Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)

1930-10-04 / 80. szám

1930. október 4., szombat XXX. évfolyam, 80. szám OZl 5=én 2gna= záza= han= i atója y y... íeklő, .zélő film. >zept, Ili lasági iben fali, 5 és szem­áiasz« iáns, pénzt stöt nagas át és osan P Kkkunkalm Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE, Helyben - ~. ... 18 P 80 fill. | Vidékre ............. E GY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR 16 P Alapította i PRÁGER FERENC MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőség, Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) Kiadóhivatal, Városháza épületében A péazíigyi isiüilf iilal ületÉkaagyarázata mm sÉre!aet jelűt az iparéi' és karukiM osztályra pengőt akar kihalászni a zsebekből nak és a következő épületes dol­gokat tudta meg: Az elmúlt hónapban a kecskeméti pénzügyigazgatóságnak egyik kikül­döttje Halason járt és a városházán az összes nyugtákat és számlá­kat felülvizsgálta. Ennek a felülvizsgálásnak az lett az eredménye, hogy a pénzügyigaz­gatóság azokat a kereskedőket és iparosokat, akik a városnak két-há- rom izben valamit szállítottak, állandó szállítóknak vette és nem vette tudomásul azt a kö­rülményt, hogy az illetők a számla összegének fél százalékát bélyegben lerótták. így születtek meg a pénzügyigazga­tóság intézkedéséből ezek a fizetési meghagyások, amelyek aztán az il­letőkre még kiróttak a vállalati ösz- szeg után 2 százalékot nyugtabélyeg-' re az illeték kétszeresét pedig bír­ságként vetették ki. Tiz-tizenöt ezer pengő körül le­A FIATAL­EMBEREK Eötvös József báró irta egyik munkájában, hogy az ifjúságnál a ta­pasztalás, az öregeknél az erő hiány­zik, hogy valóban nagyot s az em­beriségre nézve hasznosat vihessen végbe s igy múlik el életünk, amely­nek első felében nem tudjuk, mit kezdjünk erőnkkel, a másikban, hogy mit kezdjünk tapasztalatainkkal. Az igazságok általában nem örökéletü- ek. Születnek, élnek s meghalnak — úgy, mint ahogyan Le Bon hires munkájában o'yan meggyőzően ki­fejtette. A múló életű igazságokon kivül vannak minden időkre szóló megállapítások. Eötvös fenti gondo­lata minden bizonnyal nem tartozik ezek közé, de állítása igaz volt an­nak idején s fájdalmas igazság ma is. A Magyar Szemle egyik multévi számában Szegfű Gyula irt a mai magyar fiatalság társadalomszemlé- letéröl. Ezekről a gyökértelen, kita­szított, lehetőségek nélküli, éhbére­ken tengődő magyar társadalmi ré­tegekről, amely apáitól egy szomo­rú múlt nehéz örökségét kapta, a trianoni határok fullasztó légkörét, tengernyi nyomorúságot s hiába vár­nak izmaiban munkára a felajzott energiák, nincs alkalom, mely ezeket alkotó munka szolgálatába állitsa. Akarata töretlen, felkészültsége leg­alább is olyan, mint apáié, volt, még­is, fé’retaszitva, szinte tétlenül, hosz- szu hónapok kinos várakozásával terhelten dörömböl a bebocsátásért, hogy alkalma legyen továbbtanulni, ismereteket gyűjteni, tapasztalni s a szerzett tapasztalatok alapján ifjúi erejével alkotni. A helyzet, sajnos az, hogy az a generáció, amely 1900 és 1910 között született, nem juthat oda, ahol tapasztalatokat gyűjtve dolgozhatna, ahol kitágulna a horizontja, ök — úgy látszik — örök eljegyzettjei maradnak a na- pidijas, ideiglenes és kisegítő állá­soknak. így telik el az életük első fele, amelyben — az Eötvösi mondás szerint — nem tudnak mit kezdeni az erejükkel. Múlnak felettük az évek és tapasztalni csak annyit tapasztal­tainak, hogy rossz a világ, nehéz az étet, szomorú végzet embernek születni. Életük második felében az­után mit kezdjenek ezekkel a keserű tapasztalatokkal? Nincs számukra egyenes és szélesre tágult jószándék, elkótyavetyélödnek a zűrzavaros nagy Babilonban, jönnek és mennek, mintha járkálnának, pedig csak el­tűnni készülnek. Nyomtalanul. Az elmúlt napokban körülbelül 200 halasi kereskedő és iparosnak fize­tési meghagyást kézbesített ki a helybeli állampénztár. A fizetési meghagyás különböző összeg (6 pen­gőtől 300 pengőig) megfizetésére szólítja fel az illetőket és ellenkező esetben kilátásba he­lyezi — a végrehajtót. Az amúgy is nehéz viszonyokkal küzdő kereskedő és iparososztály megdöbbenéssel és elkeseredés­sel vette tudomásul a pénzügy­igazgatóság ezen intézke­dését. Az első percekben nem tudta mire vélni; miért követelik Tőle ezt az összeget. Ahogy aztán jobban meg­nézte a fizetési meghagyást, erre is rájött. Ott meg vagyon írva: »Nyugtabélyeghiánya miatt a városnak szállított dolgokért ve­tették ki rájuk ezt az újabb adó­nemet.« Munkatársunk utána járt a dolog­ismeretes, és a Helyi Értesítő is megírta, hogy dr. Thuróczy Dezső volt polgármester nyugdíjaztatás iránti kérvényét beadta a városhoz. A volt polgármester nyugdíjazási kérelmét a ma, pénteki közgyűlés tárgy- sorozatára tűzték ki. Előzőleg szerdán délelőtt a nyug­dijellenőrző bizottság foglalkozott ezzel a kérdéssel. A bizottságban a szolgálati idő körül, hogy a volt polgármesternek mennyi szolgálati éve van, volt véleményeltérés. Az egyik felszólaló szerint az a számítás a helyes, amely a szolgá­lati időt 12 évben állapítja meg, mert a hadiállapot 1918. évi november 30-án megszűnt s igy az 1919. évben kezdett szolgálatnál már nem lehet figye­lembevenni a képviselőtestületnek a nyugdijszabályrendeletet módosí­tó intézkedését, mely szerint a háború tartamára terjedő összes szolgálati évek két­szeresen számíttatnak. { A másik álláspont viszont azt vi­tatta, hogy a háború tartama 1921. évi ju- ■! nius 26-ig a trianoni béke ra­tifikálásáig tart s igy a szolgálat kezdetétől julius 1-ig terjedő időt kétszeresen kell számítani és igy a volt polgármes tér szolgálati ideje 14 évet tesz ki. A nyugdijellenőrző bizottság sza­vazás utján az utóbbi álláspontot , tette magáévá és olyan javaslatot | fogadott el, mely szerint javasolja a képviselőtestületnek ,hogy dr. Thuróczy Dezső volt polgár- mester nyugdíjazását 1930. feb­ruár 1-től kezdve rendelje el. Szolgálati idejét 1919. évi szep­tember 15-től kezdődőleg 1930 január hó 15-ig terjedő időre a háborús évek kétszeres számí­tása alapján 14 évben állapítsa meg s igy nyugdiját az utoljára élvezett 502 pengő fizetés 48 százalékban, vagyis havi 240 P 96 fillérben és ezenkívül felesége és István nevű gyermeke családi pót­lékában és a törvény szerint járó lakbérben állapítsa meg s a nyugdi­jat 1930 február hó 1-től folyósítsa. A nyugdijellenőrző bizottság javas­hét az az összeg, amit igy meg­akarnak fizettetni a város szál­lítóivá]. A pénzügyigazgatóság azon az ala­pon vetette ki ezt az illetéket, hogy az államnak, törvényhatóságnak, vagy városnak állandó természetű szállítói akkor is illeték alá esnek, ha a szállításokról okiratot nem állí­tanak ki. Ezt húzták rá minden akiktől a város bármily csekély dol- egyes kereskedőre vagy iparosra, got vásárolt, vagy valami munkát végeztetett. Ez pedig szerződéses vi­szonyt nem jelent. A fizetési meghagyások ellen van jogorvoslat. A ke cske m é t i p én zügy i ga zga lóság - hoz lehet felebbezni és azt a m. kir. adóhivatalnál kell benyúj­tani. Úgy értesülünk, hogy a sérel­mes határozatot egyöntetüleg min­denki megfelebbezi. Az illetők a fe- lebbezésre vonatkozólag a városi számvevőségnél kapnak felvilágosí­tást. latét a közgyűlésen dr. Guszfos Ká­roly h. polgármester terjesztette- elő. Erre déli tizenkét órakor került sor. Az ügy háromnegyed óráig fog­lalkoztatta a képviselőtestületet. A képviselőtestületben épenugy, mint a nyugdijellenőrző bizottság­ban, két féle vélemény alakult ki, hogy a volt polgármesternek tizen­négy, vagy tizenkét év után jár-e nyugdíj. A vitában felszólaltak Mé­szöly Károly, Tegzes Károly, Babó Imre dr., Udvardi Illés, Szekér Pál, Kiss Illés Antal, id. Nagypál Ferenc és Farkas Sándor. A polgármester a vitát lezárva, elrendelte a névszerinti szava­zást, amelynek eredményeképen a nyugdijellenőrző bizottság ja­vaslatát fogadta el a közgyűlés. Bertalan István hazahozott hamvait vasárnap délután temetik Halason a reálglmnáziumlidl , Megírtuk annak idején Bertalan Istvánnak a halasi reálgimnázium ta­nárának és a Zenekedvelők egyesü- j lete alapitó karnagyának Bad-Ausse- ban történt tragikus elhunytét és beszámoltunk arról is, milyen nagy részvét nyilvánult meg korai halála nyomán. Bertalan István tanárt a kegyelet most hazahozza Halasra és itt fog- | ják örök nyugalomra helyezni. A j kibocsátott gyászjelentés szerint Bertalan István hamvait a Szilád reálgimnáziumból vasárnap délutá temetik el az uj református tenv tőben. A temetés idejét délután hároi órában állapították meg. A gimnáziumban Gulyás Sándt (anár ref. gimnázium nevében, temetőben pedig Bátory Gábor n; tanár Zenekedvelők nevében mon bucsuzóbeszédet. Ama délelőtti közgyűlés nyugdíjazta dr.Thuréczy volt polgármestert

Next

/
Thumbnails
Contents