Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)
1930-11-26 / 95. szám
november 26 Kisktmhalaa Helyi Értesítője 3 oldal Az aszálykár törlésekre vonatkozó jegyzéket a pémiigyigazgatőság megküldte a városnak Majdnem 8000 pengő adót törölnek ezen a címen a halasi adózóknál A halasi határban a f. évben a j nagy szárazság pusztította el a ve- vetéseket. Hétszáz emberre tehető j azoknak a birtokosoknak száma, akik aszálykár címén adómérséklést kér- i tek. A szemle és ezzel kapcsolatban 1 a kárfelvétel még szeptember hónap- 1 ban megtörtént s a törlési Jegyzéket i felterjesztették a pénzügyig izgató- ; Sághoz. ! Halas az ebö város a megyében, ahova már a pénzügyigazg-.ság megküldte a törlési jegyzéket. Azt vasárnap kapta meg .a város. Eszerint a pénzügyigazgatóság aszálykár címén a földadónál 3056 pengőt, a járulék adónál (különböző adók) pedig 4446 P-t törölt. Végeredményben a halasi adózóknál majdnem 8000 Pengő adót töröltek aszálykár cimén. Ezzel kapcsolatban a városházán közölték munkatársunkkal, hogy a törlési jegyzéket 15 napi közszemlére tették ki, amely után a törlendő adóösszegeket átvezetik az adózók javára. A kisszállás! borzalmas vasúti katasztrófa részletei Hétfőn délután nagy részvét mellett temették el Halason (Ml Lajos fűtőt, a kisszállás! vasúti katasztrófa hősi halottját Szerdán állapítják meg mi okozta a halálos vasúti katasztrófát Szombaton déltájban egy rövid telefonjelentés érkezett a halasi vasúti állomáshoz, amely csak annyit mondott, hogy Kisszálláson kisikknt a déli rendes tehervonat, a forgalom emiatt csak nehézkesen honyotí.ható le és bogy a mozdony fűtője meghalt. Ez a jelentés úgy látszik bővebb formában beérkezett a bpesti üzletvezetőséghez is, .amely szombaton I délután jelentést adott ki a katasztrófáról, amelyet röviden a fővárosi Lapok a következőképen jelentettek. A MÁV igazgatósága közli, hogy ma délben tizenkét óra hat perekor Kisszállás állomáson a 968 számú teher - varrat behaladása alkalmával a mozdony és az első hit kocsi ismere ten okból kísik.'ott és az álomás két vágányát elzárta. A balesetből kifolyólag Gaál Lajos mozdonyfittő meghalt. A kisiklás következtében az állomás bejárati vágányai mind el vannak zárva, úgyhogy a személyforgalom egyelőrt csak átszállással tartható fenn. A forgalmi akadá'y megszüntetése kö- rubelül esle nyolc órára várható. resztül a vonat, amelynek kocsijai megbillentek és ekkor vette észre a mozdonyvezető, hogy baj van. Villámgyors pillanatok alatt játszódott le ezután a katasztrófa. A mozdonyvezető leugrott a vonatról és utána akart ugrani Gaál Lajos fütő is, aki azonban nem látta a veszélyt a maga teljes nagyságában és ezért még a kabátja után nyúlt. Ez idő alatt a mozdony teljesen megfordult ellenkező oldalra, a teherkocsik összezuzódtak és teljesen eltorlaszolták a síneket. A legnagyobb fejetlenség keletkezett, az állomáson tartózkodó emberek össze-vissza szaladgáltak. Gaál Lajos fűtőt nem találták meg rögtön, csak később akadtak rá holtan. A szerencsétlen fütő halálát az okozta, hogy a gőzcsap eltört és az onnan kiömlött forró viz ölte meg. A katasztrófa színhelyére intézkedés után segélyvonat érkezett és munkások, akik az'án eltakarították a romokat, összeroncsolva A vizsgálat a katasztrófa okának megállapítása végett folyamatom yan. Ez a szűkszavú közlés nem adott részletesebb jelentést a közvéleménynek, amely pedig kiváncsi lett volna az eseményekre annál is inkább, mert például Halason szombaton a délutáni órákban fantasztikus szerencsétlenség körvonalait adták tovább > egymásnak az emberek. Tíz halottról beszéltek, szörnyű katasztrófáról, sőt ezek a hírek még most napok után is hitelre találnak. Munkatársunk a halasi állomáson tájékozódott az eseményekről és a kapott információk alapján a következőkben számol be. Szombaton a déli tehervonat, mint rendesen, elindult Kelebia felé. A te- hervonaton a kocsikon kívül podgyászko- csi is volt és az egész utat minden akadály nélkül futotta be a tehervonat. Kisszállás elé érve, a mozdony- vezető egészen bátran vezette a mozdonyt, mit sem sejtve arról a borzalmas katasztrófáról, a mely néhány másodperc múlva érte. Az egyik váltón haladt épen Lefeküdt a síneken a vonat hat teherkocsija és a hatott fü;ö. Gaál Lajos fütő 39 éves ember volt, halasi születésű fiú, akiről az állomáson mindenki » a legnagyobb szeretettel beszél. Derék és szorgalmas ember volt, vasutas társai és ismerősei nagy részvét mellett kisérték utolsó útjára hétfőn délután két órákor. A vasúti szerencsétlenség színhelyére bizottság szállt ki, de véglegesen csak szerdán állapítják meg, hogy mi okozta a katasztrófát, több hir szerint ezen a vonalon igen sok gyorstehervonat fut át és ezek a gyors tehervonatok igen rongálják a váltókat. Fiidrich Lajos és Társai gépjavító és lakatos mű helye (Posta utca 6.) S_ak* szerűen és méltányos áron végez mindennemű autó, gépjavító, autógénhegesztő, fém* esztergályos és lakatos munkát. Újabb mozgalmat indítanak a városok a rendőrségi hozzájárulás elengedéséért Öt esztendővel ezelőtt a kulturális, szociális és egyéb terhek alatt j roskadozó vidéki városokra a belügyminiszter áthárította az állam- , rendőrség fe Mártásával járó kiadásokat is. Rendőrségi hozzájárulás eimén Halasnak évente 24 ezer pengőt kell < fizetni. Minthogy a vidéki városok pénzügyi helyzete egyre súlyosbodik, újra indult egy erőteljes akció, hogy a belügyminiszter a városokat mentse fel a rendőrségi hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól. Az akciót Győr város törvényhatósági bizottsága indította meg s az ügyben feliratot intézett a belügyminiszterhez. Győr város hasonló állásfoglalásra kérte fel az összes városokat. Erősen támadó politikai beszédeket mondtak vasárnap a Magyar Falu népgyülésén Nem mandátumért jöttem, nem akarok politikai pártot alakítani — jelentette hi a népgyülésén Zsirhay János A »Magyar Falu« budapesti lap szerkesztősége, mint arról már irtunk, a halasi rendőrkapitányságnál népgyülésre kért és kapott engedélyt. Ezt a népgyülést vasárnap délelőtt fél tizenegy órakor tartották meg a városháza udvarán körülbelül ötszáz főnyi közönség jelenlétében. A gyűlésről tudósitónk a következőket írja: A népgyülést Gyevi Imre birtokos nyitotta meg és üdvözölte a jelenlévőket, bejelentette, hogy a gyűlésen a szónokok a magyar sajtó és a magyar földmüvesosztály helyzetéről kivannak foglalkozni. Majd arra szólította fel a közönséget, hogy a hallottakat zárják szivükbe és vonják le majd a tanulságokat. Utána Baranyi Aladár titkár üdvözölte a közönséget néhány szóval, majd Hajdú János bihari és Fekete András kelebiai birtokosok tolmácsolták az ottani Magyar Falu üdvözlését. A gyűlés tulajdonképeni első szónoka dr. Sényi Pál a Magyar Falu igazgatója volt, aki többek között a következőket mondotta: •— Gazdasági oldaláról kívánom megvilágítani a helyzetet. Nagyok a panaszok, amerre járok az országban, mindig és folyjon azt hallom, de itt Halason különösen nemcsak panaszt hallok, hanem lemondást is minden reményről. A panaszok helytállóak és indokoltak, de ne gondolja senkisen azt, hogy a segítség mástól jön, mint mindenkinél, saját magától. Ha a gazdaközönség magára és elsősorban csak magára gondol, akkor tudatába jön erejének és öntudatának, akkor meg fogja találni az utat jobb jövője felé. A magyar gazda- társadalom szervezetlen, nem áll mögötte semmi és senki. Ott van például az osztrák állam — folytatta a szónok — jobbára ipari ország és mégis a gazdák hatalmas szerve Kibe tömörülve diktálnak. Az osztrák gazda nem aprózza el magát, hanem szervezetében öntudatosan összetart egymással és Így el is éri csaknem minden aspirációját. Ne beszéljünk folyton Trianonról, mert nem lehet mindent Trianonra ráfogni és emellett még szépen élhetnénk, ha nem fojtogatná torkunkat a bank, a gyár, a magas adók és a kizsákmányolás ezer más fajtája. Utána Rásonyi Papp Gedeon lépett a pódiumra és beszédének lényegében a kővetkezőket mondotta: — Izgatni és lázitani ma bűn. Nem az elégedetlenséget rkarja szítani, de kénytelen elmondani, hogy nagy az elkeseredés, sok a panasz, de ennek nem gyógyszere az, hogy még jobban kiélezzük azokat. Majd igy folytatja: Sok a bajotok, de nem törődik veletek senki, ti csak altkor vagytok jók a pesti uraknak, amikor választás következik, vagy pedig más irányban kérnek valamit tőletek. így nem maradhat tovább, kell jönni eg>' változásnak. Lehetetten, hogy ebben az országban nyolc millió lakos mellett van 200 ez©" jólétben élő ember és van 7 millió 800 ezer igavonó barom. Ma senki sem tudja, mikor dobolják el feje fölött a házát és ezért válunk és esetünk egy jobb jövőt, mert ez a helyzet elviselhetetlen. Ma a 200—800 holdas gazda is nyomorban van. Fele jövedelme adóra és más kiadásokra megy el. Ébredjen a nép tudatára a vele történteknek. Küzdünk a nagybirtok ellen, a mágnások ellen és harcolunk a kisemberek igazáért. A háborúból is a nép vette ki a résiét és mégis ma jobban nyomja a népet a sok teher, mint a régi Nagymagyarországon. Az országot csak egy olyan berendezésű állam mentheti meg, ahol az agrárországnek megfelelően jut szóhoz a földmüvesosz- tály. Ezután Zsirkay János beszélt. — Ha nép közé jövök — kezdte Zsir- kay — úgy érzem magam, mintha testvéreim közé karültem volna. Hosszú idő óta járom az országot és mindenütt szerető szivekre találtam. Én csak nevetek azon, mikor azt mondják, hogy mandátumot akarok. Hát megnyugtatom a sok pályázót, nem mandátumért jöttem, nem akarok politikai pártot alakítani. Ide a nép iránti rajongásom hozott. Voltam már képviselő és lehetnék most is, de én nem alkudtam, nem engedtem a nép jogait és inkább visszavonultam a parlamenttől. Amikor katona voltam, még jól emlékszem, a magyar baka úgy élt velünk tisztekkel, mint a legjobb barátaival. Arra is emlékszem, hogy sok katonám megkérdezte, mi lesz ezután a sok szenvedés után. És én azt feleltem nekik, hogy meglesz a jutalmuk, a haza nem lesz hálátlan velük szemben. És mi történt? Ezt a magyar népet mindenki elhagyta itt a saját hazájában is. A gazdát megöli a traktor, megöli a bank, a gépek, a gyáripar, az adó, az alacsony terményár, az egész vonalon épen az ellenkezőjét látom annak, amit »z a nép elvárhatott volna teljes joggal. Zsirkay beszéde után Baranyai János a szövetség titkára rövidén ősz- foglalta a szónokok beszédanyagát, összetartásra és öntudatra buzdította a hallgatókat és beszélt a Magyar Falu cimü lapról, amely a nép legigazibb érdekeit védi — mint mondotta — és éppen ezért arra szólította fel a népgyülésén jelenlevőket, hogy fizessenek elő a Magyar Falura és szerezzenek neki előfizetőket. A gyűlés ezzel véget is ért. Ezután öt asztalt állítottak be és ezeken gyűjtötték az előfizetéseket a Magyar Falura. B , ------------j,---M indenféle nyomtatványokat gyor- san, Ízlésesen, méltányos árban készít a Kiskunhalas Helyi Értesítője l alvállalat nyomdája,
