Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)
1931-01-14 / 4. szám
4 oldal Kltfnmhalaa Helyi Értesítője január 14 ORSZÁG-VILÁG Az élet Magyarországon 15.S3 százalékkal drágább, mint háború előtt. — Az építőmesterek a mérnöki rendtartás revízióját követelik. — A Nemzeti Bank multévi tiszta nyeresége 8,285.000 P. — Debrecenben a munkanélküliek osztják ki a kiselejtezett minőségű ruhákat. — Fejenként 200 P adót fizet egy évben Budapest lakossága. — Egy évi fogházra Ítéltek egy londoni munkást, mert 18 éven keresztül minden nap megverte a feleségét. — Zágráb környékén újabb pokolgépes merényletek voltak. — Elfogták a zalai határszéles fosztogató s szerb megszállott területről összeverődött betörőbanda vezérét — Elfogtak két Hartáról megszökött fegyencet. — öt millió munkanélküli van az Egyesült Államokban. — Halálra gázolta egy bpesti autó Soroksár mellett B. Marosi Pál ócsai gazdát. Az autó otthagyta áldozatát és elrobogott. — Mellbelőtte magát Szolnokon ifj. Mocsáry Géza, Mo- csáry Géza árvaszéki ülnök 27 éves fia. — Bpesten 11 halottja volt az influenzának december hónapban. — A Pázmány Egyesület január 29-én tartja közgyűlését. — Az eladósodott földbirtokok parcellázását 150 holdig a kisbirtokosok földhitelintézete, 150 holdon felül az Altruista bank és a Magyar Földhitelintézet végzik. — Küőtte a jobbszemét, azután a kútba ugrott Dobos István kopolyi fiatalember. — Rablásért 6 havi börtönre ítélték Bpesten Fenyő Józsefet, aki egy jómódú vállalati igazgató fia. — Éhínségben 30.000 ember halt meg Kina Kvoan Ju tartományában. — Gyilkosságért a szegedi törvényszék Becsei Adám szegedi lakost 10 évi, Molnár István szintén szegedi gazdát pedig 6 évi fegyházra ítélte. — A vakokat a párisi rendőrség ismertető jelül fehér bottal látja el. Tizenhét év alatt százmillió pengővel emeU kedett Csonkamagyaror* szag nemzeti jövedelme A Magyar Tudományos Akadémia kiadásában most jelent meg Fellner Frigyes egyetemi tanár könyve Cson- ka-Magyarországnak nemzeti jövedelméről. A szerző megállapítja, hogy Csonka-Magyarország 4.383 milliárd pengőre rugó tiszta nemzeti jövedelmének legjelentékenyebb forrása az őstermelés, 49.43 százalékkal. Az ipar viszont a nemzeti jövedelemben 37 120/o-kal részesedik. Cson- ka-Magyarországon a lakosságra fejenként átlag 514.13 P tiszta jövedelem esik a lakáson felül. Foglalkozási ágak szerint azonban a jövedelemelosztás nem egyenlő, mert mig az őstermelőknél az egy fejre eső átlagos jövedelem 496 P 32 fillér, addig a kereskedelemnél 714 P 36 fillér, az iparnál pedig 1,180.36 P. A mai Csonka-Magyarország területén 1912-ben egy fejre 405.25 P-nek megfelelő összeg esett. A tényleges összes jövedelemszaporulat 1913 óta 100.630 mülió pengő. Ennek az a magyarázata, hogy Csonka-Magyarország területe nem volt hadszíntér, az ingatlanok és általános a dologi javak nem semmisültek meg. Január 15-ig befejozik a népszámlálást 32 ezer lakosra számifanak Halason A halasi népszámlálás munkálatai a i befejezés előtt állnak. A központi statisztikai hivatal 36.000 darab egyéni számlálólapot küldött Halasra. Most már bizonyosnak látszik, hogy legalább 3— 4000 darab i'yen lap ki fog maradni, nem lesz rá szükség. Ebből, az eddigiek szerint arra lehet következtetni, hogy Halas lakossága 32- 35.000 körül , lesz. A legutóbbi 10 év előtti népszámlálásnál Halas lakossága 28.000 lélek volt. Az egyéni lapok összeszedése legnagyobb részben már megtörtént, azoknak feldolgozása állandóan folyik a késő éjjeli órákig a közgyűlési teremben, Az összeirók és a revizorok nagy munkát végeznek és a népszámlálást a legnagyobb lelkiismeretességgel végzik. A népszámlálás munkálatait január 15-ig teljesen befejezik, az anyag feldolgozása január 20—22-ig eltart, amikor azt felterjesztik a Statisztikai Hivatalnak. Akkor már teljesen tiszta képet lehet arról nyerni, hogy mennyi Halas lakossága. A népszám'álás munkálatait a legnagyobb gonddal és szakszerűséggel Gaál Jenő tanácsjegyző irányítja. A népszámlálás a városnak 6000 pengőjébe kerül. A költségeket az is meg- szaporitotta, hogy most írják össze az orsz. képvisélőválasztókat is. A balolai gazdák nagyszámé aláírással szerkesztőségünkhöz Írott levelükben a nagyba- lotal ut kiépítése mellett foglalnak állást Balotai gazdaolvasóink 118 aláírással ellátott levelet juttattak szerkesztőségünkhöz, amelyben reflektálnak múlt számunkban Fimpl Lajos ottani gazda levelére és a leghatározottabban állást foglalnak a nagyba- lotai ut kiépítése mellett szemben Fimpl Lajos álláspontjával, aki a kisbalotai utón vezetett irány mellett szólalt föl. A balotai gazdák levelét az alábbiakban közöljük. — Közérdekű ügyben bátorkodunk sorainkkal fölkeresni és arra kérjük, hogy jelen írásunkat b. lapjában közölni szíveskedjék. — B. lapjának legutóbbi számában egy közlemény jelent meg, melynek tartalma a közérdeket nem egészen fedi, a mit igazolunk a Szerkesztő Úrnak bemutatott öttö- mösiek kérelmével, amelyet 118 öt- tömösi gazda irt öttömös község lakossága érdekében; ezen Íráson a község pecsétje is rajta van, szól pedig ez átirat a következőképen: »Nagyságos Polgármester Ur! öttömös község lakossága azon alázatos kéréssel fordul Nagyságodhoz, hogy a Kiskunhalasról kiinduló müut folytatólagosan a nagy balotai nton építtessék öttömös határáig. A nagybalotai ut öttömöst, Pusztamérgest és a szegedi földek felső részét felöleli és megközelithetőbb lesz Kiskunhalassal a forgalomnak lebonyolítása. öttömös, 1930 dec. 29. (A község pecsétje) Szűcs János sk. községi bíró, Polereczky János sk. ny. alezredes« és még 116 aláírás. Ez az irás az egyik bizonyítéka annak, hogy nem »a kisbalotai utón vezetett irány volna a közcélnak a legmegfelelőbb« amint azt Fimpl Lajos ur mondja, hanem a nagybalotai utón vezetett. A második dokumentum, amely a nagybalotai ut kiépítése mellett szól, a szintén bemutatott 133 balotai gazda sajátkezű aláírása »Ä nagy balo- tai ut érdekeltsége« cim alatt. De a nagybalotai ut kiépítésiét kívánja még egy igen fontos indok is. Azt hangoztatják országos hírű emberek, hogy a tanyai iskolákat müut mellé építsék, vagy az újonnan épülő müutakat az iskolák mellett vezessék el, hogy az iskolás gyermekek kevesebb fáradtsággal közelíthessék meg az iskolát. Ha a balotai utat a göböljárási állomástól a gő- böljárási iskolának vezetnék s onnan az első terv szerint vezetnék a nagybalotai útra, úgy két iskolát érintene e müut. A göböljárási iskola építése azért is volna fontos és közérdekű, mivel az iskola környékén már ma is 18—20 kis tanya van s e környéken parcelláznak. Arra kérjük a Szerkesztő Urat, fenti sorainkat b. lapjában közölni szíveskedjék. Teljes tisztelettel Balotai Gazdák. Az elmúlt évben 380 millió pengővel adósodott ismét a magyar föld A Statisztikai Hivatal uj évkönyve most je ént meg és igen érdekes adatokat tartalmaz a magyar mezőgazdasággal kapcsolatos kérdésekről. Az őstermelés állapotáról beszámoló részből megtudjuk, hogy a hitbizományi földbirtokok nagysága 1,000.000 kataszteri holdról 833.000 katasztráliis holdra csökkent, főleg a vagyonváltság, illetve a földreform végrehajtása következtében. Ebben a fejezetben mutatják ki a statisztikusok, hogy mennyi adósság terhei a magyar földbirtokosokat. Az adatokból kiderül, hogy 1929. év végén a magyar földbirtokokon összesen 1541 millió pengő jelzálogos adósság volt, szemben az előző évi állapottal, amikor e tartozások összege 1161 millió pengőt te« ki Egy esztendő alatt tehát a földbirtokok terhei 380 millió pengővel növekedtek. Érdekes, hogy az összes tartozásoknak 59.7 százaléka (920 millió pengő) az ötven kataszteri holdnál kisebb birtokokat terheli. < A szántóföldön termett gazdasági növények termésének értéke az 1928. évi 2484 mülió pengővel szemben 1929)ben csak 1660 mi liőt tett ki, a termények áresése folytán. Az évkönyv a gazdaságok gyümölcsfaállományáról is beszámol s az adatok szerint hazánk mai területén levő gazdaságokban összesen 15.7 mi liő darab különféle gyümölcsfa található. A gyümölcsfák 30.5 százaléka szilvafa, 16.6 százaléka almafa, 9.4 százaléka körtefa, 43.5 százaléka egyéb gyümölcsfa. Az évkönyv adatokat tartalmaz fatermelésünk egyéb eredményéről is. Megállapíthatjuk, hogy ezen a téren némi elöhaladást tettünk, amennyiben a kitermeli fatömeg mennyisége az utolsó évben 2.7 százalékkal növekedett és 2 millió 524.982 köbmétert MB ki Az évkönyv adatai a tejtermelés és a tej fe’dolgozásának adataira is rávilágítanak. Ezek szerint mig a termelők a tejüzemekbe 1927-ben csak 2.2 millió, 1928-ban 2.5 millió hektoliter tejet szállítottak be, addig 1929-ben az igy értékesített 1 tej mennyisége már 2.8 millió hektó- lifer volt. Természetesen növekedett az üzemekben előállított tejtermékek mennyisége is, igy 1927-rÖl 1929-re a termelt vaj mennyisége 27 ezerről 41 ezer méter- mázsára, a sajt mennyisége 18.9 ezerről 24.8 ezer métermázsára, a túró meny- nyisége 32.7 ezerről 47.3 ezer méter- mázsára emelkedett. A kisebb tejtermékek (pogácsasajt, yoghurt, tejcukor, tejkonzerv) mennyisége kivétel nélkül nagyobb volt, mint • az előző évek bármelyikében. . , c-------ma H alas perifériái megjavultak Más esztendőkben ilyenkor ren« geteg betörés és lopás volt a városban, ezzel szemben az idén teljesen megjavult a vagyonbiztonság Más esztendőkben, igy január hónap közepén csaknem minden lapszámunkban nagyobb arányú betörésekről és lopásokról voltunk kénytelenek hozzászólni, amelyek már a karácsonyi időszak előtt megkezdődtek. A város külterületein az öregszőlőkben és a Sóstó, valamint az Ipari szőlők körül történtek leginkább az ilyen betörések és sok munkát adtak a rendőrkapitányságnak, amig sikerült egy-egy ilyen rendszerint bandába tömörült bűnöző társaságot ártalmatlanná tenni. Ezeket a betöréses lopásokat eddig az évek során a nagy munkanélküliséggel és rossz gazdasági viszonyokkal indokolták meg, de viszont ez a helyzet az idén talán még fokozottabban fennáll, mint az elmúlt esztendőkben. Munkatársunk érdeklődött a rendőrkapitányságon, ahol megtudtuk, hogy az idén csaknem megszűntek ezek a betörések és lopások. Alig érkezik itt-ott egy följelentés ilyen- szerű lopásról, de az is jelentéktelen. A betörések és lopások ezekkel a szüneteléssel ugylátszik, hogy megjavultak azok az elemek, akik eddig sokszor nélkülözésük folytán nyomorogtak és igy jutottak arra a gondolatra, hogy betörések utján szerezzék meg a napi falatjukat. De mint igen fegyelemreméltó tényt, le kell szögezni, hogy a gyakorlati betöréseket nagyban ellensúlyozza a városi inségakció is, amely legalább a napi falathoz juttatja a nélkülözőket Mindenesetre a betörések megszűnése nagyban megjavítja Halason a vagyonbiztons ágot. Értesítem a n. é. közönséget, hogy budapesti tanulmányutam« ról viszaérkezve modern nöl felsőruha*Sj.alont nyitottam Szent György tét 2 szám alatt, (volt Bibó ház) Szakmámban a legkényesebb ízlést kielégítő an« goi és francia munkát vállalom, jutányos áron. Mupecz Irén
