Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)

1931-04-08 / 28. szám

6 oldal Kiskunhalas Helyi firteritflfe április 8­Olcsóbb lett a sör! Békebeli minőségű Széni István, Kiviteli márciusi és Fősörök kaphatók poharanként 30 és korsónként 46 filléres áron, az aláü ÜZleleta: Babos Sándor Hunyadl-ufca 50. Berger Ignác Petőti-utca 14. Bordos Ernő Bem-uíca 10. Fried Dániel Vadkerti-ut 14. Magyar Kálmán Mélykuíi-uf ____________Szabó Mihály Mátyás-tér 2. (Villanytelep mellett) D etektiv regény. A DUNA TITKA eaénv. 22 Irta: Boros Irta: Boross Ferenc Klumpics könnyezett... Aztán az üldözött vad ösztönös ér- J zésével megint csak arra gondolt, ho- | gyan mentse meg nyomorult életét. } Letörölte könnyeit és szapora léptek- ( kel Rákosfalva irányába tartott. Arra, amerre fényárban úsztak az uccák, amerre az emberek sokasága zsibong, amerre a legkönnyebb a menekülés. Klumpics tapasztalásból tudta, hogy az uccán, az emberek közé elvegyülve le­het legjobban bujkálni, ha elég nagy a lelkierő ahhoz, hogy egy esetleges iga­zoltatásnál szem- és arcrebbenés nélkül mondjon be hamis adatokat. A gyilkos néhány kínos perc múltán már ott ődöngött az uccákon, álbajusz és álszakáll nélkül, fejében egy rava­szai kieszelt gondolat tervével. Tudta, hogy nincs sok ideje a habo­zásra, tehát sietve kiszemelt magának egy nagyobbfajta bérházat, amelynek besurrant kapuján s levetve felsőkabát­ját, kalapjával együtt bedobta azt a sö­tét lépcsőház aljába. Aztán újra kisietett a ház elé s ké­nyelmesen letelepedett a küszöbre. Alig ült ott néhány másodpercig, iz­gatott emberek léptek éléje s parancso­ló hangon követelték, hogy igazolja ma­gát. — Nagyon szívesen — motyogta Klumpics hallatlan nyugalommal — de az uraknak be kell fáradniok a házmes­ter-lakásba, ott vannak ugyanis igazol­ványaim. — Ja úgy? Szóval ön a házmester! — kiáltottak fel a detektívek, akik ter­mészetesen Klumpicsot keresték. — Igen, az vagyok. Keresnek tán valakit az urak? — Igen, a tömeggyilkost — feleltek hárman is — tudja, azt a bizonyos Klumpicsot, aki éppen most szökött meg Sashalomról s akit most alaposan közrefogtunk. — Azt a gazembert? — hördült fel az álházmester, maga Klumpics János — Sajnos, nem láttam, pedig már vagy jó két órája itt üldögélek a kapuban. — Szóval a kapun se látott gyanús alakot besurranni? — adta fel a kérdést az egyik nagybajuszu, mérges szemű detektív. — Nem láttam. Mióta itt vagyok, csak a lakók közlekedtek a bejáraton. — Köszönjük — szóltak a detektívek a máris rohantak tovább, hogy Klum­picsot elfogják. A gyilkos a markába röhögött s úgy nézett sokáig a loholó, mindenkit iga­zoltató detektívek után. Még sokáig üldögélt Klumpics a ka­puban, csak akkor mozdult el, amikor teljes joggal hihette, hogy kisiklott a detektívek gyűrűjéből. Akkor feiált, bement kabátjáért, ka­lapjáért a szép nyugodtan, akadály nél­kül beballagott Budapestre. A keleti pályaudvar környékén behú­zódott az első házba, melynek sötét melléklépcsőházában meghúzódva, hety­ke kis bajuszt ragasztott az orra alá. Aztán újra kilépett az uccára s meg sem állt Angyalföldig, ahol Kelemen La­jos néven már napokkal élőbb hónapos szobát bérelt ki magának. — Vidéken voltam, a szüleimnél — motyogta az ajtónyitó háziasszonynak, egy csinos, 35 év körüli özvegyasszony­nak, mintegy magyarázatképpen, hogy napokig távol volt. A főbérlőnő gyanútlanul köszöntöt­te lakóját s mindjárt el is csevegett vele, természetesen olyan témákról, amik legjobban érdekük a 35 éves, csi­nos, és magános asszonyokat. Nem kellett sok idő ahhoz, hogy Klumpics kegyeibe férkőzzék a férfi után sóvárgó asszonynak s hogy olyan közel juthasson még aznap éjjel a leg­frissebb áldozatához, hogy szenvedélyé­nek újból hódolhasson. Ezúttal azonban alaposan rajtavesz­tett. Mert amikor mámora lázában átmar­kolta áldozata nyakát, a nő váratlanul olyan erőt tudott kifejteni, hogy Klum­pics kezed lesiklottak róla. A kővetkező pillantásban rémes sikoltás verte fel a házat és csőditette össze az összes lakókat. Emberek tömege vette körül a bejá­ratot s mivel nem szűnt ott belül a jajveszékelés, betörték az ajtót és beha­toltak a lakásba. Klumpics ekkor már ott állt a nyitott ablak párkányán s egy erőteljes len­dülettel levetette magát az uccára. Mire az üldözők az ablakhoz értek, Klumpics már az uccán sántikált, hogy zúzott testtel, tört tagokkal is elmeine­I au — Fogják meg! Fogják meg! — üvöltött le az uccára egyszerre tiz to­rok. — Gyilkos! Fogják meg! A gyilkos azonban ekkor már elfor­dult a sarkon s azok, akik a meglehe­tősen néptelen uccán utána vetették ma­gukat, már hült helyét lelték a gyilkos­nak, ahogy a sarokhoz értek. — Hová tűnhetett ez az ördöngős ember — kiáltozták össze-vissza az em­berek, amint hasztalan keresték-kutat- ták a menekülőt. ( — Biztosan bemenekült valamelyik házba! — rikácsolta egy maszatos cse­lédlány azonmód borzasán, ahogyan ki­szaladt valamelyik konyhából a szokat­lan uccai zsivajra. ' A sikátorszerü szűk kis uccán, amely­be befordult s amelyben oly megfogha- tjatlanul eltűnt a gyilkos, egyetlen lé­lek sem volt llátható. Ez nem is volt csoda, hiszen éjfélre járt már az idő s iaz egyetlen gyérlángu gázlámpát kivé­ve, nyomja sem Volt itt a világításnak. (Folytatjuk.) ]égbízíosifási felhívás! A jégbiztosítási évad közeledtével bátorkodunk t. közön« séghez azzal a kéréssel fordulni, hogy terméseinek jégkár ellen való biztosítását társaságunknál megkötni szives* kedjék. A jégbiztosítás fontosságát szükségtelen a gazdakőzőnség előtt bővebben fejtegetnünk. A gazda vagyonát s reményét a földbe fekteti s ezt a jégterhes felhők egy pillanat alatt meg» semmisíthetik. Ily csapás ellen mindenki teljesen tehetetlen, a biztosítás az egyedüli eszköz, amellyel a gazdaközőn» ség hathatósan megvédheti érdekeit és oltalmat nyerhet a káro­sodás ellen. Élénk emlékezetünkben áll mindnyájunk előtt az elmúlt évi katasztrofális jégkárok által előidézett szomorú helyzet, amikor is gazdakőzőnségünk nagyrésze oly érzékenyen károsodott, hogy annak kihatásai még ma is érezhetők. Igen lekötelezne bennünket, ha alkalmat nyújtana arra, hogy díjajánlatunkat megtehessük. Mielőtt tehát jégbiztosítását a folyó évre lekötné, saját érdekében okvetlenül forduljon előbb kiskunhalasi képviseletünkhöz bővebb felvilágosításért. RISANYI GYÖRGY Dobótelep Átlós=ut 20 sz. alatti lakos a Kiskunhalasi Vezérképviseletünk Vezetője, a m. kir. mi» nisztéríum 5460/1928 M. E. sz. rendelete értelmében kiállított meghatalmazással van ellátva. Teljes bizalommal fordul­hat az Igen tfsztelt közönség biztosításaik fela­dása Céljából — biztosítási díjszámításokért avagy szak* tanácsokért vezérképvíselőnkhöz, ki a legnagyobb szaktudásával teljesen díjtalanul, készséggel nyújt a biztosítani szándé* kozó nagybecsű közönségnek információt. A „PATRIA" legjutányosabban köt: Szállitmányi biztosítást: árukészletek szállítására, vízi, vasút és tengerentúli utakra, postai értékküldeményekre. Podgyászbiztositásokat: Balesetbiztosítást: egyének es csoportok részére. Szavatossági biztosítást: üzletek, gyárak, üzemek és me* zőgazdaságok részére. Automobil biztosítást, tűz, robbanás, lopás és törési károkra, a bennülők balesetbiz* tositását, személyi és tárgyron* gálási szavatossági biztosítást. Üvegbiztositást: házak, üzletek, lakások részére. Jégkárok elleni biztosítást: mindenféle mezőgazdasági fér* ményekre. Életbiztosítást: halálesetre és elélésre, gyermek* és hozománybiztosításokat, tö- kebiztositásokat bármilyen kom* binácíók szerint­Temetkezési segély biztosítást: kispolgárok, kisgazdák, olvasó*, egyéb körök és egyéb egyletek részére­Tűzbiztosítást: épületekre és ipartelekre, lak* berendezésekre, árukészletre, mezőgazdaságokra (átalány). Betöret es lopás és rablás elleni biztosítást, lakberendező* sekre, árukészletekre, pénzszek* rényekre. Rablás elleni biztosítást: pénztári kiküldöttek részére. Károkat úgy mint a közelmúltban is a leggyorsabban és pontosan likvidál. A nagybecsű közönség szives bizalmát és támogatását várva ajánljuk magunkat. Hazafias tisztelettel: „PÁTRIA“ Általános Biztosító Részvónytársaság BUDAPEST Központi igazgatóság : VII., Károly király-ut 3. Intézeti székház: V., Erzsébet*tér 4. Vezérképviselősége: RISANYI GYÖGY Kiskunhalas, Dobótelep Átlós ut 20. szám. Helyi Értesítő Lapválla'at-nyomda, Kiskunhalas, 1931.

Next

/
Thumbnails
Contents