Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)
1930-07-30 / 61. szám
julí us 30 Kiskunhalas Hely! Értesítője 3 oldal Lfihullő vakolat jelzi két középületen Halason és Kelehián is az építkezési panama nyomait A letartóztatásban lövő Czillór Antal szuverén hatáskörrel épített fel két vasúti épületet Az olvasóközönséget naponta foglalkoztatja az a botránysorozat, amelynek élén Vay Kázmér min. tanácsos, a rendőri főosztály volt vezetője áll, aki Lühnsdorf, Líttke, Halasy és mint újabban kipattant. Czillér Antal építészekkel követte el egész sorát az állami építkezések kapcsán a visszaéléseknek. A budapesti ügyészség a legkö* rültekintőbb vizsgálatot foganatosít* ja még ma is ezekben az építkező* si visszaélésekben és újabban külö* nősen Czillér áll a vizsgálat közép* pontjában. Czillérről igen különös dolgokat írtak meg a budapesti lapok és megírták azt is, hogy Czillér volt az, aki legtöbbet mulatozott Vay Kázmérral és Halasyval. Legújabban pedig napvilágra ke* rült egy építkezési botránya Czil* lérnek egy vasúti fogalmazóval, akinek egy elfogadható ajánlatát visszaadták és az ó ajánlata helyett Czillér kapta meg az építkezést, holott Czillér hat millíárdal lépte túl a megengedett keretet. Mindé* zekből látszik, kogy Czíllérnek igen előkelő összeköttetései lehettek, töb* bek közt érdekes, hogy régebben a most letartóztatott Halasy is MÁV alkalmazott volt, tehát már innen is datálódhatik köztük az ismeretség mert Czillér mint egész fiatal ember is épített már az állam* vasutaknak. Ezt a panama ügyet érdekesen bonyolítja most az a körülmény, hogy vasúti alkalmazottak köréből igen sok panasz érkezett be szer* kesztőségünkhöz, amelyek szerint Halason az állomás mellett felépített vonatkísérők háza és Kelebíán egy másik állami épület, amelyet négy öt évvel ezelőtt építettek, igen gyat* ra állapotban van. A falai az épü* leteknek vékonyak, ezenkívül ha szeget ütnek a falba leesik a vako* lat, ami annak a jele, hogy rossz és olcsóbb anyagot használtak fel az építkezéseknél a szokottnál. Nem tettek a vakolatba elég cementet, de viszont annál több homokot, ez* által természetesen sokat kereshetett az, akire az építkezés rá volt bízva. Ezeknél a kifogásolt építkezések* nél a legérdekesebb az, hogy eze* két Czillér Antal építette szuverén hatáskörrel. Ezekből az építkezésekből is kö* vetkeztetni lehet arra, hogy az or* szágban még sok olyan épület le* hét, amelyeket Czillér hasonló mó* dón épített fel és amelyekről a most folyó vizsgálat talán nem is tud. Hihetetlenül megnehezedett a mezőgazdaság helyzete — állapították meg a vasárnapi gazdaülésen A boletta, a napszámok, gazdamozgalmak és más ügyek a Mezőgazdasági Bizottság tanácskozásán A halasi mezőgazdasági bizottság [ vasárnap délelőttre ülésre hívta j össze a gazdákat a Gazdasági Egyesület helyiségébe, hogy ott a gazdák legaktuálisabb kérdéseit meg* vitassa, továbbá, hogy a termés* eredményekről hiteles tájékozódást szerezzen. A gyűlésen érintették a bolettát, úgyszintén a gazdamozgal* makrói is szó esett. A gyűlést 11 órakor nyitotta meg Tegzes Károly, a bizottság elnöke érdeklődő és meghívott gaz* dák jelenlétében. A gyűlésen a Duna—Tisza közi mezőgazdasági kamara képviseletében megjelent Tölgyes Árpád kamarai titkár is. Az elnök üdvözölte a megjelent gazdákat és Tölgyes Árpádot a kamara képviselőjét, majd rátért arra, hogy most érkezett meg az Országos Mezőgazdasági Kamara és a Duna—Tisza közi kamara 1929--1930. évi jelentése. Miután mindkét jelentés vaskos kötetet tesz ki, annak ismertetésére nincsen idő, ehelyett Tegzes Károly felolvasta azt a kimerítő kivonatot, amelyet a két jelentésből összeállított. A kivonatos jelentésből meg* tudjuk, hogy a mezőgazdaság csók* kenést mutat és hogy országszerte tapasztalt veszélyt rejt magában az a tény, hogy az ipari termények nem követték az árak alakulásában a mezőgazdaság árait, hanem sok* kai drágábbak és így a gazdák számára szinte hozzáférhetetlenek. A gazdatársadalom szervezetlen és csupán a kamarák segítségével tudta elérni azt, mit mint ered* ményt könyvelhet el, ugyancsak a kamarák kitartó propagandája adott lökést a modernebb gazdálkodásnak. A jelentés ezután Így folytatja. — A legnehezebb időket most éli a gazdatársadalom a háború óta és a háború nyomán, amely főképen és elsősorban abban keresendő, hogy egész Európában fokozták a mezőgazdasági termelést. Ez a tény lenyomja a magyar mezőgazdasági termények árait és ezt csak úgy leszünk képesek ellensúlyozni, ha a termények minőségére fektetünk | nagy súlyt. A szőlősgazdaságok helyzete hihetetlenül rossz. Az alacsony borárakat csak a belső fogyasztás emelkedésével lehetne megjavítani. A nehéz helyzetből csak azáltal kerülhet ki a gazda* társadalom, ha többet tanul és alaposan képezi magát. Tegzes Károly ezután köszönetét mondott mindkét kamarának, hogy ezt a kimerítő jelentést elkészítette. A gyűlésen ezután az elnök ' megállapította, hogy a nagy hőség és a szelek sokat ártottak a tér* mésnek és hogy a cséplést befejez* ték. A csépléseredményeket a kö* vetkezőkben állapították meg. Kát. holdanként a termésátlag a következő : Ószí búza őt és fél mázsa, rozs négy és fél mázsa, őszí árpa hét mázsa, tavaszi árpa hat és fél mázsa, zab két mázsa. A tengeri sok helyen elszáradt és ahol megmaradt ott is igen gyenge termést mutat. A burgonya szintén sokat szenvedett. A szőlőnek is kezd már ártani a meleg idő és a bogyók fejlődése visszamarad, ha nem kap esőt. A cseresznye és barack termés tűrhető volt, míg az alma apró, férges és belőle sok lehullik, mielőtt megérne, szilva alig van. A hüve* lyesek közül a bab lesült, mig a legelők valósággal siralmasan néz* nek ki. A júliusi napszám a mezőgazda* Ságban Halason koszt nélkül három p. volt, koszttal két*két és fél pengő. Ezután szóba került a boletta. Tegzes Károly elnök ismertette főbb vonásaiban a bolettát és felhívta a gazdákat, hogy ügyeljenek arra, milyen bolettát kapnak, nehogy megtörténhessék az, hogy kisebb címletűt adnak oda nekik, mint ami valóban az eladott gabonamennyiség után jár. Megállapították, hogy a búza ára boletta nélkül Halason két pengő negyven fillérrel keve* sebb mint a pesti tőzsdei jegyzés, úgyszintén a rozs is Viszont érdekes, hogy Halason az árpa és kukorica ára magasabb | a pesti tőzsdei árnál. Itt fölvetették azt a kérdést, hogy t igen sok kisebb nagyobb fogyatékos* sága van a boletta törvénynek. így például vannak nagyobb birtokosok, akik terménykereskedéseknél még tavaly beraktároztak nagyobb meny* nyiségü gabonát, ezt most a boletta törvény életbelépése után veszik át és bolettával adják el, ebből a ke* reskedőre nagyobb kár háramlik. A megjelentek annak a reményűk- 1 nek adtak kifejezés, hogy ezeket a visszásságokat pótrendelettel rendez* ni fogják. A terményárak ma Halason így alakulnak. Búza boletta nélkül 17 pengő, rozs boletta nélkül 9 p. 75 fillér. Őszi árpa 13—13 p. 50 fillér, tavaszi árpa 14 p. 50 fillér, zab 13—14 pengő, tengeri morzsolt 17 pengő, uj burgonya 14 pengő. Hízott sertés kilónként 1 p. 06 fillér, sovány 1 p. 30 1 p. 40 fillér. Hízott marha 70—80 fillér,, birka 70 fillér. Ezután az elnök a gazdamozgal* mák során rátért a szőlősgazdák most megalakult egyesületére és ki* fejtette, hogy amennyire üdvösnek tartja a szőlősgazdák tömörülését, épen anynyíra rosszalja azt, hogy külön szervezkedtek, mert ez az erők szétforgácsolására vezet és semmi* esetre sem kívánatos a hasonló szervezkedés, amelyet meg lehetett volna valósítani a gazdasági egye* sülét kebelén belül is. Tegzes elnök ezután bejelentette, hogy az országos mezőgazdasági kamara bizottságot létesített, amely permanencíában marad és célja az, hogy ellenőrizze a boletta rendszert a kivitelben és megóvja a gazdákat a visszaélésektől. Megállapították még a gyűlésen, hogy a halasi gazdák tartózkodnak a gabona* eladástól, ennek egyik oka az is, hogy a tengeri termés hiánya miatt a rozst akarják állataikkal fektetni. Az ülés befejezése előtt Tölgyes Árpád szólt pár szót és ebben további kitartásra intette a gazdákat. Az ülés egy negyed egy órakor ért véget. Értesítők i. A halasi ref. polgári Leányiskola értesítője A*halasi ref. Polgári Leányiskola értesítőjét az 1929—30. tanévről most kaptuk kézhez. Az értesítőt dr. Thuróczy Dezsőné igazgató állította össze s bevezető részében az iskola múltjával foglalkozik. Az iskolát a ref. egyház 1872*ben ala* pította s annak első igazgatója Balpatakyné volt. Az első években mint két osztályú ref. nevelőintézet néven működött, 1904»ben alakult át polgári leányiskolává. Á polgári leányiskolában a rendes tanítás szeptember 5*én kezdődött meg. A tanulók létszáma az elmúlt évhez képest emelkedett. Beíratko* zott az I. osztályba 34, a II. ősz* tályba 19, a III. osztályba 19, a IV. osztába 16 tanuló, összesen 80 rendes és 2 magán tanuló. Kima* radt 4 tanuló. A tanévet 1930. juníus 22*én megtartott záróünne* pélylyel fejezték be. Á tanitás eredményét illetőleg a tananyagot minden osztály feldől* gozta. Előmenetelben legerősebb a Ill.-ik osztály, a leggyengébb az I. osztály volt. Az értesítő ezután beszámol arról, hogy milyen iskolai ünnepélyeken vettek részt a növendékek; majd az iskola egyházi neveléséről szól. A vallás*erkölcsí nevelés az ed* dig járt utakon haladt. A tanítást mindenkor imával kezdték és végez* ték és az istentiszteleteken való részvételről nem maradtak el. Más vallásu tanulóktól is megkívánták, hogy vallási kötelességeiknek eleget tegyenek. Áz iskola munkáját az egyházi hatóságok állandóan figyelemmel kisérték. Az iskola jómagaviseletü nő ven* dékei könyv és pénz jutalomban részesültek. Tandíjelengedésben ré* szesült 14. fél tandijat fizetett 13 növendék. Vallásra nézve a tanulók száma ez volt: ref. 56, ág. ev. 10, róm. kath. 11, izraelita 7. A jövő tanévre vonatkozólag a pótbeiratások szept. l»én, 2*án tar* tatnak. A javítóvízsgálatok szept. l*én, d. u. 3 órakor lesznek. Tan* díjmentességért aug. I5=ig lehet az ígazgatóságoz folyamodni, * * * A polgári leányiskolát az 1923*24. tanévben egy éves női kereskedelmi tanfolyammal bővítették ki. Az el* múlt évben is megtartották az egy éves női kereskedelmi szaktanfolya* mot. A növendékek száma 33 volt. Az évzáró vizsgálatokat juníus második felében tartották meg. A női kereskedelmi szaktanfolya* mot kellő számú jelentkezővel a jövő iskolai é-vben is megnyitják. A tanfolyamra azokat a tanulókat veszik fel, akik a polgári vagy gimnázium negyedik osztályát el* végezték. A tandíj a kővetkező : beíratásí díj 10 P, tandíj egy évre 150 P. eizuj ujtakil I minő5ÉGE,GnzDRsAGOiSíiGn FÉLOLmŰLHATRTLPin nRGYBATOnYUJLRKj EGVESÜLT IPARműVEK RÍ eUDHPÜLV.MÜTlÜfüÖ
