Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)
1930-12-03 / 97. szám
4 oldal Kfatatnhalai Helyi 8rterii6|e december 3 A Mezőgazdasági Bizottság vasárnap délelőtti illésén érdekes előadásokkal világítottak rá a gazdabajokra Medveczky Károly és Gesztelyi Nagy Lászlé A gazdáknak magoknak is segíteni keli saját magnkon — ez volt a beszédek főmotivnma ruha drága, viszont a gyapjú szintén olcsó. A nagy órkülömbozetet esik radikális módon, ha kell terrorisztikussn is le kell tömi. A gyümölcstermesztés legyen a gazdák legeikőrendübb feladata. Itt már sokféle programtn megbukott. Volt először is a többtermelés jelszava, ez megbukott. Jöttek utána a fajbaromfiakkal, ez is megbukott. Maradjunk a közönséges úgynevezett parasztbaromfiaknál, mert ez kifizeti magát és ez a baromfi dacol az időjárással és sok mindennel, amit a fajbaromfi nem bir el. Az adózás valóban lehetetlen lés az ugyancsak a közmunka- váltság is. Utána id. Nagypál Ferenc rövid pár szóban köszönte meg az előadásokat. A halasi mezőgazdasági bizottság vasárnap délelőtt tartott ülést a Gazdasági Egyesület Eötvös uccai helyiségében és ezen az ülésen a gazdák szép számmal jöttek össze, hogy meghallgassák a történendőket. Az ülést tulajdonképen, mint munkatársunk értesült, föképen azért tartották meg, mert a Duna—Tisza közi mezőgazdasági kamara elhatározta, hogy mindenütt a kamara területén a helyszínen kivan meggyőződni a gazdák speciális panaszairól és kívánságairól, hogy igy a segités formáját ezáltal is könnyebbé tegye. A gyűlésen Tegzes Károly elnökölt és jelen voltak, mint előadók Medveczky Károly gazd. főtanácsos és Gesztejyi Nagy László a kamara igazgatója. Az érdeklődök közt ott volt dr. Fekete Imre polgármester és dr. Babó Imre kormányfőtanécsos. Az ülést fél tizenegy órakor nyitotta meg Tegzes Károly elnök, üdvözölte a megjelenteket és elmondotta, hogy ez az ülés tájékozás szerzésre ült össze, hogy itt a kamara személyesen győződjön meg a sérelmekről, továbbá, hogy előadások keretében világosítsák fel a gazdákat a gazdasági helyzetről és a tennivalókról. Ezután Medveczky Károly kezdett bele előadásába és lényegében a következőket mondotta: — Az Alföld mezőgazdasági színvonalát feltétlenül fejleszteni kell — mondotta Medveczky. Az összes erőket egyesíteni kell, kulturális és társadalmi szemszögből tekintve is. Ez az Alföld a maga erejéből olyan emberekei adott, mint Petőfi, Arany, Katona József, ez a föld alkalmas a nagyságok ki errríelé- sére és ezért ennek a földnek bíznia keli önmagában. A bajok kétségtelenül nagyok, aminthogy az is tény, hogy a mezőgazdasági termékek katasztrofális árzuhanást mutatnak. A kifogás az, hogy a gabonánk nem egyforma minőségű, ez azonban ebben a beállításban nem fogadható el. Tény az, hogy gabonánk javításra szorul és az egységes típusnak kellene a gazdálkodásban érvényesülnie. Fel kell állítani magtisztítókat és szükséges volna, hogy a kormány idejében ossza ki a gazdáknak szánt vetőmagokat. Mindenesetre azonban határozottan kell megállapítani, hogy a magyar búza van olyan jó, mint a vüág bármelyik másik búzája. Gabonaközraktárakat kell felállítani, mert ennek előnyei ma már annyira közismertek és annyira beváltak, hogy annak hatása vitán felül áll. — És most — folytatta Medveczky Károly — bármennyire hihe etlenül hangzik is, meg kell állapitanom, hogy Magyarországon bőség van és mégis inségakciókat kell felsorakoztatni. Amerikai búza árasztja el az egész világot és mellette az orosz búza. Csehország részéről a legkézenfekvőbb rosszakarat nyilvánul meg, amikor nem vesz magyar búzát, hanem szükségletét gabonában az oroszoktól szerzi be, igy történhetik azután, hogy mig a kettészakított Komárom magyar részén 17 pengő a búza, addig a megszállt területen maradt Komáromban 45 pengő a búza mázsája. — A magyar mezőgazdaságátk m n- den erejével a kivitel megteremtésére kell törekednie. Meg kell valósítani talán még íokozottab mértékben azt, amit Kecskemét a kivitel és főleg a gyümölcskivi el terén megtett. A halasi gyümölcs értéke kiváló és kifogástalan, valamikor Halast emlegették, mint a *eg- életrevalóbb gyümölcsközpontot és, hogy mégis ennyire háttérbeszorult, an nak is a halasi gazdák okai főképen, azért, mert nem ismerték föl, vagy talán nem is gondolkoztak az egységes gyümölcstipus megteremtésén. Ez a gyümölcstermesztési rendszer még ma sem késett el és még mindig nem múlt el az ideje annak, hogy a gazdák saját sorsukon segítsenek. — Itt van az Alföldnek és főképen Halasnak a juhtenyésztése is. Bűn és elhibázott dolog, hogy a juhhusnek nemhogy propagandát nem csinálnak, de egyenesen lenézik ezt az ősi magyar eledelt. A fővárosi vendéglőknek elsősorban kellene a juhhúst propagálni, mert az jól elkészítve még a gur- mannokat is kielégíthetné. Budapest a behozatalt is elzárja magától. Minden mégoly kisértékü terményre óriási vámokat szednek a fővárosban, arra kellene törekedni, hogy ezek a fővárosi vámsorompók leromboltassanak. Ez a fővárosi vámrendszer annyira elharapódzott, hogy ha innen ingyen visznek föl valamit, akkor is méregdrága, mire a pesti piacot eléri. — A k-arlelek garázdálkodásának is véget kell vetni. Egész Európában nálunk van a legdrágább szén, ami az iparra rendkívül nyomasztólag hat és igy közvetve a gazdákra is. A külföldi szénre óriási vámtarifa van és igy ez a jobb szén ide be sem hozható, viszont az itteni szén kartel be tömörü't és minden következmény nélkül végzi az árdiktaturát. Drágák az építőanyagok, drága a vas és drága a fa, mindent megdrágít a kartel. Magyarországon is meg kellene valósítani, amit Mussolini Olaszországban megvalósított a legfelsőbb gazdasági tanácsot. Ez a tanács mindent gyorsan, bürokráciamentesen elintéz, mig nálunk az ilyen ügyek minisztertanácsokon és különböző más fórumokon olyan utat tesznek meg, hogy mire meg is valósulnak, már szinte tárgytalanokká válnak. A tanyák nehéz helyzetén is segíteni Ítéli, elsősorban a már ezerszer hangoztatott útépítésekkel. — A Duna—Tisza csaörna megépítése ma sürgetőbb, mint valaha is volt. Medveczky Károly ezzel be is fejezte előadását, amit Tegzes elnök köszönt meg, majd felkérte a jelenlevőket, hogy sérelmeiket adják elő. Id. Nagypál Ferenc, Biró Benő szólalt föl és sérelmezték a bejelentési kötelezettség szerintük a gazdákra káros voltát és az adót, különösen a tulmagas házadót. Bíró Benő például elmondotta, hogy neki van a városban egy háza és négy hold homokja. összadója pedig 1083 P. A panaszokat följegyezték és annak orvoslása iránt az intervenciót megígérték. Ezután a hozzászólások • kapcsán dr. Borbás Imre szólalt föl és mindenben hozzájárult Medveczky Károly fejtegetéseihez. Szól a kü'ömbö- ző akciókról, igy a Halason lefolytatott rozs és gyümölcsfaakciókról. Török István földbirtokos a bor- fogyaszíási adó ellen szólalt föl, a mire Medveczky Károly rögtön reflektált és kijelentette, hogy a bor- fogyasztási adó eltörlése a legigazságosabb kérelem és itt kitért arra, hogy a sörgyárak valósággal garáz- j dálkodnak a szőlősgazdák kárára, j Medveczky szerint itt is be kellene , hozni azt, amit Olaszország meglett, i ahol teljesen kiszorították a sört a j közfogyasztásból. Ezután dr. Gesztelyi Nagy László a kamara igazgatója mondott beszé- ' det és a következőket mondotta. — Nem szabad mindem a kormánytól v&rnl. A gazdák segítsenek magukon is, ha érvényesülni akarnak. A drága hitelek és az óriási kamatterhek ölik meg a gazdatársadalmat. A cipő drága — mondotta — de a tehén bőre olcsó, a Noha annyi hitelező még nem volt mint ma Tanulságos elmefuttatás arról, hogy ma mindenki csak hitelből él Azt mondják, hogy a hitel hiánya okozza a gazdasági válságot, már pedig soha annyi hitel nem volt, mint manapság. A gazda termését nem tudja elhelyezni saját tönkretétele nélkül, mert nincs ára. Ruha és miegymás kell neki is, családjának is. Elmegy a kereskedőhöz, annak van raktáron, ami neki kell. j Megveszi hitelbe. Adót is kell fizetni. Elmegy a bankba. A múlt évi kölcsön kamatjára és adójára újabb hitelt vesz igénybe. A kereskedöjől megkapja az árut, mert annak forgalmat kell csinálnia, különben nincs miből kiszámítania a rezsit és adót, a bank is megadja a hitelt, mert ha megtagadja, elveszti a régen adott tőkét és kamatot is, melyet behajtani most úgysem tudna. Majd, ha a termés ára jó lesz, mindkét kölcsönt be lehet hajtani. A kereskedőnek kifogyott az áruja, elmegy a gyároshoz, kér újabb árut. Igaz, hogy a régivel is tartozik, de a kereskedő felmutatja: ime eladtam hitelbe, ha majd behajtom, fizetek. A gyáros kiadja az újabban kért portékát, igaz ugyan, hogy ezzel a kereskedő hitelét túllépte, de ha nem adja ki, az áru ott marad raktáron és a kamat emészti meg. A gyárosnak nyersanyagért fizetnie kell és a munkásainak a bérét is ki kell egyenlítenie, hát elmegy a bankba hitelért. Megkapja a kért összeget. Hiszen úgy gondolkozik a bánit, ha nem adom meg, úgy veszélyben az is, amit eddig adtam így megy a hiie'-táncolat felfelé. Es még panaszkodnak, hogy nincs hitelélet. s Hát nem mindenki hitelből él? Egy 16 éves szentistváni fiú meggyilkolta n oirx/tüfi/iót Az udvarból kihajtott csirkék cVto Lagyaiyjal okozták az öreg ember halálát A mai kor ifjúságának megmételyezett lelkivilágáról szörnyű bizonyságot tesz az alábbi elrettentő és megdöbbentő gyilkosság. Szombaton délelőtt Bajaszemisivá- non történt, hogy Cindel József 70 éves kályhásiparos a szomszédságában lakó veje Németh István udva- j rából hozzátévedt csirkéket kizavar- S ta. A nagyon is természetes eljárás vejét felbőszítette, a két ember hangos szóváltásba elegyedett s a jelentéktelen ügy odág fejlődött, hogy Cindel Józsefre 16 esztendős unokája Németh Lajos késsel rontott. A csenevész fejletlen fiú a legborzasztóbbat követte el, öreg tehetetlen nagyatyját megölte. Baloldalán a szive alatt zsebkésével agyonszurta. Az öregembert életveszélyes állapotban vitték a mentők a közkórházba, ahol a nagy vérveszteségtől kiszenvedett. Halála előtt azonban terhelő való- mást tett unokája és veje ellen, a liik kegyetlen, embertelen módon i idézték elő halálát. Németh Istvánt és gyilkos fiát Németh Lajost letartóztatták. Az apa letartóztatását kihivta az a súlyosan terhelő körülmény, hogy ö maga biztatta fiát az öreg Cindel megtámadására. A vakmerő, romlott fiú, gyermek- külsejű, szánalmas kis emberroncs, akiről senki nem mérte volna feltételezni a szörnyű bűntett elkövetését bizonyító nagy lelki zül- löttséget. Apjának kivü'e még 8 kisebb gyermeke van, akik a borzalmas esetből igen hamar megismerték az élet ijesztő árnyoldalát. A rendőrség is megindította a nyomozást. Az öreg Cindel József holttestét tegnap szállították haza Széntistvánra s onnan temetik el. AKI MÉG NEM TUDJA! Győződjön meg, még mindig a legolcsóbb beszerzési forrás Ván Balázs divatáruházs, (Városházépüiet) Férfi boka védő, erős filc t 76 P »•Férfi íny színes mellel 0 ~* 1 40 P «• P Nőt gyapjú mellény körül Q mintás P 0i 80 es gallérral P Férfi gyapjú sál több mintában Pérfi csikós selyem sál j 60 mintás tői gyap lyemmel átszőve érti színes kötött Férfi beés téli ing Női gyapjú harisnya se* Q 20 P 4* Férfi színes kötött mellény 7 — P I* Férfi és női téli bélelt 1 60 keztyü P " Pérfi sport sapka 1 50 P I* Mennyasszonyi koszorú R 00 és fátyol P ó. A többi cikkeimnél is hasonló olcsó árak ! Férfi vastag téü zokni 60 P "•
