Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)
1930-09-27 / 78. szám
szeptember 27 KWmahala» Helyi Értesítője 3 oldal Irattárrá alakították át a vármegye egykor hinsc hnmtfi iét Ahol a gyilkos pilisi Belezoayakat ilII 6« UUlUliiul os a danosi Balog Tatát őriztek A vármegye székházának középső részét, ahol a hires megyei börtönök vo’tak, átalakították. Irattár lett belőlük. A szobákat parketiázták és a falak mentén vaskazettákban helyezik el az iratokat, Ezen helységek olyanok, mint a nagy bankok safe-ter- mei. A régi börtönre már senki sem ismerne rá, csak a hatalmas boltozatos falak árulják el, hogy ezeket a termeket régebben mire használhatták. A félemeleti helyiségeket nem alakították át, csak a régi, elavult állványokat cserélték ki vasá'lványok- kal. Ezen az emeleten a súlyosan elítélteket és hires személyeket őrizték annakidején a hat ablaktalan cellában. | j A régi idők leghirhedtebb cellalakója Koldus Ilona volt, akit állatok megrontása miatt bo- szorkónypörbe fogtak és tortúrára ítéltek. A rettenetes kínzások közepette Koldus I'ona bevallotta, hogy a Gellérthegyen Belzebubbal találkája volt. Beismerése alapján két esztendeig, 1715-ig volt a sötét, három lépés széles és négy lépés hosszú cella lakója. Ugyanebben a cellában őrizték ifj. Beleznay Sámuelt is, akit lefejeztek, mert apját idősb. Be- leznfly Sámuelt orvul meggyilkolta. A huszonnégyéves apagyiikos grófnak olt volt a siralomháza s onnan vitték a bakók a vesztőhelyre. A gyilkos az utón kezével csókot dobott a házak ablakaiból kíváncsian kinéző hölgyek felé. Az előkelő Beleznay-család különben többször is igénybe vette a vármegye tömlöcét. Nevük a börtönnaplóban 1819-ben szerepel először. Akkor idősb. Beleznay Sámuel raboskodott ott ugyanaz, akit később fia meggyilkolt. Bűne testi sértés volt: feleségét verte meg és ezért került börtönbe. A gyilkos Beleznay fiú nagybátyja, Ferenc gróf, két ízben is raboskodott, 1860-ban verekedés, 1861- ben pedig csalás miatt. A hires család egyik hölgy tagja, Beleznay Apollónia grófnő, méregkeverés és mérgezés miatt került a börtönbe, ugyancsak 1861-ben. Azokban a tömlőcökben, ahol a grófi család ült, most az osztrák abszolutizmus korára vonatkozó okmányokat őrzik. Ba’og Tutát, a dánosi rablógyilkos cigányt, már mint a pestvidéki törvényszék foglyát, ugyanebben a börtönben őrizték. A vármegye legrégibb időből származó irata is ott van. Ez 1240-ből való s ennek alapján adományozták Ujfalusi Basán Endrének a. pallos- jogot. Napróí-napra torzabbak lesznek a kisiparosok súlyos panaszai A halasi ipartestület felterjesztette a kamarához az iparosok legsürgősebb problémáit A kisiparosság országszerte a legsúlyosabb válsággal küzd. Nincs munkája, jövedelme hallatlanul lecsökkent szinte a létminimum alá és ebben a küzdelemben sehol sem lát segitökezet feléje nyúlni és a teljes elkoldulásnak néz elébe. A kereskedelmi és iparkamara az elmúlt napokban kérdést intézett valamennyi ipar testülethez és kérte, hogy egy felterjesztésben vázolják az iparosság legsürgősebb problémáit. A leiratot a halasi ipar testület is kézhez kapta már és arra válaszát is elküldte. Az ügyben munkatársunk kérdést intézett Kis Ülés Antalhoz az ipartestület elnökéhez, hogy vázolja a felterjesztésben foglalt válaszát és mondja el a kisiparosság panaszait. Az ipartestü'et elnöke a kérdésről a következőket mondotta: — A kisiparosság helyzete valósággal kétségbeejtő. Tanonc és segéd létszám hihetetlen módon lecsökkent. Ma már alig van műhely ahol 2 inassal és esetleg ugyanany- nyi segéddel dolgoznának. 1928 óta igen sok iparos mondott le iparengedélyéről a rossz kereseti viszonyok folytán és a helyükbe lépett uj iparosokra is hasonló sors vár. — A nyers anyagok is óriási módon drágultak és teljesen lehetetlen az árakban lépést tarthatni a mezőgazdasági termények óraival. A munkások visszafejlődőben vannak, foglalkoztatás nines. A munkások fizetése is a’ászállt. Az alkalmazott munkások száma a két évihez viszonyitva csak tiz százaléknak felel meg. — Az iparosok közül azok, akiknek ingatlan vagyonuk volt, ezt már fölélték. A kisipari hitel nem segít a kisiparosokon, egyrészt mert bonyo’ult eljárással függ össze, másodszor pedig nagy kamattal jár, tehát ez nem tekinthető segítségnek az iparosok számára. — Az iparosokon való segítés csakis úgy volna pillanatnyilag elintézhető, ha a város, vagy vármegye esetleg a kormány munkaalkalmakról gondoskodni tudna. — Teljesen pozitív tudomásunk van arról, hogy külföldön keresettek a magyar ipari cikkek és ezzel is lehetne segíteni, ha a kedvezőbb kereskedelmi szerződésekkel segítenék elő a magyar ipar cikkeinek exportját. Az ipartestü’et elnöke szerint jelen’eg semmi kiláíás sincs, hogy az iparosok helyzete jobbraforduljon. A szegedi Hfitfiház hetipiacok alkalmával minden mennyiségben vásárol nyuiat és egyéb vadakat Október 18-tól 27-ig ismét megrendezik Halason is a magyar hetet A magyar héten 25 cég 38 kirakattal vesz részt A magyar hetet az Idén is megrendezik országszerte és azon részt- vesz Halas kereskedői és iparos tár. sadalma is. A magyar hét eddig mindig jól sikerült Halason és mindén remény megvan rá, hogy az idén megrendezendő is jó sikerű lesz. Halason már nagyban folynak most az előkészületek, hogy impozáns legyen ez a demonstrativ kereskedelmi és y>ari munka. A magyar héten 25 cég, 38 kirakattal fog részt venni. Az akcióval kapcsolatosan az alábbi szövegű rendeletet intézte a kereskedelmi miniszter Pestmegy© alispánjához: »Az ipari és mezőgazdasági termelés nehéz helyzete, valamint a munkanélküliség még egyre mutatkozó emelkedése szükségessé teszi oly tömegpropaganda megindítását, amely a fogyasztó rétegek legszélesebb köreit a hazai termékek céltudatos előnybe helyezésére késztesse. Ezen elgondolásból kiindulva, az ország gazdasági érdekképviseletelnek elnöklete alatt tartott értekezlet elhatározta, hogy ez évben, október 18—26-ig újból megrendezi az ipari és mezőgazdasági termelés pártolását célzó országos »Magyar Hét« akciót. Amidőn t. cimet erről értesítem, felhívom egyben, hogy az országban egységes elvek alapján és a területük szerint illetékes kereskedelmi és iparkamarák utján rendezett »Magyar Hét« akció sikeréit a t. Cim alá rendelt összes közigazgatási hatóságok bevonásával, — minden lehető módon mozdítsa elő. A magyar közigazgatási hatóságok közreműködésének módozatait illetően a »Magyar Hét« akció központi rendezősége részletezett Javaslattal fordult a m. kir. Belügyminiszter Ur őnagyméltó- ságához, akit egyidejűleg a magam ré. széről is távirattal kérek fel arra, hogy a részletek tekintetében az egyes törvényhatóságokat külön körrendeletben utasítsa. Tudomásulvétel és megfelelő eljárás végett a magam részéről már most értesítem azonban t. Cimet arról, hogy intézkedésemre a »Magyar Hét« rendezésének területükön való irányításával megbizott kereskedelmi és iparkamarák területük nagyobb városaiban és helyiségeiben helyi szervezőbizottságokat létesítenek, amelyeknek feladatköre a szükséghez képest egyenként több községre terjed ki. A helyi Bzervezőbizotteá- gok feladata a kereskedő és iparos cégek díjtalan részvételének szervezése, a résztvevőknek, valamint az összes községi, városi, megyei és állami hatóságok épületének és irodahelyiségének, nemkülönben az iskoláknak díjtalan plakátokkal és propagandanyomtatványok kai való ellátása és a »Magyar Hét« különböző helyi eseményeinek szervezése. A »Magyar Hét« akció legszembetűnőbb megnyilvánulási formája a kereskedő és iparos cégeknek országszerte egységesen feldiszitett üzleti kirakata. A »Magyar Hét« sikere épp ezért jórészt a szervezés munkájában való részvételre, résztvevő cégek községenkénti és városonkénti számában fejeződik ki. Felhívom ezért t. Cimet, hogy az alája rendelt hatóságok figyelmét az akcióra, valamint a helyi szervezőbizottságok munkásságára terelje, azokat a a körzetükhöz tartozó kereskedő és iparos cégeket a »Magyar Hét«-akci6n való díjtalan részvételre a saját hatáskörükben is a lehetőség szerint felhívják.« Budapest, 16*0. szept. 11. Dr. Brdéfyi, alispán.
