Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)
1931-04-08 / 28. szám
6 oldal Kiskunhalas Helyi firteritflfe április 8Olcsóbb lett a sör! Békebeli minőségű Széni István, Kiviteli márciusi és Fősörök kaphatók poharanként 30 és korsónként 46 filléres áron, az aláü ÜZleleta: Babos Sándor Hunyadl-ufca 50. Berger Ignác Petőti-utca 14. Bordos Ernő Bem-uíca 10. Fried Dániel Vadkerti-ut 14. Magyar Kálmán Mélykuíi-uf ____________Szabó Mihály Mátyás-tér 2. (Villanytelep mellett) D etektiv regény. A DUNA TITKA eaénv. 22 Irta: Boros Irta: Boross Ferenc Klumpics könnyezett... Aztán az üldözött vad ösztönös ér- J zésével megint csak arra gondolt, ho- | gyan mentse meg nyomorult életét. } Letörölte könnyeit és szapora léptek- ( kel Rákosfalva irányába tartott. Arra, amerre fényárban úsztak az uccák, amerre az emberek sokasága zsibong, amerre a legkönnyebb a menekülés. Klumpics tapasztalásból tudta, hogy az uccán, az emberek közé elvegyülve lehet legjobban bujkálni, ha elég nagy a lelkierő ahhoz, hogy egy esetleges igazoltatásnál szem- és arcrebbenés nélkül mondjon be hamis adatokat. A gyilkos néhány kínos perc múltán már ott ődöngött az uccákon, álbajusz és álszakáll nélkül, fejében egy ravaszai kieszelt gondolat tervével. Tudta, hogy nincs sok ideje a habozásra, tehát sietve kiszemelt magának egy nagyobbfajta bérházat, amelynek besurrant kapuján s levetve felsőkabátját, kalapjával együtt bedobta azt a sötét lépcsőház aljába. Aztán újra kisietett a ház elé s kényelmesen letelepedett a küszöbre. Alig ült ott néhány másodpercig, izgatott emberek léptek éléje s parancsoló hangon követelték, hogy igazolja magát. — Nagyon szívesen — motyogta Klumpics hallatlan nyugalommal — de az uraknak be kell fáradniok a házmester-lakásba, ott vannak ugyanis igazolványaim. — Ja úgy? Szóval ön a házmester! — kiáltottak fel a detektívek, akik természetesen Klumpicsot keresték. — Igen, az vagyok. Keresnek tán valakit az urak? — Igen, a tömeggyilkost — feleltek hárman is — tudja, azt a bizonyos Klumpicsot, aki éppen most szökött meg Sashalomról s akit most alaposan közrefogtunk. — Azt a gazembert? — hördült fel az álházmester, maga Klumpics János — Sajnos, nem láttam, pedig már vagy jó két órája itt üldögélek a kapuban. — Szóval a kapun se látott gyanús alakot besurranni? — adta fel a kérdést az egyik nagybajuszu, mérges szemű detektív. — Nem láttam. Mióta itt vagyok, csak a lakók közlekedtek a bejáraton. — Köszönjük — szóltak a detektívek a máris rohantak tovább, hogy Klumpicsot elfogják. A gyilkos a markába röhögött s úgy nézett sokáig a loholó, mindenkit igazoltató detektívek után. Még sokáig üldögélt Klumpics a kapuban, csak akkor mozdult el, amikor teljes joggal hihette, hogy kisiklott a detektívek gyűrűjéből. Akkor feiált, bement kabátjáért, kalapjáért a szép nyugodtan, akadály nélkül beballagott Budapestre. A keleti pályaudvar környékén behúzódott az első házba, melynek sötét melléklépcsőházában meghúzódva, hetyke kis bajuszt ragasztott az orra alá. Aztán újra kilépett az uccára s meg sem állt Angyalföldig, ahol Kelemen Lajos néven már napokkal élőbb hónapos szobát bérelt ki magának. — Vidéken voltam, a szüleimnél — motyogta az ajtónyitó háziasszonynak, egy csinos, 35 év körüli özvegyasszonynak, mintegy magyarázatképpen, hogy napokig távol volt. A főbérlőnő gyanútlanul köszöntötte lakóját s mindjárt el is csevegett vele, természetesen olyan témákról, amik legjobban érdekük a 35 éves, csinos, és magános asszonyokat. Nem kellett sok idő ahhoz, hogy Klumpics kegyeibe férkőzzék a férfi után sóvárgó asszonynak s hogy olyan közel juthasson még aznap éjjel a legfrissebb áldozatához, hogy szenvedélyének újból hódolhasson. Ezúttal azonban alaposan rajtavesztett. Mert amikor mámora lázában átmarkolta áldozata nyakát, a nő váratlanul olyan erőt tudott kifejteni, hogy Klumpics kezed lesiklottak róla. A kővetkező pillantásban rémes sikoltás verte fel a házat és csőditette össze az összes lakókat. Emberek tömege vette körül a bejáratot s mivel nem szűnt ott belül a jajveszékelés, betörték az ajtót és behatoltak a lakásba. Klumpics ekkor már ott állt a nyitott ablak párkányán s egy erőteljes lendülettel levetette magát az uccára. Mire az üldözők az ablakhoz értek, Klumpics már az uccán sántikált, hogy zúzott testtel, tört tagokkal is elmeineI au — Fogják meg! Fogják meg! — üvöltött le az uccára egyszerre tiz torok. — Gyilkos! Fogják meg! A gyilkos azonban ekkor már elfordult a sarkon s azok, akik a meglehetősen néptelen uccán utána vetették magukat, már hült helyét lelték a gyilkosnak, ahogy a sarokhoz értek. — Hová tűnhetett ez az ördöngős ember — kiáltozták össze-vissza az emberek, amint hasztalan keresték-kutat- ták a menekülőt. ( — Biztosan bemenekült valamelyik házba! — rikácsolta egy maszatos cselédlány azonmód borzasán, ahogyan kiszaladt valamelyik konyhából a szokatlan uccai zsivajra. ' A sikátorszerü szűk kis uccán, amelybe befordult s amelyben oly megfogha- tjatlanul eltűnt a gyilkos, egyetlen lélek sem volt llátható. Ez nem is volt csoda, hiszen éjfélre járt már az idő s iaz egyetlen gyérlángu gázlámpát kivéve, nyomja sem Volt itt a világításnak. (Folytatjuk.) ]égbízíosifási felhívás! A jégbiztosítási évad közeledtével bátorkodunk t. közön« séghez azzal a kéréssel fordulni, hogy terméseinek jégkár ellen való biztosítását társaságunknál megkötni szives* kedjék. A jégbiztosítás fontosságát szükségtelen a gazdakőzőnség előtt bővebben fejtegetnünk. A gazda vagyonát s reményét a földbe fekteti s ezt a jégterhes felhők egy pillanat alatt meg» semmisíthetik. Ily csapás ellen mindenki teljesen tehetetlen, a biztosítás az egyedüli eszköz, amellyel a gazdaközőn» ség hathatósan megvédheti érdekeit és oltalmat nyerhet a károsodás ellen. Élénk emlékezetünkben áll mindnyájunk előtt az elmúlt évi katasztrofális jégkárok által előidézett szomorú helyzet, amikor is gazdakőzőnségünk nagyrésze oly érzékenyen károsodott, hogy annak kihatásai még ma is érezhetők. Igen lekötelezne bennünket, ha alkalmat nyújtana arra, hogy díjajánlatunkat megtehessük. Mielőtt tehát jégbiztosítását a folyó évre lekötné, saját érdekében okvetlenül forduljon előbb kiskunhalasi képviseletünkhöz bővebb felvilágosításért. RISANYI GYÖRGY Dobótelep Átlós=ut 20 sz. alatti lakos a Kiskunhalasi Vezérképviseletünk Vezetője, a m. kir. mi» nisztéríum 5460/1928 M. E. sz. rendelete értelmében kiállított meghatalmazással van ellátva. Teljes bizalommal fordulhat az Igen tfsztelt közönség biztosításaik feladása Céljából — biztosítási díjszámításokért avagy szak* tanácsokért vezérképvíselőnkhöz, ki a legnagyobb szaktudásával teljesen díjtalanul, készséggel nyújt a biztosítani szándé* kozó nagybecsű közönségnek információt. A „PATRIA" legjutányosabban köt: Szállitmányi biztosítást: árukészletek szállítására, vízi, vasút és tengerentúli utakra, postai értékküldeményekre. Podgyászbiztositásokat: Balesetbiztosítást: egyének es csoportok részére. Szavatossági biztosítást: üzletek, gyárak, üzemek és me* zőgazdaságok részére. Automobil biztosítást, tűz, robbanás, lopás és törési károkra, a bennülők balesetbiz* tositását, személyi és tárgyron* gálási szavatossági biztosítást. Üvegbiztositást: házak, üzletek, lakások részére. Jégkárok elleni biztosítást: mindenféle mezőgazdasági fér* ményekre. Életbiztosítást: halálesetre és elélésre, gyermek* és hozománybiztosításokat, tö- kebiztositásokat bármilyen kom* binácíók szerintTemetkezési segély biztosítást: kispolgárok, kisgazdák, olvasó*, egyéb körök és egyéb egyletek részéreTűzbiztosítást: épületekre és ipartelekre, lak* berendezésekre, árukészletre, mezőgazdaságokra (átalány). Betöret es lopás és rablás elleni biztosítást, lakberendező* sekre, árukészletekre, pénzszek* rényekre. Rablás elleni biztosítást: pénztári kiküldöttek részére. Károkat úgy mint a közelmúltban is a leggyorsabban és pontosan likvidál. A nagybecsű közönség szives bizalmát és támogatását várva ajánljuk magunkat. Hazafias tisztelettel: „PÁTRIA“ Általános Biztosító Részvónytársaság BUDAPEST Központi igazgatóság : VII., Károly király-ut 3. Intézeti székház: V., Erzsébet*tér 4. Vezérképviselősége: RISANYI GYÖGY Kiskunhalas, Dobótelep Átlós ut 20. szám. Helyi Értesítő Lapválla'at-nyomda, Kiskunhalas, 1931.
