Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)

1931-04-11 / 29. szám

április 11

Bstamhalai Helyi firte»itfl|e

5 oldal

ben nem csalódik. így szól Önhöz minden cipész, ha PALMA kaucsuksarkot veret a cipőjére. A cipész érts a dolgát, a cipésznek hihet

— Ä Gazdasági Egyesület elnökségi»

felhívja mindazokat a gazdákat, akiknek őszre nemesített gyümölcsfa csemetékre lesz szükségük, hogy szükségletüket azonnal jelentsék be a Gazdasági Egyesületnél. Elnökség.

— Ä német hangos filmgyártásnak egy gyönyörű szép és örökké értékes remekét lesz alkalmunk látni ma szombaton és holnap vasárnap az Apollóban, hogy a zenei emlékek egész raját vihetjük magunkkal. Az Ufa filmgyár e remekéről a világsajtó is a dicséret rakétázó szuperiativuszával megemlékezett. Aki ott lesz a bemutatón, az mondhatja, hogy az az 1 és háromnegyed óra, amely alatt a Mese a benzin- kutról cimü film lejátszódott, a boldogság és gondüzés egy és háromnegyed órája volt. A nézőtéren csak mosolygó arcok, a zene hangjaira imbolygó, jókedvű fejek és az elragadtatástól önkénytelenül tapsra csapódó tenyerek fogják élénkíteni az előadást. A darab főszereplői Olga Csehova és Willy Frith fenségeset produkálnak. A fülbemászó zenét és énekeket az Apolló legújabb hangosgépe remekül közvetíti, A mindenhol rendkívüli tetszést aratott filmet az Apolló mozi két napig tartja olcsó helyárak mellett műsoron.

— Egy tompái legény bosszúból leütött egy kötelességét teljesítő rendőrt. Husvét vasárnapján mozielőadás volt Tompán, ahol egy ottani legény cigarettára gyújtott. A szolgálatot teljesítő Piukovics Miklós községi rendőr figyelmeztette a legényt, hogy nem szabad cigarettáznia. A legény emiatt bosszút forralt a rendőr ellen és az előadás után a mozi közelében egy husánggal hátulról leütötte a rendőrt, aki eszméletlenül esett össze. A súlyosan megsérült, kötelességét teljesítő rendőrt beszállították a halasi kórházba, a hol ápolás alá vették. Sérülése súlyos, de nem életveszélyes.

— Agyvértódulás, szivszorongás, nehéz légzés, félelemérzés, idegesség, fejfájás, lehangolta ág, álmatlanság a természetes »Ferenc József« keserüviz használata által igen sokszor megszűntethetők. Tudományos megállapítások megerősítik, hogy a ! Ferenc József viz a makacs székszo- ! rulás mindenféle jelenségeinél a leg- | jobb szolgálatot teszi. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben < kaapható.

SPOUT

Vasárnap, f. hó 12-én a KAC I. ; csapata Kiskőrösre rándul át, hogy az ottani Petőfi TE-vel mérkőzzön. Eredetileg a fenti napon bajnoki , mérkőzést kellett volna játszani, de a KAC egyenlőre visszalépett a további bajnoki küzdelemtől.

Kiskőrös mindenkor igen erős és méltó ellenfélnek bizonyult s most különösen fel kell készülnie a KAC- nak, hogy a két régi körösi csapatból rekrutálódott Petőfi TE fiatal és lelkes játékosai felett győzelmet arathasson.

*

A legényegylet footballcsapata vasárnap, 12-én, Jánoshalmán játszik a jánoshalmai TE elsőrangú csapatával Indulás egy órakor. Jelentkezni lehet az autóutra Holló Józsefnél (Szabadkai-ut.)

*

Schwarcz Károly, a KAC intézőjét néhány heti távoliét alatt, az intézői teendőkben Gesmai Károly, az egyesület jegyzője fogja helyettesíteni.

— Hirtelen meghalt a jánoshalmai kereskedők egyesületében egy Halasról elszármazott kereskedő A jánoshalmai kereskedők egyesülete tragikus esemény színhelye volt vasárnap délután három órakor. Az egyesület helyiségében tartózkodott Schwarcz Ferenc jánoshalmai kereskedő, aki hirtelen rosszul lett és mire orvost hívtak, már halott volt. Szivszélhüdés ölte meg. Az elhunyt kereskedőt — aki Halasról származott át Jánoshalmára — nagy részvét mellett temették el kedden délelőtt.

— Ä Nemzetközi Vásár Budapesten ez évben május 9-től 18-ig lesz megtartva. Látogatók, mint a múltban, ez alkalommal is féláru vasútjegy kedvezményben részesülnek. A féláru jegy váltására jogositó igazolvány, mely egyúttal belépőjegyül is szolgál, 3 P 20 fillérért kapható a Máv. menetjegyiroda fiókjánál Kiskunhalason, ahol bővebb felvilágosítással készséggel szolgálnak.

aaaa3qaa.ja.3aaa ;aaaaaaaaaaa -Q oaaaaaaaajaaaaaaaaaaaaaaa Regény 10 Irta: Zentai~Ferenc

Az első éjszakát — bármennyire is holtra fáradt voltam, kényelmetlen feszengésben töltöttem el, szokatlan lakásom szőnyegén. A hideg is kinzott, ami szabadon ömlött be a sátortető cigá- nyos nyitásán. Tüzet rakni nem igen volt bátorságom, mert joggal tarthattam attól, hogy halálos kimerülésem folytán, ha esetleg mégis elalszom, védtelen leszek a lányokkal szemben s kirgiz- vendégeskedésemnek már első napján pecsenyét sütök magamból.

Megvallom őszintén, néminemű félelem is gyötört a sámán különös viselkedése folytán. Még mindig éreztem vadul belémvájt, villogó tekintetét a Szent öregnek s gunyolódón vészt- jósló szavait.

Nem sok jót tételeztem fel erről az emberről és sem vállát verő haja, sem rőíös szakálla ram tudták e'osz’atni ama gyanúmat, hogy közönséges kókler a Szent Öreg. Kókler, aki hókusz-pókusza- inak misztikumába burkolódzva, orránál fogva vezeti faluját, amelyre úgy ráfekszik, mint egy őskori despota. Lehet, hogy reánk is ki óhajtja terjeszteni veszedelmes hatalmát, amely esetben Isten irgalmazzon szegény leikeinknek. Igaz, hogy első látogatásunk alkalmából bölcsnek és emberségesnek játszotta ki magát, de elejtett szavaiból sok nyugtalanságot keltő célzást olvashattam ki. így például erősen, aggasztottak azon szavai is, amelyekkel az európai kultúrát becsmérelte. Mivel pedig joggal tekinthetett bennünket e kultúra képviselőinek, kézen fekvő volt a következtetés, hogy reánk is vonatkozik megvetése és gyűlölete.

Bizony, sokat töprengtem a kirgizek között töltött ezen, első éjszakán s közel jártam ahhoz a gondolathoz, hogy felkelek s titokban átlop ódzok a leányokhoz, hogy megszökjek velük a sámán gyanús bűvköréből.

...Pitymalló reggel volt már, amikor valahogyan mégis elszenderedtem s órákig tartó nehéz álomba szédültem. *

— Jó reggelt — csicsergett a fülembe Jeléna, amikor újra felnyitottam szemeimet. Nevetett a lelkem, ahogy ránéztem az édes gyermekre s amint megelégedéssel szemléltem, mily rózsás az arca s mily rugalmasan friss lett újra a lénye.

— Tudja-e, mi újság? — csicseregte tovább Jeléna.

Kijelentettem, hogy nem tudom, mire ő pdes naivsággal körülbelül ezeket mondotta:

— Úgy ám! Mi már meg is reggeliztünk. Frissen fejt kancatejet ittunk... hihihi... Tömlőben hozták és abból is ittuk. Szájról-szájra járt, mint a csájnik (teáskanna) a muzsikoknál. Először Marianna húzott jó nagyot a tömlőből, aztán Irén©, majd jómagam, utánam pedig.. hihihi... körüljárt az egész kirgiz- falun. Igazán olyan érdekesek ezek a kirgizek! Ugy-e, nem is olyan vadak? Megismerkedtem < a sámán fiával is. Egészen helyes fiatalember; karcsú, magas, szép növésű ifjú... És milyen kedves! ,Ha látta volna, hogy szaladt utánam, akármerre mentem, mindig a nyomomban .volt.

— Jeléna! — szóltam némi aggódással a leányhoz. — Ebbe a faluba megbújni és elrejtőzni jöttünk. Öva intem

tehát, pe feledkezzék meg arról, hogy teljesen ismeretlen világba csöppentünk, egy olyan nép közé, amelynek se tulajdonságait, se szokásait, se rólunk alkotott jtéletét nem ismerjük teljesen. A kirgizeknek sok nemes, egyben sok kár- hazotos ,tulajdonsága js van. Ki tudja, nem rejt-e például mind a négyünk számára végzetes veszélyt a sámán fiának maga iránt fellobbanó szenvedélye. Vigyázzon Jeléna, mert ismeretlen tűzzel játszik akkor, amikor szóba áll ezzel az erdei fickóval. A kirgizek csak önmagukra yonatkozólag ismerik el a törvényeket, az idegent kirekesztik azok hatálya alól. Ismétlem tehát: vigyázat Jeléna, mert a sámán fia könnyen katasztrófába sodorhat bennünket.

Jeléna felkacagott.

— Óh, óh! — trillázta csöppnyi száját összecsücsöritve. — Hogy mi mindenre nem gondol maga, szeretett őrangyalom. Nem hinném ugyan, hogy ez az alsóbbrendű emberi lény efféle érzelmekkel merészelne hozzám közeledni, mégis megfogadom tanácsát s ígérem, hogy egy embert kivéve, a jövőben .mindenkivel szemben tartózkodó leszek.

Újból .megismételte:

— Egy embert kivéve.

Aztán hosszan, melegen, biztatón, felemelőn és boldogítón a szemembe nézett. i

— Te vagy ez a kivétel, ez az egy ember — sugarazták, ragyogták felém Jeléna szemei.

Mintha pávatollal csiklandozták volna végig a hátamat, úgy nyargalászott rajtam végig a gyönyör Jeléna boldogságot öntő tekintetére.

Megvallom — mit is tagadnám? —11

e perctől kezdve rab voltam. Rabja egy ellenállhatatlanul reám törő érzésnek, amely a felismerhetetlenségig felforgatta és teljesen átalakította egész valómat. Igen: szeretemnek hívják azt a szenvedélyt, amely egy leánynak törékeny kezével úgy játszott velem, mint az iskolásgyerekek a celuloid labdával.

És hasztalan küzdöttem ellene, hiába igyekeztem futni, menekülni a reám vetett hálóból! Minél jobban kapálództam, annál inkább belegomolyodtam.

Jeléna kezdetben kegyes és kíméletes volt irántam. Nem kinzott, nem gyötört és nem tett féltékennyé viharzó és megfékezheíetlen keleti temperamntur mával. A sámán fiával is csak szükségből állt szóba s amennyire lehetett, messze elkerülte.

Eleinte rám pazarolta minden gyönyörét, engem boldogított csókkal, lázzal, égő szenvedéllyel. Csak én voltam ez időben férfi a szemében, akit folyondárként ölelt át lelkileg-testileg egyaránt.

Sajnos, az üdvösség e napjai mihamarabb elmúltak. Egyre jobban kiestem vágyai szorító öléből, napról-napra unottabbá váltam előtte.

A tigrisek tesznek igy, amint mohó habzsolás után hirtelen jóllaknak. A tigrisek, meg a többi fenevadak. Igen, ezek tesznek úgy, mint velem tett Je- Léna. Akkor hagyott el, amikor minden vágyamat betöltötte, amikor úgy éheztem rá, mint a mindennapi kenyérre: lelkileg és fizikailag egyaránt.

Szerelmem mindent virágba boritó tavaszán, szájára, csókjára szomjazásom mámoros idején, bocsájtott el szivéből, leikéből Jeléna.

(Folytatjuk.) ,