Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)

1930-05-24 / 42. szám

4

Kiskunhala* Helyi Értesítője

május 24

A RÉGMÚLT IDŐKBŐL

A hideglelés és orvossága

A mai rádiós világban már nem is tudják a halasiak, hogy mily sok asz- szonyt, embert, fiatalt fektetett meg valamikor ez a nálunk oly divatos betegség. A templom árnyékában, bognár, vagy kovács műhelyekben, szárazmalmok alatt lábbadozók szidták azt is, aki kitalálta. Valami ötven esztendőn át kínozta a halasiakat a hideglelés a múlt században. Az igy bajba került embernek jó darabig nem szaporodott a kontója a Pöíyketetü-ben, sem másutt. Még a nyomtató emberek közt is mindig volt, akit a harmad vagy negyednapos hideg rázott. Az ilyenek aztán vagy az asztag tövében subába burkolózva, vagy a napra kifekve várták, hogy a bajt elrúghassák.

Ennek a bajnak felfedezéséhez hőmérőre nem volt szükség, eléggé ismertté tette azt a hangosan kerepelő fbgvacogás, a kétrétű suba alá buvás, meg a kékülő-zöldülő fakósárga, majd •Ifehérülő ábrázat.

Hiába küzdöttek ellene Molnár doktor, meg Vatamányi kirurgus ur, .— aki e bajba belekerült szunyogjárás vagy eperérés kezdetekor, azt ugyan el nem hagyta a hideg tél kezdetéig. —. Eiébb mindennapos — majd doktori beavatkozás után másod, harmad, utóbb negyed napossá vált ez a csúnya betegség s bizony rosszul telelt színűvé vált miatta nemcsak a pántlikás ka- lapu, subadiszképü kun magyar, hanem még a sok eperpirosajku, — csörgés cipellőt s halcsont midért viselő me- nyecskeféie is.

Aki ezt a bájt abban az időben elkerülte, arra azt mondták, hogy vasból való.

Ilyen jó fáju ember volt Cseri Imre, ez obsitos is a főszögön.

— Nem félek én fiaim a hidegleléstől, attól se, hogy elragadjam — mondogatta sűrűn az öreg, amig neki is jobban duzzadt nyaka ere. — Azt le;i Jú a hideg, aki sajná ja magától a saját maga kimunkálta szőlőjének a törkön kiforrt levét, meg aki nem maga főzi

5 csöpögted le madzagon szilva cefréjét, meg szőlő törkölyét a kisüstön. Aki ezek helyett az öreg Samu Jutka borából, vagy a Gyenizse Jutka néni mért» pálinkából issza meg a szükséges napi porcióját — azon nincs mit csodálkozni, ha hideglelős lesz is.

Éhez azonban mindig hozzátette Imre bácsi, hogy: no meg ha valamitől meg- »rtózik az ember — akkor is kiteli, de csak egyszer, mégpedig úgy, hogy azt

soha se lehet elfelejteni.

*

Sütkő diákkoromban egyik vasárnap délutáni uccasarki filkózás alkalmával kibögy gyen tette Cseri bátyánk, hogy az életben ő is volt kétszer — hideglelős. A cimborák erre összenéztek — nem akarták elhinni, hiszen sohase volt annak híre, hogy Cserieknél doktor is járt valaha.

így magyarázta el aztán az eseteket Cseri bátyánk:

— Hát tudjátok, már gyerök, mög suttyó legény koromban is úgy irtóztam a gyalogolás túl, akárcsak a viztül; ha valaha n a ló sörényit elkaphattam, akkor már a gyalogolást abba is hagytam. Gondoltam, hogy majd csak soroz a némöt s akkor én mindjárt huszár löszök. Csak ott ötté mög aztán a hét- rétü fene, mikor a 8 esztendőt kitalálta.

Amint aztán besoroztak s a siralom- názbuf az eskütételre behajtottak, hát — ie ne essön a derekatokról a takács- munka — két csoportba állítottak bennünket. Az én csoportomat bakának, a másik csoportot mög huszárnak esküdtették föl. Lássátok, ekkor irtóztam mög é.'etömben először, úgy, hogy majd elütött a nehésség is, a hideg mög kirázott mentön, azonnal, mindárt.

Másodszor meg akkor lelt ki a hideg, amikor a ki'encvenes évek utóján az öreg Cseri Sándor bátyám két unokája lakodalmát tartották. Möghittak kamrásnak; mondok, ha öreg vagyok is, — ezt megtöszöm — legalább fönnmarad a jő hire a Cseriek borának továbbra is. Gondoltam: mögőrzöm én úgy a Kamrát, hogy nem fog rosszabb lön ni a bor a káriátósok elmönetele után se.

Át is vöttem a szolgálatot; nem is locsolódott ott el a bor az üvegökbe öntözéskor se. Kár is lőtt volna annak a pogánybornak egy csöppjéért is.

Mikor aztán úgy éjféltájon már jól fö'emelködött a hangulat odabent, mondok, márcsak mögnizöm őket én is. De elébb mindön üvegöt tele öntöttem s a kamarát bezártam, — zsebbe a kulcsot, oszt be... Ekapom a szakácsnét, — mögpörgetöm úgy Istenigazában. Mi- kor a nótának vége: —- No cigány, utánam! Aztán azzal bekeszegöltem a fenéken ülő borivókhoz, azok mög beszorítottak a sarokba. Még mög se játszhattam ott magamat kedvemre, miikor gyün a vőfény, aztán kéri a kamra kulcsát. Mondok minek? Aszongya az öreg Cseri Sándorné akar a kamrába mönni. No jó, mondok, — akkor odaadom.

Ei is inait vele, de nem győztem vis:- szavárni. Egyszer aztán elnyitom a szám, hogy: Embörök! Én kamrás vagyok ám, neköm ki köll nézni.

Kimék, — kukcskálok be a kuleslikon, aztán nyomom be az ajtót egy kicsit, hát Uramisten mit látok! Az ángyom- asszony, az a vén pokolküszöb, — mert hát jót se monkhatok róla, — a teli hagyott boros üvegekből öntözi ki egy- nagy fazékba s a oézsa, kéz, meg csap- mosó vizbői az orrossa! (csücskös nagy- kancsó) merit, aztán önti tele a' boros üvegek hijját. Nohát ettül én úgy mög- irtóztam, hogy oL egy áltóhelyben kilelt a hideg! Elkezdtek az inaim citerátm, gúzson járó fogaim meg vacogni... — Amint benyitok, mindjárt mondom az ángyomnak, hogy rosszul vagyok.

— Nem köllött volna a szakácsnét úgy mögforgatni — hajgálja felém a szót a vén égetni való, — mert ha a te példádra a többi borivó öreg is úgy neki talál ve.emödni a táncnak ettül a jó boriul, — hát a mönyasszonyok nem. is táncolhatnak s még majd e.találnak szökni haza. Azzal fogott egy teli üvegöt s nyújtja felém, igyál! De bizony neköm nem kötött, hanem fogtam a kamra kulcsát — kívülről bezártam s a vőegények anyjának átadtam, hogy állítson. másik kamrást, mert én rosszul lőttem, — elmék haza... Amint aztán a borivóktól bucsuzkodok s látják a rossz szülőmet — még egy nagy pohárral be émdiktáltak — a pogánybul, — ki is ittam egyhajtóra fenékig. Azzal Isten áldja... hazafeléÓtthon is rázott a hideg mindaddig*, mig csak másnap a magamfőzte szüvó- riuemból egy jó fertályt ki nem töltöttem egy pohárba s be.e egy jó csomó borsot s paprikát. Föikevertem aztán bicskahöggyei s lelóditoitam a gégén. Aztán nekiíeküdtem s úgy elaludtam, hogy csak arra ébredtem iöl, hogy kutyabajom sincsen.

Azóta ha lakodalom, névnap vagy disznótorba möghinnak, éjfélig csak mögiszom én a bort, — de éjiéiután a pá-inkánál maradok. Nincs annál jobb orvosság a hidegelés ellen.

(Folyt, köv.) Cz. L.

ata«

— Előfizetlek szive* megújítására kérjük tiszteit olvasóinkat.

—- S*enl mise. Május 25-én, vasárnap Felsőzsanán, junius 1-én, vasárnap Göböljáráson, junius 9-én, hétfőn Bodogláron lesz tanyai szt mise és szentbeszéd, ugyanakkor a gyermekek első áldozása.

— A Tisza István Tudományaka- dérnia uj elnöke. Tóth Lajos dr. egyetemi tanárt, Bácsmegye törvény- hatóságának volt tagját a debreceni Tisza István Tudomány akadémia elnökévé választották. Székfoglalójában a kultúra decentralizációjáról tartott hatásos, emelkedett szellemű beszédet.

— Dr. Schön Jenő Kossuth u. 3 sz. (Hoffmeister-ház) alatt levő ügyvédi irodáját 1930. jnlius hó 1-én, a Piactéren, Weisz Ignác emeletes házába helyezi át.

— Eljegyzés. Néhai Máriássy Attila ny. altábornagy, volt testőrkapitány leányát, Máriássy Erzsébetet Visegrádról eljegyezte dr. Pátz János kalocsai ügyvéd.

— Nem lesz az idén akácméz. A

múlt heti szeles idők és mostani hideg esők teljesen áthúzták a méhészek számításait. Az akác elvirág- zik teljesen eredménytelenül. Az idén akácméz nem lesz.

Ä magyar városok kongresszusát jun.

2-én fogják megtartani Budafokon. A kongresszuson dr. Preszly Elemér főispán is megje'enik s azon előadást is fog tartani. Az előadás tárgya: a pestkörnyéki városok jogviszonyainak rendezéséről és a pestkörnyéki külön törvényhatóságról fog szólani.

*— Bácskai íakzi. Május 18-án fényes esküvő volt Kunbaján. Faltum Jeromos és Faltum Teréz leányát, Gizellát oltárhoz vezette Elmer János és Ritgasszer Annamária fia, Pál. Több mint 400 vendég vett részt a nagy lakodalomban. Bácsalmásról, Bajáról, sőt megszállt területről is sokan jöttek el a család ünnepére.

— A földművelésügyi minszler

Halas város területére a köztenyésztésre nem szánt bikák megvizsgálását is elrendelte. Felhívják az állattartó gazdákat, hogy junius 6-án, délelőtt fél 7 órára az összes 1 és fél éven felüli bikákat vezessék a vásártérre. Az előnem vezetett bikák tulajdonosait szigorúan meg fogják büntetni, azonfelül pedig a bikák megvizsgálását a tulajdonos költségére kiszállt bizottsággal fogják megejteni.

— Dr. Pécsi Margit fogorvos betegségéből felépült és rendelését vasárnap, 25-én újból megkezdi.

— Köszönet. A kiskunhalasi gazdasági népiskola ez utón is háiás köszönetét mond a »Singer« varrógépgyár rt. helyi képviseletének azért a szives előzékenységért, mellyel lehetővé tette, hogy az iskola 66 leánynövendéke három hónapos tanfolyamon megtanulhassa a gép’nimzést. •Május hó i7. napján befejezett tanfolyamon készült hímzések az iskola junius hó 16. napján tartandó kézimunka kiállításán kerülnek bemutatásra. Igazgatóság.

— Miklóssi Imre Ie.t a kecskeméti szinház igazgatója. A kecskeméti színház bérletére beérkezett pályázatok közül csak Miklósi Imréét és Halmi Jenőét lehetett számításba venni. A szinügyi bizottság Miklósi Imrét ajánlotta a város polgármesterének a kecskeméti szinház uj igazgatójává való kinevezésre és igy a szinház igazgatója Miklósi Imre lett.

— A vasutasok figyelmét felhívja az ál'.omásfőnökség, hogy részletre igényelendő tüzelőanyag előjegyzés céljából már jelentkezhetnek. Jelentkezési határidő: 1930 julius 4e.

— Szent Imre ünnepségek, mint már jelezve volt, május 25. és augusztus 31-dike közötti időszakban lesznek Budapesten megtartva. A MÁV Igazgatósága ezen egész határidő tartamára a Budapestre utazó közönségnek féláru menetdijat engedélyezett. A féláru jegy váltására jogosító igazolványok, melyek 8 napig érvényesek, a városi menetjegyirodába már megérkeztek és darabonként 2 P-ért mindenkor beszerezhető. Bővebb felvilágosítással a városi menetjegyiroda készséggel szolgál.

— öngyilkos lelt egy fajszi aggastyán. Id. Fang János 72 éves fajszi lakos lakása padlásán felakasztotta magát. Tettét a munkáról hazatérő felesége vette észre, dé a szerencsétlen öreg ember akkor már halott volt. Gyógyíthatatlan betegsége miatt dobta ei magától az életet.

— Több kisebb földterületei ad bérbe a város. A városi hatóság értesíti a lakosságot, hogy a régi vágóhíd mellett, mintegy 900 négyszögöl terület, továbbá az alsószénáskert melletti, a faiskolától délre elterülő szabad terület, mintegy 2 hold s a város felső végén levő, az utcák által leszelt, négy különböző nagyságú feltöltött terület, továbbá az Epreskerti szántó terület, mintegy 9 hold, továbbá az öregszőlőkben levő régi homokhordóhegy területe, továbbá a duttyáni kaszáló, a Körösi ház melletti herést, egymásután követő három évre haszonbérbe azonnal kiadja. A bérletre vonatkozó felvilágosítást a városgazda adja.

— Elrontott gyomor, bétzavarok, émelygés, kellemetlen szájíz, homlokfájás, láz, székszorulás, hányás vagy hasmenés eseténél már egy pohár természetes »Ferenc József« keserü- viz gyorsan, biztosan és kellemesen hat. ♦

— Junius 13-án lesz a bátyai gyilkosság törvényszéki tárgyalása- Kapitány János és Marókity János bátyai lakosok ellen szándékos emberölés bűncselekménye miatt indult büntető eljárásban junius 13-án tartja főtárgyalását a kalocsai kir. törvényszék.

— Ä városházáról- A belügyminiszter rendeleté értelmében, a vidékről Kiskunhalasra, valamint Kiskunhalasról vidékre költözött kiskorúak és gondnokoltakról nyilvántartás vezetendő. Mindazok, akik ilyen esetről tudnak, feíhivatnak, hogy ezen körülményt, a kiskorú, vagy gondnokolt nyilvántartásba vétele végett, a közgyámi hivatalban jelentsék be.

— A városi kórház pályázatot hirdet a következő kőműves munkákra: 50 négyzetméter terület pad.ófelsze- dés, földkihordás, 8 cm. vastag dunai kavics és cement beton afrat

1—6-hoz keverékkel, szürke mozaik Uappal körül egy soron vörös mozaikkal lerakva. Egy soron a fal lábazata gömbölyüélü szürke mozaik lappal lerakva. Egységárak négyzetméterenként adandók, pályázatok május 31-ig a gondnoki irodában adandók be.

— Étvágytalanságnál, rossz gyomornál, béírekedésnéi, renyhe emésztésnél, anyagcserezavaroknál, csalán- kiütésnél és bőrviszketésnéi a természetes »Ferenc József« keserüviz rendbehozza a gyomor és a belek működését s megszabadítja a testet a felgyülemlett rothadó anyagoktól. Az orvostudomány több úttörője megállapította, hogy a Ferenc József megbízható hashajtó. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható.

Paráeli vix

gyógyitalként' használva feltűnő hatású: rendellenes gyomorsav- képzódésnél, gyomorhurut, az epevezeték idült hurutja után feilópő sárgaság, idült bélhurut, gégelégcső és hörghurut, valamint hó- ly.;ghurut eseteiben.

... “*‘-í*

H

ÍREK