Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)

1931-04-25 / 33. szám

1931. április 25., szombat XXXI. évfolyam, 33. szám lozj •» iárnap a film* ódája. 5 filmje 1 tavai a ígürbe) ízben íásban. gy elő* órakor, IAP: 6 és 8 • i /árak 1 as Dán órás jí Bank ■aktáron iga, éb* zsebóra* műveget ztékban. arany, , aranyat röttet is), >n vesz, zert pon* íavít. JGhkunlialm 3&IuJCries ilőle Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EÜY ÉVRE. I MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Helyben ..... IS P 86 fill. | Vidékre .................. E GY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR Alapította i PRÄGER FERENC Szerkesztőségi Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) Kiadóhivatal i Városháza épületében Halasi vélemények és Szabovlyevits alispán újabb meg­állapításai a Bácskához való csatolásról Halas Bácskához való csatolása esetén vármegyei székhelyet, eset­leg járási székhelyet kér Bácsmegye kibővítésével kapcsolat­ban újabban ismét megszólalt Sza­bovlyevits Dusán Bácsmegye alispán­ja és előttünk fekszik terjedelmes alispáni jelentése erről a kérdésről. Délpestmegye már ismert és álta­lunk is megirt részeinek Bácskához való csatolása ugylátszik állandóan napirenden lévő probléma. Eddig már minden illetékes tényező nyilatkozott és elmondotta már álláspontját a kérdésben, csupán Halas volt az, a mely még álláspontját nyilvánosság­ra nem hozta, holott őt érdekli leg­közelebbről a kérdés. Épen ezért figyelemreméltó Halas város több vezető tényezőjének nyi­latkozata, akik egyöntetűen mondot­ták el véleményüket arról, hogy sze­rintük, hogyan képzelhető el ennek az átcsatolásnak kérdése, úgy hogy maga Halas város is ezt a kérdést felsőbb fórumoknál kérje. Ez a nyilatkozat a következő: — Halas város szívesen veszi az átcsatolást akciót, támogatja és Ha­las szempontjából, tekintettel a vár­megye nagy kiterjedésére, előnyös­nek is tartja azt. Halas közönsége minden tekintetben meg van eléged­ve és méltányolja Pest vármegye vezetőinek munkásságát és tudja azt, hogy a vármegye vezetői emberfe­letti munkát végeznek, de mégis ilyen nagy területnek a közigazga­tása néha olyan technikai nehézsé­geket okoz, ami indokolná a Bács­kához való csatolást. Rendezni kell a törvénykezés uj területi be­osztását is. Ha eljön az az idő, amikor Halas várost az illeté­kes körök nyilatkozatra hívják föl, akkor külömböző kívánságokat fog a város előterjeszteni. Elsősorban a város úgy tartja megoldhatónak az átcsatolást és az a kívánsága, hogy az uj vármegyének központi fekvésénél fogva Halas legyen a székhelye. Ezt annál is inkább kí­vánhatja, mert Halast nemcsak a fentemlitett központi fekvése miatt, hanem közlekedési eszközökkel is legkönnyebben közelíthetné meg az uj és kibővített vármegye lakossága. — Ha ez a kívánsága nem teljesül­hetne, legrosszabb esetben ijS Halas járási székhelyhez ragaszkodik. Ezek­nek a kérelmeknek teljesítése nélkül Halas város minden erejével arra törekszik, hogy a mai Pest vármegye területén maradjon meg, mert ezek­nek teljesítése nélkül még rosszabb volna a helyzete. Informátoraink ezenkívül kitértek arra a körülmény­re is, amely régóta kisért Halason és pedig, hogy Halas törvényhatósági joggal felruházott város legyen. Ezt azért is kívánatosnak tartanák, hogy a közmunka váltság Halason marad­jon, azt nagyrészt a vármegyének ne kelljen átszolgáltatni és mint mon­dották, misem jellemzi jobban a mai helyzetet, minthogy Halas város a vármegyének 100 ezer P közmunka- víáltságot szolgáltat be és itt a köz- munkaváltságból csak 10 ezer P ma­rad. Ha Halas a közigazgatási átcsa­tolással kapcsolatban vármegyei szék­hely lenne, még azt az előnyt is je­lentené a városra nézve, hogy a 112 ezer hold területen fekvő utai jobban megépülhetnének. Tekintetbe kell venni azt, hogy ha Halason lesz a vármegye székhelye, akkor már amugyis meg kellene oldani az út­hálózat kérdését, hogy a megyéhez tartozó községek és városok köny- nyen megközelíthessék a megyeszék­helyt. Eddig szól informátorainknak két­ségtelenül érdekes nyilatkozata. E mellett a nyilatkozat mellett újból közlünk részleteket Szabovlyevits Du­sán báesmegyei alispánnak Bácsme­gye közgyűlésén előterjesztett alis­páni jelentéséből. Nem érdektelen megemlíteni, hogy az alispán határo­zottan nem foglal állást a kérdésben, nem rajong az átcsatolásért. Érde­kes jelentésének ez a része. — Téves az az állítás, hogy a megye területének kibővítése kérdé­sének műiden áron ellene vagyok. Ha a vármegye közönsége így ki- vámja, nem fogok szembehelyezked­ni akaratával. A helyzet azonban az, hogy a takarékosság szent jegyé­ben indult hódító útjára a megye kibővítésének problémája. Vannak, akik azt hiszik, vagy legalább is hirdetik, hogy a csonka megyéhez kell csatolni Pest megyének kiskő­rösi és kalocsai járását, Kiskunhalas és Kalocsa városokkal együtt és ak­kor egyszerre vége lesz minden gondnak, bajnak, a megyei hozzájá- j rulás összege a minimumra fog csökkentetni, a közterhek lényegesen ! alább fognak szállni és a megna­gyobbodott bácsmegye tejjel, máz- i zel folyó kánaánná fog válni. ­Az alispán további jelentésében részletesen sorolja föl, hogy ez óriási tévedés. Az átcsatolás inkább terhet jelent Bácsmegyének, amennyiben Pest megyétől elvonnak egyes te­rületeket, de vállalni kell a rajta levő terheket. Jön a megyei és köz­ségi háztartások rendezéséről szóló törvény. A javaslat szerint az összes nyugdijak és megyei dologi kiadá­sok fedezését az állam vállalja, vagy­is megszüntetik a megyei hozzájáru­lást. Emiatt teljesen meddő és fe­lesleges összegszerű megállapítása annak, hogy a mai rendszer mellett, mennyi volna az uj megyei hozzá­járulás százaléka. Miután azonban Kiskunhalas város megyei pótadójá­ról ismételten történt említés, hiva­talos értesítés alapján megjegyzem, hogy Kiskunhalas 78.116 P-t fizet nyugdíjasainak a városi pótadó ter­hére, mig megyei hozzájárulása 23.000 P. Az átcsatolandó két járás területe egyébként 447.780 kát. hold, lakos­sága pedig mintegy 150.000 lélek. A tervbe vett útépítések költsége 2 mil­lió 745.000 P. De vannak az átcsa­tolandó területre eső egyéb köztar­tozások is. Az alispán további jelentésében ar­ról szól, hogy Pestmegyét kellene Április 23-án, a délutáni négyórás gyorsvonattal utazott keresztül Hala­son Belgrádba báró Prónay György földművelésügyi államtitkár fontos gazdasági kérdések tárgyalására. Munkatársunk Budapestről együtt utazott az államtitkárral és utazásá­val kapcsolatban báró Prónay a kö­vetkezőket mondotta el. — A Duna és Balkán államok ál­landó mezőgazdasági bizottságának Belgrádban lesz egy négy napos konferenciája, amelyen a magyar ál­lamot én képviselem. A bizottsági ülésen még Jugoszlávia, Bulgária, Ro­mánia, Lengyelország, Észt és Cseh­ország képviselői lesznek jelen. A kettéosztani. Pestmegye a mai szervezetében meg nem maradhat. A megoldás csak az lehet, hogy vagy, két megyére osztják, vagy az alsó járásokat nekünk adják. A kérdés azonban fent fog eldőlni törvényho­zási utón. Ha az első megoldást vá­lasztják, vajmi keveset fognak adni szavunkra, ha a másodikat, Pest­megye déli része érett gyümölcsként fog ölünkbe hullani. Az alispán jelentését azzal fejezi be, hogy elsősorban is arról lehetne szó, hogy Szeremlét, Érsekcsanádot, Nemesnádudvart, Sükösdöt, Császár- töltést, esetleg Hajóst csatolják Bács- ! megyéhez. konferencia négy napig fog tartam. Fontosabb tárgyak: a bizottsági sta­tútumok megállapítása, beszámoló a római és londoni konefrenciáról és megbeszélése az ősz folyamán Prá­gában tartandó konferencia idejének és tárgysorozatának. Velem együtt utaznak még Jekel földm. min. titkár és Fodor Sándor az export intézet kiküldöttje. Remélni lehet, hogy az államtitkár útja, miként a római bú­za-konferencián a magyar álláspont sikerét hozta meg, épenugy Belgrád­ban is a tárgyalások során mindjob­ban ki fogják domborítani hogy a mezőgazdaság terén a dunai és Bal­kán államok között a vezető szerep Magyarország kezében lehet. _______LAPZÁRTA Előre láthatólag szombaton hirdetnek ítéletet Zavaros székesfehérvári polgár- mester fegyelmi ügyében Változatlanul nagy érdeklődéssel várják a halasi gazdák a vasárnapi rét- és legelűjavítási vándorgyűlést Megírtuk már múlt számunkban, j hogy április 26-án, vasárnap Halason vándorgyűlést rendez a pestvárme- j gyei rét- és legelőjavitó szakosztály j és ez alkalomból délelőtt fél tizenegy órakor tartják meg az előadást a vá­rosi közgyűlési teremben. Az érdekesnek Ígérkező előadáson előadók lesznek dr. Piukovich Jó- \ zsef tb. főszolgabiró és Wag- j ner János gazdasági felügyelő. í Az előadók szakavatottsága már magában is biztosíték arra, hogy ezek az előadók tartalmas és nivós mondanivalókat tartogatnak a gazdák számára. A gyűlés iránt egyébként is városszerte állandóan fokozódó érdeklődés nyilvánul meg a gazdák részéről. Az előadást délben közebéd kö­veti, amelyre vasárnap délelőtt 10 óráig lehet jelentkezni a polgármes­teri vagy a rendőrbirói hivatalban. Munkatársunk beszélgetése báró Prónay György államtitkárral, aki tegnap gazdasági ügyek tárgyalására Belgrádba utazott Országos várakozás előzi meg a nagyszabású székesfehérvári városi panama bajai tárgyalását, amelyet Báesmegye törvényhatóságának fe­gyelmi bizottsága folytat le Balku Gyula főispán elnöklésével. Az elterjedt hírek szerint, amelyet valamennyi lap is közölt, ma, pén­tekre várták az Ítéletet. Az ügyben ma délelőtt bajai tudósitónk telefonost közölte, hogy ma a fegyelmi bizott­ság nem hirdet ki ítéletet és azt előreláthatólag szombaton délelőtt fogják nyilvánosságra hozni.

Next

/
Thumbnails
Contents