is a folyó év terhére kellett írni. A vármegyei hozzájárulási hátralék a múlt év végén 1,504.000 P-re emelkedett. Eme nagy hátralékok miatt kénytelen : volt a vármegye 1,795.000 P-t kölcsön venni. Az angol Cluboknak megtartott rendes évi konferenciája a többi között behatóan foglalkozott az ál­talános leszerelés problémájával. Lord Lylton kijelentette megnyitó beszédében, hogy a világ ma fegyverkezésre éven- kint 900 millió fontot költ Ä közegészségügy a vármegyében elég kedvezőnek mondható. A ra­gályos betegségek száma erősen lecsök­kent, csupán a gümőkór szedi nagy arányokban áldozatait. A tüdőbetgség- ben elhunyt egyének száma havonta a 200-at jóval meghaladta. Szomorúan ál­lapítja meg a jelenntés, hogy az egyke rendszer veszedelmesen terjed még oly községekben is, hol ez azelőtt ismeret­len volt. Az állategészségügy is kielégítő. A ragadós száj- és körömfájás örvendete­sen alább hagyott. A szarvasmarha-gü- mőkór elleni védekezés pedig számotte­vően kiterjedt, úgy hogy 13 gazdaság­ban több mint 3000 szarvasmarha ke­rült vizsgálat alá. A közgazdasági helyzet a vármegyé­ben változatlanul súlyos. A gazdaközön­ség életkörülménnyel változatlanul nehe­zek, mert sem a terményárak, sem az állatárak nem hoznak anyagi jövedel­met, hogy ebből köztartozásainak kellő időben eleget tenni tudjon. Végül jelenti az alispán, hogy az év- : negyed folyamán a vármegyében 6250 születés, 4292 halá'ozás és 850 házasság történt. Delisle Burns tanár hosszabb elő­adásban hangoztatta, hogy az Egye­sült Államok kétszáz legkiválóbb ve­gyésze kizárólag újabb mérges gázok és vegyi háború céljaira szolgáló mérgek előállításán dolgozik Anglia is évi 200.000 fontot költ a vegyi háború előkészítésére. Az államok 1914-ben — mint kez­dők — indultak a vegyi háború te­rén, de azóta rájöttek a titoktartás előnyeire és most egyik kormány sem tudja, hogy milyen bombákat, repülőgépeket és mérges gázokat fog a többi a legközelebbi háborúban használni. Elutazóit a magyar dele­gáció a londoni gabona­világkonferenciára Prónay György báró földművelés­ügyi államtitkár és Winchler István külügyminiszteri osztálytanácsos a május 18-án Londonban összeülő gabona-vi­lágkonferenciára utazott. Kíséretükben vannak Darányi Béla, a Futura Rt. helyettes vezérigaz­gatója, Fodor István, a Mezőgazda­sági Kiviteli Intézet igazgatója és Stux Sándor, a Fővárosi Malomegye­sület elnöke. A magyar delegáció tit­kára Radvánszky Antal báró. n— ...... ..........==' ■ -■ E rősen csökkent a postafor- galom a tarifa drágítása következtében A megdrágított interUrbán telefonbe­szélgetések több műit 17 százalékkal csökkentek, januárban 7.3 százalékkal kevesebb közönséges levelet, 22 száza­lékkal kevesebb ajánlott levelet, 8 száza­lékkal kevesebb csomagot és 15 száza­lékkal kevesebb táviratot adtak fel, mint az előző év ugyanezen hónapjában. A miskolci kamara eirre való hivatkozással kéri a kereskedelemügyi minisztert a posta- és telfondijszabás leszállitására. El ' A Duna-Tiszaközi Mezőgazda- sági Kamara alföldi szakosz­tályának ülése A Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara alföldi szakosztálya május 14-én délelőtt 10 órai kezdettel ülést tar­tott, amelyen szakosztályi elnököt vá­lasztottak, majd ismertették az alföldi mezőgazdasági válságot és munkáskérdést, javaslatokat terjesz­tettek elő a tanyakérdés megoldá­sára. Staub E. értékesítési kérdéseket adott elő, Csergő Károly alispán az álföldi úthálózat kiépítéséről értekezett. Több má!s nagyjelentőségű kérdés került még megvitatásra. f i tetei reiftSi elüt cslittt ep körözött fis notórius keceli sziMmost Csütörtökön jó fogást csinált a halasi rendőrség, amely elfogta Gubó István keceli szélhámost, aki azelőtt, míg erre a változatos pályára nem lépett, borbélysegéd volt. Gubó István, amióta elhagyta be­csületes mesterségét, állandóan azon törte a fejét, hogy milyen módon tudná becsapni az embereket és ez sikerült is neki sok esetben, annyira, hogy végül sorozatos csalások miatt jelentették fel, de ezenkívül sikkasztás miatt, sőt lopásért is, mert Gubó István nem vetette meg az alacsonyabb bűncse­lekményeket sem, csakhogy költeke­ző életmódjához pénzhez jusson. A szélhámos borbélysegéd ellen kö­rözést adott ki az ügyészség és csü­törtökön a halasi rendőrség felismerte, igazolásra szólította fel és utána letartóztatták és innen fogják a kalocsai ügyész­ség fogházába kisérni. Borzalmas előkészületek a vegyi világháborúra

Next

/
Thumbnails
Contents