Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)
1930-08-09 / 64. szám
8930. augusztus 9., szombat XXX. évfolyam. 64. szám Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE. MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Helyben ........ ... 1» P 80 fill. | Vidékre .................. EGY SZÁM ÁRA 13 FILLÉR ....... 1« P A lapította. PRÄGER FERENC Szerkesztőség. Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) Kiadóhivatal. Városháza épületében az utat az idegenek szivéhez. Tehát ne csupán a vigalom óráiban, hanem a komoly munka idején is vagy azon közben is lássuk az idejött embertársainkat olyan magyar testMit diktál a halasi bucka A homok megkedveltetése elsőrendű feladata volna a lakosság azon tényezőinek, akik befolyásos egyéniségükkel és egyéb rendelkezésükre álló eszközökkel ideseregelíetni képesek lennének a homokvásárló közönséget. Elsősorban bizonyos ősi szokásunkat, nekünk halasiaknak, abba kellene hagynunk. Nevezetesen, azt az úgynevezett gyütt-ment szálló szójárást kellene elfelednünk már egyszer, a bevándoroltak irányában. Hiszem én és tudom, hogy komoly, érdemes ember nem használja ezt a jelzőt, legfeljebb csak tréfás értelemben. De mégis, igy sem kellene kiejteni ajkunkon, mert ebben a korban magyar hazánkban gyütt- ment ember nincs, csak sorssujtott hazafi. Tehát testvérnek kell tekintenünk most minden magyart, ha aZ bárhonnan is jő közénk. Higyjék el mindenek, hogy igenis hatással van az emberi lélekre a fogadtatás. A barátság nagyban fokozza az idevaló bekivánkozást, az idegenben már földet vásárolni nem biró embertársaink részéről. Attól a gondolattól, hogy elnyel bennünket, halasiakat, az idegenből idejött emberek tömege, szokjunk le végkép. Ez egyszerűen téves frázis. Mert az ősiségünket, eredetiségünket, vezetőszerepünket igenis megtarthatjuk mindenkor, ha az ész jogán és annak alapján gondolkozunk és cselekszünk. Például az önrendelkezésünk emelt állásba a közelmúltban is vezető férfiakat, lelkészeket mindkét eklézsiánál és városfőt a nagy tornyos palotánkba, idegen személyében. Ezt a kitüntető állásokat, mint az önálló gondolkozás, a benszülött akarat és megítélés rendezte igy. Éppen intöpél- dául a halasi emberekre nézve, hogy törekedjék minden benszülött tanult ember és ifjú népszerű lenni és megnyerni a sziveket. Valljuk meg önmagunkban, hogy bizony tanulunk sokat a vidéki inváziótól, a bejöt- tektöl, mert ők tőkét hoznak magukkal rendszerint hozzánk, szellemi- és anyagi tőkét és szorgalmas készséget a fizikai munkára* ami mind a város javát szolgálja ösz- szességében. Kiszorítástól már csak azért sem féljen a helybeli birtokososztály, mert csupán a feleslegét bocsátja áruba a homokjából, amelyet önmaga nélkülözhetőnek vél. A halasi homok munkábavétele pedig elsőrendű emberjóléti teljesítmény. A homok igen sok karmunkát kíván, nem úgy, mint az egyenes tábla feketeföld. Ide tehát a homokra rengeteg munkáskéz és gondolkozó komoly elme kell. Bizony furfang kivántatódik a homokból kicsikarni az életet, a megélhetési lehetőséget. Így valóságos áldásszámba megy, ha egy-egy elhagyatott parlagi homokrészt munkába vesz a dolgos kéz. És utalni merész- kedek a halasi magyar vendégszeretetre is, amely mindig megtalálta Már megint a szerelem Vérfagyasztó Dódon gyilkoltak ne; sgy talotai legényt a pálmonostori csárdában A gyilkos elmenekült és még nem sikerült elfogni Egészen megdöbbentő eseményről számol be félegyházi tudósítónk. Újból egy gyilkosság, alig néhány napon belül. Olvasóinknak csak elmúlt számunkban számoltunk be arról a gyilkosságról, amelynek során egy harka-kötönyi legényt öltek meg szerelmi féltékenységből és most már egy másik ilyen in- ditóokból elkövetett bűncselekményről kell beszámolnunk, ahol egy alsóbalotai legény esteti a szerelmi dráma áldozatául. Az eseményről tudósitónk a következőket jelenti. Kedden az esti órákban több legény tért be a pálmonostori csárdába, félegyháziak, néhány majsai és köztük volt Nagy F. Sándor alsóbalotai legény is. Az ifjak bort rendeltek, közben pedig kártyát kértek a korcsmárostól és amikor azt megkapták, kártyázni kezdtek. Kártyázás közben is ittak és Nagy F. Sándor volt közöttük a legjobb kedvű legény. tak Nagy F. Sándorral az összetűzésről és annak okairól diskuráltak, de közben tovább ittak. Tíz óra elmúlott már, amikor a korcsmáros távozásra szólította őket és odavitt nekik még három decis poharakban bort. A legények kiitták borukat, Nagy F. Sándor hasonlóképen, de csak félig ihatta ki poharát, mert az uccáról lövés dördült be az ivóba és ez a lövés keresztül hatolt Nagy F. Sándor balotai legény tüdején. A legény elvágódott az ivó padlóján és anélkül, hogy egy szót is szólhatott volna, meghalt. Mindez pillanatok alatt történt. A legény ott feküdt a csárda ivójának padlóján, csörgött belőle a vér. Ugyanakkor félpattant az ivó aajtaja és Szűcs Péter két társával rontott be rajta és mielőtt megakadályoz■ II MIM hatták volna bestiális tettében, éles bicskájával többször bele- szurt a már holtan fekvő Nagy F. Sándorba. Az áldozat ottmaradt társai le akarták fogni a gyilkost, <le az hirtelen kiugrott az ajtón és a sötét éjszakában eltűnt. Az értesített csendőrség kiszállt a helyszínre és ott kihallgatta a jelenvoltakat és Szűcs Péter két társát, akik azt vallották, hogy ők nem tudták miért rohan be Szűcs a korcsmába, de nekik elárulta, hogy, vadászfegyverrel ő vette célba Nagy F. Sándort, akit azért gyilkolt meg, mert annak a leánynak udvarolt, akit ő feleségül akart elvenni. A csendőrség széleskörű nyomozást indított a gyilkos Szűcs Péter kézrekeritésére és rövidesen remélik elfogni, mert nagyon valószínű az a gyanú, hogy a félegyházi vagy a pálmonostori tanyákon bujkál. —mi—un . ..ni—lifn J S zigorítják a válásokat — emelkedni fog a válások száma A legfeltűnőbb halasi váló- pörben két házastárs válás után feleséget cserél Vicceket mesélt és általában szóval tartotta társait, akik igen hálás hallgatóknak bizonyultak. így ültek minden különösebb incidens nélkül körülbelül fél tiz óráig, amikor az egyik pálmonostori legény szóváltásba elegyedett Nagy F. Sándorral és kérdőre vonta őt, hogyan merészel ugyanannak a leánynak udvarolni, akit ő szeret. A szóváltás során kiderült az is, hogy Nagy F. Sándor a leány kedvéért jár át sűrűn a lakóhelyétől távolesö Pábno- nostorra. Nagy nem tagadta ezt, sőt a legényt, aki őt felelősségre vonta indulatosan rendreutasitotta. Már-már úgy látszott, hogy a két fiatal legény összetűz, azonban a többiek lecsillapították őket, de Szűcs Péter, aki felelősségre vonta, csak néhány percig • maradt még a korcsmában és utána eltávozott. Hárman követték az eltávozott legényt és az ottmaradAz országgyűlés tudvalévőén megszavazta a peres eljárás egyszerüsi- téséről szóló törvényjavaslatot és csak rövid idő kérdése, -hogy a szentesítés alatt levő törvényt az Országos Törvénytárban kihirdessék. Az uj törvény részint megnehezíti, részint megdrágítja a válást. Megnehezíti azzal, hogy a helyhatósági bizonyítványok kiadását kiveszi az elöljáróságok hatásköréből és királyi közjegyző hatáskörébe utalja, akik hosszadalmas eljárással, tanuknak eskü alatti kihallgatásával hitelesen állapítják meg, hogy a válni akaró házasfelek a törvényben előirt hat hónap óta tényleg különváltan élnek. Ezt eddig, a kerületi elöljáróságok helyhatósági bizonyítványa igazolta és a törvényhozás azért változtatott ezen a renden, mert az elöljáróságok e bizonyítványok kiadásánál nem tanúsították a szükséges szigorúságot. Megdrágítja a válást az uj törvény részint ezzel a közjegyzői eljárással, részint a házasságvédői intézmény létesítésével. A közjegyzői eljárás sok pénzbe kerül és kezdődik ott, hogy a bontókereset beadásához szükséges ügyvédi meghatalmazást is közjegyzőnek kell hitelesítenie. A házasságvédö, ha csak a per nem szegényjogon folyik, költséget számíthat fel, amelyet I j vérünknek, akivel minden megoszt- ] i ható öröm és bajukban egyforma i | jó érzelemmel érintkezve, megked- | ■ veltessük a határunk azon részét, a j | melynek feleslegének művelésére és j I betelepítésére mi magunk kevesek vagyunk. Mentül több bevándorló, | hogy igy fejezzem ki magam, annál 1 szebb jövő néz Kiskunhalasra. I (Sas—y.)
