Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)
1930-02-15 / 14. szám
1930. február 15., szombat XXX. évfolyam, 14. szám Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE, Helyben ........... 12 P 80 fül. | Vidékre......... E GY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR 15 P MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőségi Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomássali Kíadőhívatali Városháza épületében A Táros pénzügyi helyzetével foglalkozott csütörtök délután a pénzügyi bizottság j Amortizációs kölcsön leivételével, vagy városi ingatlanok eladásával szanálják a várost — j vetették fel a bizottságban 300 ezer pengő föggökölcsOn felvétele — Nagyobb vita az uj kórház felépítéséről A város életére igen fontos kérdésekkel foglalkozott csütörtök délután a pénzügyi bizottság. A polgár- mester, amint azt megírtuk, hivatal- balépésekor kijelentette, hogy legelső teendőjét az képezi, hogy a város pénzügyi viszonyairól és vagyoni helyzetéről a város közönsége tiszta képet nyerjen. A polgármester ilyen irányban felhívta Hofmeister Gyula főszámvevőt, aki az erre vonatkozó jelentéseket elkészítette, amelyet a polgár mester a pénzügyi bizottság elé terjesztett. A pénzügyi bizottság ülését rövid néhány szóval nyitotta meg dr. Fekete Imre polgármester és felkérte 1 Hofmeister Gyula főszámvevőt, hogy a város vagyoni állapotáról készített jelentést ismertesse. A jelentés szerint a város vagyona 5 millió 337 ezer 15 P, a város adóssága 1 millió 583 ezer 58 P, a tiszta vagyon 3 millió 753 ezer 957 pengő. A város vagyonaként nagyobb tételben szerepelnek az ingatlanok, amelyet 1 millió 985 ezer 945 pengőre, az épületek, amelyeket 1 millió 802 ezer 978 pengőre értékeltek. Az utóbbiban szelepei a városháza épületé, 1 millió pengő értékben. A város nagyobb adósságai: Külföldi kölcsön 659 ezer 222, P, Hirsch Mihálynak utcák kövezéséért 565 ezer P. A jelentéshez többen szóltak hozzá. Ezután a város pénzügyi helyzetéről szóló jelentésre került sor. Hofmeister Gyula föszámvevő ismertette a jelentést amely részletesen szól arról, hogy a város nehéz anyagi helyzetbe került és még a múltból származó fizetési kötelezettségének csak úgy tud eleget tenni, hogyha a város 300 ezer pengő függőkölcsönt vesz fel. A kölcsönt a szükséghez mérten vennék fel és annak fedezetéül szolgálna az adóalap után kivethető 100 százalékos pótadó és a 7 és fél százalékos kereseti adó. A főszámvevő arra is részletesen kiterjeszkedik jelentésében, hogy ez a szomorú helyzet miként állott elő. Azt mondja jelentésében, a legnagyobb baj, hogy az adók nem folynak be rendesen, óriási az adóhátralék. A múlt év végén mutatkozó adóhátralék 454 ezer 773 pengőt tett jki és a folyó évi kivetésből is nem jött be annyi adó, amennyire a város számitott. Az adóhátralékok kiméletlen behajtása sok száz existenciát kergetne anyagi romlásba. A város más nagyobb bevételi forrással nem rendelkezik. és igy állott elő az a helyzet, hogy a januári és februári tisztviselői illetményeket csak úgy tudták folyósítani, hogy a város más fizetési kötelezettségének csak részben tudott eleget 1 tenni. ! A város szükséglete március, áp- * rilis és május hónapokban 204 ezer 250 pengő, a várható jövedelem 54 ezer P és igy kölcsönből fedezendő 236 ezer 59 P. ( 1 i Hosszabb vita indult meg e kérdés fölött. A felszólalók: dr. Zilah Benő, dr. Nagy Pál Ferenc, dr. Kathona Mihály azt hangoztatták, hogy a városnak az adott viszonyok folytán a függőkölcsönt fel kell vennie. Tegzes Károly pedig arról szólt, hogy a városnak bármily áldozatok árán meg kell szabadulni adósságaitól s ha ez másként nem lehetséges, néhány városi ingatlan, köztük í Fehértó eladásával. Rásonyi Papp Gedeon szintén ilyen irányban szólalt fel, helyesnek tartja, hogyha a város ilyen módon kifizeti másfél millió pengő adósságát. Dr. Babó Imre felszólalásában arra tért ki, hogy komolyan kell foglalkozni a város szanálásával, de nagyon meg kell gondolni a módokat. Dr. Fekete Imre polgármester válaszolva a felszólalásokra, kijelentette, hogy egy ilyen fontos kérdés fölött ma még nem lehet határozni. Keresni kell a megoldást, amely a várost mostani nehéz anyagi helyzetéből kivezeti, ilyen irányban később javaslattal jön a képviselőtestülethez. Minden ideát, gondolatot szívesen fogad, a mely a város anyagi helyzetének megoldására vezet. Két mód van: vagy elad a város több ingatlant, vagy pedig előnyös amortizációs ^ kölcsönt vesz fel, de addig is az^ ingaüáriok jövedelmeit és jobb kihasználását biztosítani kell. Több felszólalás után végül is a pénzügyi bizottság úgy határozott, hogy javasolja a képviselőtestületnek a 3000 ezer pengő függőkölcsön felvételét a szükséges megszorításokkal. Hofmeister Gyula föszámvevő ezután Speyer-kölcsön maradványainak mikénti felhasználására vonatkozó javaslatot terjesztette elő. A főszámvevő előadta, hogy a szegény betegek ápolási dijához való hozzájárulást a népjóléti minisztérium havi 4000 pengőben állapította meg, többet a minisztérium nem fizet, ugyanakkor ez havi 6—7 ezer pengőt tesz ki. Ezzel kapcsolatban javasolja, hogy a Speyer-kölcsön megmaradt részét, 238 ezer pengőt a kövezési tartozásokra fordítsa a város és egyelőre ne építsék fel az uj kórházat. Dr. Zilah Benő a javaslat ellen szólal fel, a kórház felépítését szükségesnek tartja. Dr. Borbás Imre főjegyző a szegény betegek ápolási dijának felemelésére vonatkozólag, a népjóléti minisztériumhoz intézendő felterjesztést terjesztette elő és kijelentette, hogy! az uj kórház felterjesztését szintén elhalaszthatónak tartja. Felszólaltak még Tegzes Károly, Papp Rásonyi Gedeon ,dr. Babó Imre, Dobó Kálmán, Paczolay István, dr. Nagy Pál Ferenc, dr. Kathona Mihály, Mészöly Károly, végül dir. Fekete Imre polgármester. A pénzügyi bizottság tagjai egyébként a kórházépítés elhalasztása rhéllett nyilatkoztak. Végül is olyan határozatot hoztak: keresse meg a képviselőtestület a népjóléti minisztériumot, hogy az esetben, ha a közgyűlés a kórház felépítéséhez ragaszkodik, hajlandó-e folyósítani a megígért 140 ezer pengő hozzájárulást, továbbá azirányban is, hogy mivel az építés által a kórház bővülni fog, hajlandó lesz-e a jelenleg 4000 pen- | göben megállapított átalányt a sze- I gény betegek után megfelelő mértékben felemelni. ! A pénzügy ibizottság ülése fél 7 I óra után ért véget. Mellbelőtte magát és meghalt egy fiatal szőlőkezelő Felsőszálláson Tragikus körülményü öngyilkosság játszódott le szerdán délután Felső- szálláson a 65. szám alatti házban, ahol egy nagyobbszabásu szőlőbirtok okleveles kezelője mellbelőtte magát és csütörtökön este a halasi kórházban meghalt. Az öngyilkos Kiss Ferenc intelligens gazdálkodó volt és már régebben búskomorságban szenvedett. Ennek tulajdonítható az is, hogy most már nem először követett el kísérletet, hanem többizben i megkísérelt eddig is öngyilkosságot. Az öngyilkos több levelet hagyott hátra, amelyben azt írja, hogy megunta az életét, nem bírja már idegekkel és fő- kép az hatott rá, hogy a szőlő, ahol alkalmazásban volt, most eladásra került és nem látta biztosítva megélhetését. Az öngyilkost beszállították még szerdán a halasi kórházba, ahol 48 órai szenvedés után halt meg. Nem akar motorost járatni a Máv. a halas-bajai vonalon Éppen egyik legutóbbi számunkban foglalkoztunk ismételten a halas—jános- halma—bácsalmás bajai nagyforgalmu vasútvonal motorositásának immáron elodázhatatlanul szükséges megvalósításával s megírtuk azt is, hogy ebbe az akcióba, Baja város és Bácsmegye felterjesztésébe, belekapcsolódott Halas város is. Most aztán mint a derült égből a villámcsapás került a nyilvánosság elé az a kereskedelmi miniszteri leirat, melyet Baja városának küldött meg válaszul a motorost kérő felterjesztésre. A nevezetes leirat a következőket mondja: »Baja thjf. város közigazgatási bizottságának. Múlt évi november hó 6-án tartott üléséből 741. közig. biz. 1929. sz. alatt hozzám intézett felterjesztésében a bizottság p anasz tárgyává tette Baja városnak és Bács-Bodrog vármegyének Budapesttel Kiskunhalason át való kedvezőtlen vonatösszeköttetését és azt a javaslatot terjesztette elém, hogy Baja és
