Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)
1930-08-30 / 70. szám
1930. augusztus 30., szombat XXX. évfolyam, 70 &7ám Politikai’ társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE. Helyben............. IS P 80 fill. | Vidékre ............................ 16 P I Alapította, PRÄGER FERENC E GY SZÁM ÁRA IS FILLÉR MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőség, Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) Kiadóhivatal, Városháza épületében A TEKINTÉLYTISZTELET alkotta a kiegyensúlyozott békeidők társadalmi életének tengelyét. A tekintélytisztelet évezredek óta az apai tekintélyből fejlődött ki a mai állami élet alapjává, egészen természetes tehát, hogy a mai polgári felfogású jogrendnek, a köznek igazgatásához feltétlenül szükség van a tekintélytiszteletre. A forradalmak és a kommün más társadalmi berendezkedésű . államot akartak létrehozni, tehát létalapjában támadták meg a mai polgári rendet, — elsősorban a tekintélytiszteletet semmisítették meg. A polgárság által felépített hierarchia rombadőlte után fékezet- lenül és vészesen csaptak fel az emberekből a vad, állati indulatok, mert a fékező erejű tekintély már nem létezett s ezzel milliók halála pecsételődött meg. Magyarország tízéves nemzeti regenerálódásának alapja az, hogy sikerült a tekintélytiszteletet helyreállítani. Sajnos a most felbukkant különféle visszaélések egyáltalán nem használnak a tekintélyek öregbítésének s egyúttal újabb izgatási alapot adnak azoknak, akik a felforgató eszmék hirdetői. S bár a konkrét sérelmek azonnal illetékes helyekre jutottak orvoslás végett, mégis a politikai zavarosban halászni akarók Ielketlen- sége nem elégszik meg ennyivel, hanem a titkos gyanusitgatások, az óvatosan lanszirozott pikáns pletykák és rágalmak özönével akarják beszennyezni a magyar közélet renoméját, hogy a negynehezen visz- szaáHitott tekintélyeket ismét a sárba lehessen tiporni. Szerencsére a forradalmak által kitanitott polgárság jól tudja, hogy újra honnan fuj a szél s igy ezek a kísérletek megtörnek a társadalom komoly ellenállásán. A magyar társadalom jól tudja ugyanis, hogy a közéleti presztízs fenntartásán, — legyen arról szó akár állami, akár helyi vonatkozásban, — áll vagy bukik az állam léte. De mindamellett ez nem azt jelenti, hogy egészséges és frissen megmaradt, üde igazságérzete ne lángolna fel a panamák kivirágzásának láttára. A magyar élet és annak értelmisége minden felburjánzás ellenére is megőrizte nemes gondolkozását, és vájjon ki csodálkozhatnék azon, hogy a legnemesebb és legacé'osabb búzában is meglepem a konkoly. De ebbe a konkolyba kapaszkodni ugyanakkor nem egyéb, mint minősíthetetlen konkolyhintés. Elkészült a város 1931. évi költségvetése A költségvetés szerint a város kiadása 906 ezer 289 P, bevétele 633 ezer 829 P, a fedezetien hiány: 272 ezer 460 P A közigazgatás költségei A költségvetés több csoportra van osztva és azt csoportonként ismertetjük. Az első rész a közigazgatás ról szól, melynél a személyi járandóságok a tisztviselői fizetések 203 ezer 550 P kiadást jelentenek a városnak. A dologi kiadásnál a nagyobb tételek: hivatali szükségletekre 17.600 P, fűtés- és viLágitásra 5940 p, szolgák ruházatára 1440 P, utazási költség és napidijakra 3200 P, vegyesek 4000 P, hozzájárulás a vármegyei háztartási a'ap kiadásaihoz 27.041 P, népszámlálási költségekre 3500 P. Ezzel szemben a nagyobb bevételek: pénztári maradvány 62.165 P, anyakönyvi dijakból 1160 pengő, hivata'os eljárási dijakból 6100 P, bizonyítványok, igazolványok kiáltásából 1675 P. hirdetési , dijakból 675 P. A rendészetnél a város összes kiadása 57.970 P, ezzel szemben a városnak itt alig van bevétele. A nagyobb kiadások: személyi Illetményekre: 30.432 P. Az állam rendőrség hozzájárulásához 24.000 P-t ad a város. A tűzoltóság fenntartásé' sara is tekintélyes összeget fordit a város. A tűzoltók fizetése 21.052 P-t tesz ki és az egyéb kiadások a következők: önk. tűzöl tótestület segélyére 2000 P, tűzoltók ruházatára 2664 P, tüzoltószerek karbantartásá- és beszerzésére 5200 P, fűtés- és világításra 1243 P. lye 480 P, iskolánkivüli népmüvelés- . re 4140 P, testnevelési célokra. 8280 P, tagsági dijakra 3000 P, vi- , tézi széknek hozzájárulásként 550 P-t költ a városi A szegényügy és más dolgok... A szegényügyre 26.660 pengőt költ a város. Ezek a kiadások a következők: szegények pénzbeli segélyezésére 9000 P, Bessenyei menház- ban ápoltak élelmezésére, ruházatára 13.500 P, szegények ruházatára 680 P, szegények temetési költségeire 1380 P, jótékony célú adományokra és egyetemi hallgatók segélyére 1400 P. Itt a bevételt 1400 pengőben irányozzák elő, amely különböző adományokból folyik be. Az anya- és csecsemövédetem részére 9280 pengőt vettek fel a költségvetésben. Ez igy őszük meg: Stefánia csecsemőotthon segélye 6280 P, tüdőgondozó intézet segélye 3000 P. A vágóhidná! a személyi járandóságok 3700 pengőt, a do'ogi kiadások, igy üzemi költség 5432 P, Világitás 1575 P, állatorvos kocsi fuvardíja 660 pengőt tesz ki, A vágóiadból a városnak 32 ezer pengő bevétele van. Vágóhídi dijakból 24000, husszemle dijakból 8000 P. Helypénz, vadászati jogbérlet. A vásári és piaci helypénzböl a város 26.880 pengő bevételt vár, erre a kiadása 2150 P. A vadászati jogbérletből 6000 P, halászati jogbérletböl 2362 P, bevétele van a városnak. Mennyi a város adóbevétele és kiadása ? Érdekes fejezete a költségvetésnek az adókezelésről szóló rész. Itt az összes kiadások 116 ezer 110 P-t tesznek ki, a város bevétele viszont adókból 358 ezer 635 P. A nagyobb kiadások a városi adóhivatalnál: személyi járandóságokra 73490 P, könyvkötészet, írószer, nyomtatványra, szaklapokra 3810 P, fűtés- és világításra 2240 P, bútorzatra 1200 P, végrehajtási költségekre 3000 P, adóösszeirási költségekre 3000 pengő. Javada mi hivatalnál: személyi járandóságok 8280 P, dologi kiadások 3435 P. Forgalmi adók;Z,Ksoél: személyi- és dologi kiadások 17.155 P. Ezzel szemben a város nagyobb adóbevételei: vigalmi adóból 2000 P, borfogyasztási adóból 10.000 pengő, husfogyasztási adóból 21.200 P, italmérési illetékből 8840 P, ingatlan vagyon átruházási illetékből 45 ezer P, általános kereseti adóból 117 ezer 695 P, forgalmiadó részesedésből 39.000 P, husforgalmi adórészesedésből 2500 P, késedelmi kamatóikból 6000 P, végrehajtási dijakból 2800 P. Ä mázsaháznál a város kiadása személyi járandóságra 344 P, dolog; kiadásra 100 P, a bevétel mázsálási dijakból 2160 P. Városépítés, uccák, terek, járdák gondozásánál a nagyobb kiadások: személyi járandóságok 11406 P, hidak és átjárók fentartási költségei 3100 P, napszámok 1000 P, locsolóautó üzemkö tségére 11437 P, uccák és terek világítása 15.000 P. Ennél a címnél 18.800 P bevételt mutat ki a város a kövezet vámból. Mit hoznak a város ingatlanai? Vagyoitígazgaíás rovatnál a városi épületek és ingatlanok várható bevételei és kiadásai szerepelnek. A városi épületeknél a kiadások: épületfenntartás: 11.300 P, tűzbiztosítás 1864 P, adó 6427 P, különböző kiadások 3225 P. Fehértói gazdaságnál kiadások: adó 2101 P, gazdaA városházán nemrég készültek el l a város 1931. évi költségvetésével. A költségvetést már megküldték a városi képviselőknek és annak le- tárgyalására dr. Fekete Imre polgár- i mester ma, péntek délután 2 órára ! szakosztályi ülést hivott egybe. Ér- < tesü'ésünk szerint a költségvetés rö- | | videsen a képviselőtestület elé kerül • és ezt a közgyűlést már a jövő hé- j ten megtartják. ) Az 1931. évi költségvetés fonto- I sabb tételeit alább közöljük, amely / részletes tájékoztatást nyújt a város J háztartásáról. Mennyi pénzt fordit a város a közegészségügyre? Az á lategészségnél a városnak a különböző kiadásai 26.530 pengőt tesznek ki. Ezzel szemben az összbevétele 19.710 P. A nagyobb bevételek: ebadóból 3780 P., állatvásári dijakból 13.440 P, marhajárlat kezelési dijakból 2000 P. A nagyobb kiadások: személyi járandóságok 15 ezer 502 P, apaállatok tartására 2672 P, apaállatok beszerzésére 3800 P. A közegészségügynél a kiadások: személyi járandóságokra 13.848 P, gyógyszerekbe 2900 P, Társada'om Bizt. Intézeti járulékok 5120 P, kutak fentartására 4718 P, fertőző betegségben ápolt szegények ápolási dijaira 1000 P. A mentőállomás fenntartására a város 1220 pengőt költ. Az iskolák fenntartása sok pénzt emészt fel lási összeg 13.000 P. Ipariskolánál: személyi járandóságok 9732 P, dologi kiadások 803 P. Segélyek: ref. gimnázium segélye 597 P, polgári fiúiskola dologi kiadásaira 5514 P. Itt a városnak bevétele az ipardijakból 1100 P. A közművelődésre a város 16610 pengőt irányoz elő. Ebből a Zene- egyesület és Iparos Dalárda segéÄ tanügyi résznél a város összes kiadásai az iskolákra 54.966 P. A kisdedevo dánál a személyi és dologi kiadások: 5547 pengő. Az állami elemi népiskoláknál személyi járandóságok 2168 P, iskolai épületek karbantartására 3200 P, fűtés- és világítás 12.143 P, takarítás 1762 P, iskola céljára bérbevett épületek bérletére 500 P, városi hozzájáru-
