Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)
1930-07-19 / 58. szám
2 oldal Kiskunhalas Helyi Értesítője julíus 19 Halasról indult el a regős gondolat Részletesen beszámoltak arról a fővárosi lapok, hogy a honvédelmi miniszter a nemzeti eszme és érzés erösitésére regős csoportot alakított, amelynek egyik legfőbb feladata, hogy a hazafias ünnepélyek prog- rammját ellássa. Ez alkalommal nem szándékozunk a regösök működését méltatni, csak mint történelmi tényt J akarjuk leszegezni, hogy a regősök eszméje Halason született meg. A megboldogult és nagytehetségü Farkas Dezső zeneszerző volt az, aki hangoztatta: a magyar zenét, a magyar dalt a nemzeti eszme szolgálatába kell állítani és erre kizárólag a regösök alkalmasak. Elgondolását — sajnos — nem érte meg! Bolettával vásárolható ma már a búza Hivatalos tájékoztató Julius 16-ával életbelépett az úgynevezett bolettatörvény. A törvény lényegéről és fontosabb rendelkezéseiről az érdekeltek és a nagyközönség tájékoztatására az alábbi hivatalos értesítést köz'ik: Aki szerdától kezdve búzát, rozsot vagy kétszerest akar vásárolni, annak a postahivatalban gabonalevelet kell vennie: 10 kiló gabona vásárlásához 30 fillér ára, 100 kiló vásárláshoz 3 pengő ára gabona’evelet kell venni. Lehet azonban kapni 5 10, 50 és 100 mázsa gabona Vásárlásához szükséges jegyet is. A gabonajegy szelvényét a termelőnek ikell átadni, aki a gabonát eladta, tehát a termelő a gabona piaci árán kivül mázsánként 3 pengő érté, ü szelvényt is kap a vevőtől. Ki a termelő? A termelő a szelvénnyel elsősorban adót köteles fizetni, az elöljáróság a szelvényt adó fejében készpénz gyanánt fogadja el. Ha valaki 1930 végéig adóját már kifizette, an- rnak az elöljáróság a szelvények prát készpénzben azonnal kifizeti. A szelvényt eladni vagy elajándékozni nem lehet. Nemcsak a gazdát kell termelőnek tekinteni, de azokat a mezőgazdasági munkásokat és cselédeket is, akik a gabonát a gazdájuktól konvencióban kapták. Termelő a lelkész, tanitó és minden olyan egyházi vagy községi alkalmazott is, aki javadalmazás fejében a mezőgazdától gabonát kapott. A konvenció® munkásnak vagy cselédnek természetesen nem kell gabonajegyet vásárolnia, hogy a neki járó gabonát a gazdájától átvehesse, ugyanez vonatkozik azokra az egyházi és községi alkalmazottakra is, akik a gabonát javadalmazás címén kapták. Nem kell gabonajegyet vásárolni annak a gazdának sem, aki a másik gazdától vett gabonát; a gazda tudhatja, hogy ilyen esetben szelvényt nem kap a vevőtől és ennélfogva á gabona árát úgy fogja megszabni, hogy abban a szelvény ára is benn- foglaltassék. Nem kell gabonajegy, ha a termelő vámőrlés céljából ad át búzát, rozsot vagy kétszerest a malomnak, de a vámőrlésből kapott lisztet e'adnia nem szabad. A molnár a vámőrlés fejében átvett gabona minden kilója után 3 fillért köteles fizetni a gabona értékesitési alapja javára. Ä bérlő és bérbeadó egyessége a szelvény ügyében Búzában vagy rozsban megállapított haszonbér esetén a bérlő és a bérbeadó egymás közt szabadon megegyezhetnek a szelvény tulajdonára vonatkozólag. A törvény általában a bérlőt tekinti termelőnek, ami annyit jelent hogy ha a bérbeadó és a bérlő egymás közt máskép meg nem egyeznek, a bérbeadó a haszonbér fejében kapott gabona mennyiségének megfelelő gabonajegyet köteles vásárolni és a szelvényt a bérlő kapja. Aki a termelőtől gabonát vásárol, a szelvényt a termelőnek adja át, a gabonalevelet pedig megtartja'. Ha a vásárló, mondjuk a kereskedő a gabonát továbbadja, vele továbbadja a gabonalevelet is. A gabonáiévá! árát természetesen a vevőnek mindig meg kell fizetnie, mert azt az eladó az árba be fogja számítani. Ha a gabona malomba kerül, a gabonalevelek a malomban maradnak összegyűjtve és árukat a malom a lisztárba számitja bele. A gabonalevél azonban a lisztet már nem kiséri. Az egészen kisbirtokos gazdának nincs eladó gabonája, mert csak any- nyi gabonát tud termelni, amennyi a háztartásában szükséges. Az ilyen gazdának a gabonajegy közvetlenül nem jelent hasznot, de a törvény gondoskodik kárpótlásról. A gabona értékesítésének előmozdítására szolgáló alapból ugyanis kifizetik a földadóját minden olyan gazdának, kinek egy község határában csak akkora földbirtoka van, amelynek kataszteri tiszta jövedelme az 58 pengőt meg nem haladja. I'ymódon mentesül az adófizetés alól minden olyan gazda, akinek a földadója nem több 11.60 pengőnél. Halas részvétele a nagykorod kiállításén A gazdasági kiál'itás célja: a Duna —Tiszáköze, il’etve Nagykőrös termel- vényeinek összefoglaló bemutatása s ezáltal feltárása azoknak az exportlehetőségeknek, amelyek hivatva vannak a mainál fokozottabb szerepet vinni az ország fizetési mérlegében. A kiál'itásra meghívták Halas városát is, azzal a kéréssé1, hogy annak sikerét a rendelkezésre á'ló eszközökkel mozdítsa elő. Ugyancsak arra kérte a vezetőség lapunkat, hogy a kiálitást a halasi közönség figyelmébe ajánlja. A kiállítás egyben alkalmat akar adni Nagykőrös város termelőinek arra, hogy terményeiket összehasonlíthassák a Duna—'Tiszaköze más vidékeinek termel- vényeivel, hogy ily módon megtalálhassák azt az utat, amelyen szervesen kapcsolódhatnak be'e a kormány versenytermelési programmjába. A kiálitás irodája máris működésben Van s a nagykőrösi városi szálloda emeletén működik. Minden érdeklődőnek naponta 9—12-ig rendelkezésére áU és írásbeli megkeresésekre 4L órán belül válaszol. A kiál’itás 13 csoportra oszlik. Az ©gyes csoportok a következők: 1. Mezőgazdasági rész. 2. Állattenyésztési rész. 3. Lótenyésztés és ló- dijazás. 4. Gazdasági szakoktatási rész. 5. Baromfi kiál’itás. 6. Kertészeti, gyü- mölesészeti és borászati rész. 7. Háztartási kiál'itás. 8. Virágkiállítás. 9. Virágverseny. 10. Mezőgazdasági, ipari rész. 11. Mezőgazdasági kereskedelem bemutatása. 12. Rendkívüli hetivásár. 13. Kirakalverseny. ■ ' »WI ■■ ..Hl ■ M íg ma is szenvednek magyar Hadifoglyok az Ördög-szigetek poklában Néhány nappal ezelőtt a szerb határon át hazaérkezett Csíki István maroshévizi gazdálkodó, aki még a világháború alatt esett francia fogságba. A háború végeztével mint a központi hatalmakhoz tartozó hadifoglyot visszatartották s a guyanai ördög-szigeten 15 évet töltött nehéz bányamunkában. Csíki elbeszélte, hogy még nagyon sok magyar sin - lődik a guyanai börtönökben, köztük Darabant Vilmos (Máramarossziget), Vajda volt dési városi jegyző, Fred- ler Károly (Karánsebes), Ziegler István (Székelykeresztur). Rajtuk még számos erdélyi román és magyar- országi alattvaló várja megmenekülését az ördög-szigetek bányáinak poklából. Kecskemét költségvetése Most állították össze Kecskemét jövő évi költségelőirányzatát, amely beszédes bizonyítéka annak, hogy még mindig nem állt meg a köz- gazdasági romlásnak azon folyamata, amely végveszéllyel fenyegeti a magyar városokat. Ha áttekintjük Kecskemét jövő évi költségvetési e’őirányzatát, meglepőd ve kell konstatálnunk, hogy az 1931 évre 1,075,855 P-vel kevesebb fedezetet irányoztak elő, mint az 1930. évre. Ezzel szemben a kiadásokat 38.323 pengővel sikerült csökkenteni. A szegedi piacon alig je’ent meg a boletta, máris visszaélnek a gazdaközön.- ség tájékozatlanságával. Ennek megakadályozására a szegedi gazdasági egyesület beadványt nyújtott a város hatósá- gához, amely szerint egyes ügynökök, gabonabevásárlók úgy érte mezik a gabonajegy alkalmazási módszerét, hogy levonják a kialkudott árból. Voltak gazdák, akik áldozatuk estek az első napon ennek a ravaszságnak, amellyel egyesek ,a maguk előnyére károsították meg az eladókat, akik igy e’eSjlek- a törvényesen i nekik Ígért felártól. A gazdasági egyesület sürgős hatósági intézkedést kért. Kéri, hogy függesztesse ki a várlos naponta a gabona érvényben levő tőzsdei árát a piacon. •• Öngyilkosság Zsanán Szerdán délelőtt Zsana pusztán Rácz János földbirtokos, volt szegedi lakos birtokán egyik tanyai cseléd: Kuschli László 19 éves gulyás ön- gyilkosságot követett el. A tehén istállóban felakasztotta magáit. Mire tettét észrevették, már meghalt. A rendőrségnek jelentették az esetet, amely az öngyilkosság okának kiderítése céljából a nyomozást megindította. Megállapították, hogy az öngyilkosnak kü’önösebb oka tettnek elkövetésére nem volt. Szombaton este tartja utolsó előadását a Mű vész Színház A kultúra terjesztésének egyik elő- segitő eszköze: a színészet. De csak akkor, ha a valódi művészet szólal meg az előadásokban, ha a cél a nemes, a szép iránti érdeklődés felkeltése és az igazán tiszta szórakoztatás. Hosszasan lehet tárgyalni: mi az igazi művészet? A végkövetkeztetés az lenne: minden, csak az nem, amit manapság legtöbb fővárosi színházban űznek. Az érzékiség felkeltése, a közönség tetszésének minden eszközzel való megnyerni akarása, lehet igazgatói érdek, de — nem művészet. Ez az oka annak, hogy a vidék — ma már —- legtöbb helyütt nagyobb művészi igénnyel lép fel, mint a főváros és nem egy nagy sikert elért fővárosi darab megbukik a vidéki közönség jóizlé- sén. Ezekkel a tényekkel számolt az Országos Művész Színház akkor, midőn Szentiványi Béla igazgatása alatt vidéki művészi körútra indult. Halason július 14-én hétfőn mutatkozott be. Már az első előadás után felismerte a közönség a társulat értékét, miért is megfelelő támogatásban részesíti. Kedden az ördög, szerdán a Gólya került kicsiszolt, megfelelő elő*- adásban színre. Csütörtökön Molnár Ferenc nagy sikerű darabját, a Farkast adták. Az előadás mindvégig gördüékeny volt és a színészek pompás játéka mindvégig lekötötte a közönséget. Nagyszerű kabinet a'akitást nyújtott Kőműves Sándor, a társulat egyik legtehetségesebb tagja, aki eddigi fellépései alatt meghóditotta a közönséget-. Szentiványi Béla nemcsak jó igazgató, hanem nagyszerű színész is. Rajz Ferenc nagyszerű művészi tudást önt játékába. A nők közül kiválik Vághy Panni; játéka kiforrott és tökéletes. Jó erője a társulatnak: Oroszlán György. A társulat pénteken este a Három testőrt adja. Szombaton utolsó előadásként a Charley nénje kerül színre. | V I Az I l d és Va; adá Mé Érc Fő- (a I órás Bt rali ing zseb üveg tél arait ar (tört áron éks Szegeden mái* visszaélések történtek a bolettával
