Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)

1930-11-15 / 92. szám

1930. november 15., szombat XXX. évfolyam, 92. szám Jűhkiinhűím ZfépJyiErte* űője Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE. I I MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Helyben ............. 18 P 80 fill. | Vidékre ............................ 18 P I Alapította! PRÄGER FERENC I Szerkesztőségi Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) E GY SZÁM ÁRA 18 FILLÉR | ____________________j_________Kiadóhivatal, Városháza épületében Csütörtökön reggeltől délután 5 éráig tartott a rsiivlili közgyűlés Kétórás vita a balotai útépítés körül — A villany-ügy a közgyűlésen — Az igazságügyminisztérium 2400 pengőnél nagyobb bért nem ad a bíró­sági helyiségekért — A fehértói bérlő bérleszállitást kér Csütörtök délelőtt a város kép­viselőtestülete rendkívüli közgyű­lést tartott. A közgyűlés tárgyalása a délutáni órákig elhúzódott. A közgyűlésről tudósítónk a kö­vetkezőket írhatja: Meglehetős nagy érdeklődés mel­lett nyitotta meg a képviselőtestület ülését Fekete Imre dr. polgármester. Napirend előtt Udvardi Illés újólag a mázsaház körüli visszáságokat tet­te szóvá, Kiss Benő pedig arra kérte a polgármestert: hasson oda, hogy az Allamvasut, a jánoshalmi vonalon, a Sándorteíepen létesítsen megállóhelyet. Két ügygyei tudott csak végezni délelőtt a közgyűlés A polgármester válasza után Do­bó Kálmán főmérnök, előadó a tárgysorozat két első pontjaként be­jelentette a közgyűlésnek, amiről a város közönsége lapunkból már ér­tesült, hogy a kormány a város ré­szére 100 ezer pengőt folyósított út­építésre. Az összeg felhasználására azt a polgármesteri javaslatot ter­jesztette elő, hogy a város a kormány által juttatott összeget a balotai ut kiépítésére fordítja és a balotai utmunkálatokat már megkezdték. Rásonyi Papp Gedeon szólt elő­ször a kérdéshez. Hosszabb beszé­dében kitér különböző dolgokra, majd olyan irányú indítványt tesz, hogy a város az útépítésre adött összeget | ne teljes egészében a balotai út­ra fordítsa, ebből az összegből a járhatatlan községi utakat is építsék ki, vala­mint 7000 pengőt fordítsanak a pir­tói rakodóállomás felépítéséhez szük­séges földmunkák elvégzésére is. A közgyűlés közel két óráig idő­zött e tárgynál. A legtöbb felszólaló Medveczky Károly, dr. Babó Imre, Szekér Pál, dr. Kathona Mihály, Kiss Illés Antal és dr. Farkas Sán­dor azonban amellett volt, hogy a kiépítendő utak közül legfontosabb a balotai ut kiépítése és ezért a pol­gármesteri javaslatot kell elfogadni. Tegzes Károly felszólalásában utalt arra, hogy a pirtóiaknak fontos érdeke a rakodó állomás felépítése és helyesli, hogy ha ebből az ősz- szegből a város lehetővé teszi a pirtói rakodóállomás felépítését. Végül is a polgármester azon ki­jelentése után, hogy a pirtói rakodó földmunkáihoz szükséges 7000 pen­gőt a város más utón biztosítja, a képviselőtestület a polgármesteri ja­vaslatot tette magáévá. A villany-ügy Ezután a képviselőtestület a Halasi Villamossági Rt. bejelentését az áramárakra vonatkozólag tárgyalta. Dobó Kálmán műszaki tanácsos terjesztette elő, hogy a költségvetés tárgyalásakor a közgyűlésen felszó­lalás történt a villamosáramár kér­désében, aminek következtében a polgármester felkérte a villamossági társaságot, hogy a lehetőség szerint nyújtson engedélyt a fogyasztáknak. Ez után érkezett egy beadvány a városhoz többek aláirásával az áramár leszállítása, a hálózatfentar- tási dij törlése iránt, mely bead­ványban az is panasz tárgyává té­tetett, hogy a villamos telep bekap­csolási dijat számit fel, hogy magá­nosoknak órát venni nem enged, hogy a bekapcsoláskor nyilatkozatot irat alá a fogyasztókkal, hogy javí­tásokat csak a teleppel végeztethet­nek és villamos anyagokat csak ott szerezhetnek be. Több város meg­kerestetett a város által a beadvány­ban foglalt áramárak tekintetében, ; s felhivatott a villamossági társaság \ is nyilatkozat tételre. A villamossági rt. nyilatkozott is és beadványában előadta, hogy az igazgatóság mór nyújtott újabb engedményeket a fo­gyasztóknak, amennyiben nagyobb fogyasz- ! toknál hálózatfentartási dijat nem számit fel, kereskedőknél és iparosoknál nagyobb fogyasz­tásnál 10 százalék engedményt ad, a motoros áramárat 70 fil­lérről 60 fillérre szállította le, újabban pedig a nappali motoros áramfogyasztási árat, havi 200 KW. fogyasztáson felül 48 fil­lérben állapította meg. Bejelentette a Villamossági Rt.: bekapcsolási dijat szedni a szerződés szerint joga van, de az sokkal kisebb összeg, mint a mihez joga volna, valótlan hogy magánosok nem szerezhetnek be órát, hiszen 100 óra a magáno­sok tulajdonában van, itt kikötés azonban csak az, hogy évente tar­toznak az órát a tulajdonosok hite­lesíttetni, s amennyiben hiba álla- pittatik meg, felhívásra kijavíttatni, valótlan az, hogy a fogyasztókat ar­ra kötelezné a telep, hogy csak vele javíttathatnak és villamos anyagokat csak nála szerezhetnek be. Ezeket a telep bejelentésében foglaltakat az elöljáróság is megállapította, tehát a panaszban foglaltak va­lótlanságáról meggyőződött. A villamos telep statisztikai és üzemadatokat közölt az elöljáróság­gal, s bejelentette, hogy az áramárak leszállítását nem eszközölheti, mert az üzemi anyagok drágasága miatt erre módja nincs. A hálózat fenn­tartási díjnak a kisebb fogyasztók­nál való dengedését sem teheti meg, mert azoknál a fogyasztás oly mini­mális, hogy annak kiszolgálására rá­fizetne, s az üzem biztonsága ér­dekében szükséges kiadásokat más­ként fedezni nem tudja. A pénzügyi bizottságnál — mon­dotta előterjesztésében Dobó Kál­mán — két javaslat volt an­nak megállapításával, hogy aZ áramár a békebelinek megfe­lel s a szerződés kikötéseiben is biztosítva van, abban a képviselő testület nem határozhat, a hálózat fen tartási dij szedése azonban köz­gyűlési határozaton alapszik, s ez­ért aiz egyik javaslat az, hogy annak szedésére vonatkozó engedélyt a képviselőtestület vonja vissza, a másik indítvány pedig aZ, hogy a kis fogyasztókra tekintettel, a vil­lamos telep beadványa folytán to­vábbra is hagyassák meg a háló­zatfentartási dij, mint indokolt, mi­vel a viszonyok a fentartási és üzemi tekintetben jobbra nem változtak az engedélyezés óta. Dobó Kálmán műszaki tanácsnok előterjesztése után Szekér Pál, Kiss Illés Antal, Kun Benő, Zilah János, Rásonyi Papp Gede­on, Széli Sándor szólaltak fel, majd dr. Babó Imre mint a villamos­sági rt. igazgatója adott a képvise­lőtestületnek szakszerű felvilágosí­tást. Bemutatta és átadta a műszaki tanácsnoknak a Magyar Villamosmü­vek Szövetségének hivatalos kimu­tatását f. évi szeptember 1-éről, melyben az ország telepeinek áram­ár kimutatása foglaltatik, melyből megállapitható az, hogy május óta több telepen áramár emelés történt, s megállapitható az, hogy a halasinál nagyobb telepeken, ahol sokkal na­gyobb fogyasztás van, az áram ár 1 pengőnél magasabb 1.40 P-ig, te­hát valótlan az, hogy itt lenne az áram a legdrágább. Az áramár a békeárnak felel meg, holott az üzemanyagok a békebeli árnak Öt-hatszorosára emelkedtek, az üzembiztosság követeli a háló­zat pontos fentartását s a gépek karban tartását és a telep szükséges fejlesztését, a hálózatot a város kí­vánsága szerint indokoltan fejleszti s a közvilágítást a telep bővíti, nincs módjában ez idő szerint a már be­jelentett engedményeken felül to­vábbi engedményt adni s rá muta­tott arra, hogy amennyiben a háló­zat fentartási dij, amely voltaképen mint minimális alapdij is szerepel, elvonatnék, az üzembiztonságért fe­lelősséget a telep nem vállalhatna, mert akkor nem tudja a fentartási költségeket fizetni. Bejelentette, hogy amennyiben a vá­ros elvállalja a hálózat fen tartás ára fordítandó tényleges készkiadásokat, az esetben a hálózat fentartási dijak szedését a kis fogyasztóknál js meg­szünteti a telep. Az áram árból minden felhívás nélkül adott engedélyt a telep már 1927-ben, azóta a viszonyok nem hogy javultak volna, hanem hatá­rozottan nehezebbek lettek s a fen- tartá§ drágább lett, de ugyanez áll a hálózat fentartási dij engedélyezé­se óta is. Árváltozás, illetve leszállítás csak akkor lenne indokolt, ha a viszonyokban tetemes javulás lenne, ami azonban nincs, ha lenne, a villamossági társaság minden felhívás nélkül eszkö­zölné a leszállítást. Ezeket felvilágosításul közölte s a beadványában foglalt adatokat is az­ért bocsátótía a villamos telep ren­delkezésre, hogy lássa az elöljáró­ság és képviselőtestület, hogy to­vábbi engedményt a telep nem nyújthat. Jelzi a képviselőtestületnek, hogy az eddig szedett dijaktól eltérést a képviselőtestületnek kimondani nem áll módjában, mert arra egyedül hi­vatott szerv a miniszteriális döntő bizottság, de az is csak akkor mond­hat ki változást, ha a díjszedés meg­állapításától a termelési viszonyok­ban tetemes változás állott be. Ez pedig nem történt meg. A képvise­lőtestület tehát amennyiben az ed­digi díjszedést módosítaná, végre­hajthatatlan határozatot hoz, mert ha a dijakon változtatni szándékozik, azt csakis a döntőbizottságnál kér. heti. ' A képviselőtestület a megejtett szavazással szótöbbséggel úgy hatá­rozott ,hogy a hálózatfentartási dij szedését a határozat jogerőre emelkedé­sétől kezdve megszünteti. A délutáni tárgyalás Ekkor már az idő egy óra felé járt és a polgármester a köz­gyűlés folytatását délután 3 órára halasztotta. A délutáni ülésre már kevesebb képviselő jött el. Az építőiparosok kérelme A kiskunhalasi épitőiparosök az építési szabályrendelet módosítása tárgyában beadvánnyal fordultak a

Next

/
Thumbnails
Contents