Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)

1930-09-13 / 74. szám

szeptember 13

Klstamhalai Helyi Brletitőfe

3 oldal

A halasi ingatlanok ötven százaléka eladó

Az üpld, a végrehajtó, a bíróság ós az iagatlaaforgaloii nyilat' Rozik az adós ós a hitelezd tragikomikus visszásáról ós a

pónzteleesóg tragódíóiról Hiteles adatok 1930. őszének gazdasági drámájához

A gazdasági viszonyok és a pénztelenség okozta nehézségek napról- napra nehezebbé teszik a megélhetést és ugyanakkor folytonosan bizonytalanabbá válik úgy az ipar, mint a kereskedelem, de talán elsősorban a mezőgazdaság, amely már valósággal az utolsó lélegzetvételeit veszi.

A helyzet az egész Kiskunságban kincs és szinte kibírhatatlan, de talán a legkomolyabb Kiskunhalason, ahol a homoki gazdálkodás most mutatkozott meg a maga teljes nehézségében.

Irtunk már arról, hogy a telekkönyv teher lapjai egyre sűrűbben telnek és hogy az adóhátralékait is csak a legnagyobb erőfeszítés árán tudja megfizetni a gazda társadalom. A magángazdaság ilyen fokú csődjének előestéjén érdekesnek tartottuk megszólaltatni azokat, akik közvetlenül tartják kezüket a dolgok ütőerén és közelről látják azt a veszedelmet, amely mint sötét felhő húzódik meg a fejek fölött. Felvo-« nultatjük alább az ügyvédet, a bírósági végrehajtót, az ingatlanforgalmi irodát és magát a járásbíróságot is, akik mind tanúi és közvetlen közelről látói a helyzetnek.

Munkatársunk felkereste elsősorban is az ingatlanforgalmi irodát. Itt a következő közgazdásági tanulságos kis regény adatait kapta.

— Elsősorban is ott kezdjük — mondották — hogy ma Ha’ason az ingatlanok ötven százaléka áruba van bocsájtva vagyis ötven százaléka eladó, persze ha van rá megfelelő vevő. Ez a vevő pedig egyre késik. Ugyanis az eladó sokat kér érte, a

vevő pedig keveset ígér. Ez abbó következik be, hogy az eladó még mindig a harminc pengős búzaárral kalkulál, amikor elad valamit, mig a vevő a mostani alacsony búzaárat veszi alapul, de néha még ennél is kevesebbet. Ez igy olyanformán tűnik fel, mintha csupán ez volna az adásvételek akadálya, pedig ugyanakkor ott áll a pénztelenség.

— Erre a pénztelenségre jellemző, hogy igen sok eladó birtok és ház van, amelyért nem is kérnek pénzt, hanem odaadnák szívesen, ha valaki átvenné a bankadósságot, mert az eladók a nehéz viszonyok folytán nem képesek a bankkamatot fizetni. Érdekes része ennek a helyzetnek az is, hogy ezek a bankadósságok túlnyomórészt abból az időből keletkeztek, amikor a pénzintézetek az ingatlanokra értékük negyven százalékáig adtak kölcsönt. Ma elérkeztünk arra a pontra, amikor ezek az ingatlanok még annyit sem, vagy csak annyit érnek, mint amennyi kölcsönt annak idején kaptak rájuk.

— Ezek a terhek és a terhek formái miatt azután alig van eladási jogügylet Halason. Az eladóvá tett ingatlanok között a 100 holdon aluli birtokok 72 százaléka eladó, mig a 100-tól 200 holdasig 28 százalék. A 200 ho'don felüli birtokoknál alig van eladó birtok, ami kétségtelenül annak a jele, hogy ezek a birtoktulajdonosok óvatosabbak, voltak , a gazdasági élet hullámzásaiban, nem terhelték meg az ingatlanukat, vagy legfeljebb csak annyira, amennyire képesek voltak megbirkózni a terhekkel. Az eladók épenugy, mint az esetleges vevők egyhangú panasza az, hogy nincs pénz.

mélés látszik a végrehajtási ügyeken végig. Igen sok esetben kénytelen az ember nemleges jegyzőkönyvet fölvenni, vagyis nincs mit lefoglalni. Sok a város belterületén a végrehajtás. Ezek a tegkirivób- bak. A budapesti nagyobb könyvcégek beutaztatták annak idején még a konjunkturális napokban az országot és derüre-borura mindenkinek adtak hitelbe könyvet. így azután rengeteg sorozatos könyvvel

árasztották el az országöt, összkiadásokkal és egyéb drága áru könyvvel, de ugyanakkor adósságba keverték föképen a hivatalnok osz- tá'yt. Ezek a részleteket nem fizették vagy pedig késedelmesen és igy most ezeket végrehajtatják tömegesen. Természetesen nem sok eredménnyel, mert ezeknél az adósoknál sincs mit foglalni. Ezek és más követelések élesen mutatják, hogy a hitelezek ma nagyon türelmetlenek és tömegesen ezért születnek meg a végrehajtási kérések.

— Árverés ritkán van. Az emberek rendszerint a föld alól is elő kotorják a pénzt, ho-gy az árverésektől mentesüljenek, vagy legalább is annyit, hogy halasztást kapjanak.

— A végrehajtások legnagyobb része fizetési meghagyásos dolog.

Mit szól mindezekhez a járásbíróság

Hit mond az ügyvéd

A járásbiróság nem szól semmit, de ugyanakkor megerősíti teljes terjedelmükben a nyilatkozatokat. Megerősítik azt, hogy a perek nyolcvan százaléka 200 pengőn aluli ügy és hogy 100 pengőig terjedd követelés, fizetési meghagyásos ügyek hetven százalékban vannak. 1930 jan. 1-től a mai napig 1197 végrehajtási ügy volt.

A nyilatkozatok tehát elhangzottak és ezek a kétségbeesett vergődés jeleit mutatják. A gondok folyton nőnek, terebélyeket eresztenek, adósok növekednek, de hitelezők is ugyanakkor. A riporter ehez legfeljebb annyit tehet hozzá, hogy véleményünk szerint, te ez még néhány hónapig igy tart, akkor az egész városban nem fog más lakni csak felperes és alperes. De inkább alperes. ; j ; [Jj 4

Hat htinapl börtönre Ítélte a kalocsai törvényszék Miskeit, az Öregszőlők notörios betörőjét

Hosszabb cikkben számolt be a Helyi Értesitő annak idején azokról a sorozatos betörésekről, amelyeknek

főtettesét azután a rendőrség Miskei Cz. István személyében fogta el. Miskeit a rendőrség az ügyészség fogházába szállította és fölötte most ítélkezett a kalocsai törvényszék.

A tárgyaláson több tanút hallgattak ki, majd a perbeszédek elhangzása után a törvényszék meghozta ítéletét és ■ i

Miskeit hat hónapi börtönre ítélte el.

Az ítélet ellen a vád és a védetem fetebbezést jelentett be.

Az ügyvédhez vezetett az utunk. A jó irodáju ügyvédnek talán előny az, ami a pénztelen publikumnak hátrány. Hát nem igy van. Legalább nem ez világlik ki az alábbi nyilatkozatból.

— A helyzet kétségtelenül igen súlyos. Súlyosabb ,semmint a kívülről figyelő megállapíthatná. És a. mai időkre jellemző, hogy nagy pereink egyáltalában nincsenek. A magyar ember fél a pereskedéstől, mert az sokba kerül és ezért inkább pe- renkivül igyekszik megegyezni adósával. Ez persze nem megy köny- nyen és sokszor hosszú huza-vona után szóperlekedések lezajlásával megy el az ügyvédhez, de még itt is húzódozik a pertől és szeretne megszabadulni az azzal járó izgalmaktól.

— Nagy akadályokat idéz elő az is, hogy a bankok ha adósság, vagy jelzálog van már egy telekkönywi betéten, akkor nem adnak kölcsönt a kérőnek. Erre érdekes egy esetet ismertetni. Adódott egy 55 holdas

birtok, jó termő, amelynek mai for- forgalmi értéke is eléri a 20 ezer pengőt. Ennek a birtoknak a gazdája meghalt és halálakor is a telekkönyvi betétben a birtokán ezer pengő adósság volt bekebelezve. Az örökösök egyike a bankból csekély kölcsönt akart fölvenni, de nem kapott az ezer pengő teher miatt. Ezt azzal okolták meg, hogy a birtok még nincs átírva a nevére. Ez az eset igazolja azt az óvatosságot, a mellyel a bankok a kölcsön kiadás terén járnak, de viszont igazolja azt a szörnyű következmény sorozatot is, ami ezzel az óvatossággal jár. Van például itt Halason egy 130 kát. holdas birtok, amelyet a birtok elértéktelenedés folytán már teljesen felemésztett a bankadósság. De van ilyen és ehez hasonló eset több is.

— Végrehajtás van. Sok. De teljesen képtelenség behajtani bármit is. Csupa o’yan holmit találunk, amelyet a törvény értelmében, mint feltétlenül szükséges dolgot nem lehet lefoglalni.

És a végrehajtó ?

j két átérezve a következőket mondja. I — A végrehajtások ma egészen elkeseredett ügyek. Ami végrehajtás I van, az mind bagatell ügy. Hatvan I százaléka a végrehajtásoknak 30 P | tőketartozásig terjed. Nagyobb ügyek | alig vannak. Valahogy minden hitelező érzi és ha fogcsikorgatva is, ' de éreznie kell, hogy végre is hiába, i senkinek sincs pénze, hát úgy sem tud fizetni. Ez a belátás és ráesz*

Gyerünk tovább a végrehajtóhoz, ö talán mégis csak megvan elégedve a sok adóssal, ő sincs, ö is érzi a rendkívüli idők rendkívüli feladatait, érzi, hogy itt nem normális napok járnak, hogy recseg és ropog az a kis nádtető, amit mi elneveztünk gazdasági helyzetnek. A végrehajtó na gyón érző ember. Egyáltalában nem az, akinek az adós képzelete rajzolja meg. Fájdalmasan és az Ítéletidő-