Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)
1930-05-17 / 40. szám
1930. május 17. szombat XXX. évfolyam, 40. szám Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE. Helyben ........... 18 P 80 fill. | Vidékre ......................... 16 P E GY SZÁM ÁRA 18 FILLÉR MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőség. Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) Kiadóhivatal. Városháza épületében Szabad orvosválasztás Az ország orvosainak most lefolyt budapesti kongresszusán áz egész ország orvosainak nevében kétezer orvos határozatképen kimondotta, hogy a szövetség elvileg a szabad orvosválasztás mellett foglal állást. A határozatnak jóformán nem is volt ellenzéke és igy megállapítható, hogy a magyar orvosok egyetemes sége hive és barátja a betegpénztóri és egyéb közületi rendelők kötelékébe tartozó betegek szabad orvos választásának. Miről van szó tulajdónképen? Nem kevesebbről, mint arról, hogy a mondott időponttól kezdve egyetlen betegpénztári tag sem lesz köteles betegsége esetén ahhoz az orvoshoz fordulni, akinek rendelőjéhez a lakása fekvése szerint beosztották, akár bizalommal volt az illető orvos iránt, akár nem. A betegek attól fogva, csakúgy, mint a más, fizető betegek, teljesen szabadon, a tetszésük szerint választhatnak majd' maguknak orvost a pénztári orvosok nagy sokaságából, még ha a választottjuk a város egy másik részében lakik is, a beteg lakhelyétől egészen más részben. Orvosok mondják és vallják és ezt a való élet is igazolja és teljesen alátámasztja, hogy a szabad orvosválasztás a betegek gyógyitásá- nál hatalmas, előnyös tényező, lévén bizalom és rokonszenv dolga, amit erőltetni vagy pláne rendeletileg megvalósítani nem lehet. A beteg — és ez általános emberi vonás — sokkal szívesebben megy olyan orvoshoz, sokkal örömestebb bízza testi épségének helyrerepará'ását olyan orvosra, akit jól ismer, aki neki kedves, aki jó hozzá, aki barátságos vele, akivel esetleg melegebb érintkezési viszonyt tart fenn. Ha az ilyen orvos kezeli a beteget, ez természetszerűen jobb kedvvel tűri a gyógykezelést és szervezete gyorsabban reagál a beavatkozásokra. Kétségtelen, hogy a szabad orvos- választás egyes, jó bánásmódjáról közismert, puhább és érzéstelibb orvosok rendelőjét zsúfolttá és tultö- mötté fogja telíteni, mialatt másoknál feltűnő lesz majd az üresség. Ez azonban — egészen bizonyosan — csupán ideiglenes állapot lesz, mert hiszen a szabad orvosválasztás nevelő hatását érezni fogja minden pénztári orvos igyekezni fog, a pá- cienturája, tehát a keresete miatt, megfelelő módon alkalmazkodni és ezáltal egy igen kellemes és rokonszenves verseny fog kialakulni. „Pest vármegye felosztásának gondolata továbbra is csak törekvés marad“ Dr. Erdélyi Lóránd alispán nyilatkozata Pest vármegye kettéosztásának terveiről A Helyi Értesítő is több Ízben beszámolt azokról a tervekről, amelyek Pest vármegye kettéosztásának gondolatát szolgálták. Ebben az érdekes ügyben most megszólalt dr. Erdélyi Lóránd Pest vármegye alispánja a »Pestmegye« cimü vármegyei lap munkatársa előtt és erről a »Pestmegye« a következőket írja: Dr. Erdélyi Lóránd, Pest vármegye alispánja szerdán délelőtt fogadta a Pestmegye munkatársát, akivel hosz- szasabban elbeszélgetett. Munkatársunk azon kérdésére, van-e indokolt alapja Kecskemét város ama törekvésének, hogy Pest- Piüs-Solt-Kiskun Vármegye déli része önálló megyévé alakíttassák, az alábbi kijelentést tette az alispán: — Tudok azokról a törekvésekről, amelyek Pest vármegye kettéosztását célozzák. Véleményem szerint ezek a törekvések nem igen érlelődhetnek eredménnyé és továbbra is csak törekvések maradnak. Bármilyen nagy kiterjedésű is a vármegye, annak egyes részei között oly nagy a kohézió, hogy feldárabolása nem lenne célszerű. — Ami pedig Kecskemét megyeszékhely-aspirációit illeti, erre vonatkozólag csak annyit mondhatok, hogy ez oly nagy ellenhatást váltana ki néhány hasonló törekvésű pestmegyei város körében, olyan küzdelem és rivalizálás támadna, ami végül is mindenkit meggyőzne Br- ról, hogy a köznyugalom és a béke érdekében a jelenlegi megyei keret további fenntartása a legcélszerűbb. — Nem is lehetne megfelelő megyeszékhelyt találni az esetlegesen önállósított Délpestvármegye számára. A duna- és tiszavölgyi rész ugyanis nincs elégséges vasúthálózattal összekapcsolva egymással. Kecskeméttől, mint megyeszékhelytől sokkal inkább el lenne zárva a Dunamedence néhány százezer lakosa, mint például a jelenlegi székhelytől: Budapesttől, ahová a megye minden részéből sugárszerüen futnak össze a vasúti vonalak. Halas és Jánoshalma küldöttsége a fehértói vasút kiépítése és a fehértói útépítés ügyében ma járt el a kereskedelemügyi kormánynál Kállay Miklós államtitkár kijelentette, hogy sem a kért vasútépítést, sem a fehértói útépítést nem garantálhatja Többizben hirt adott már a Pelyi Értesítő arról, hogy Halas és Jánoshalmának milyen nagy közös érdekei fűződnek ahoz, hogy a feiér- tói fürdő vize könnyebben megk 5ze- lithetö lehessen. Mint megírtuk, Halas azt kivénta, hogy Kooplyától a vasutat úgy ■ pit- sék ki a most folyó elsőrangus tási munkálatokkal egyidejűleg, hogy a vasút ott bekanyarodjék Fehértó vizéhez, és úgy folytassa útját tovább. Munkatársunk illetékes helyen kérdést intézett abban az irányban, hogy miben állana ez az átépítés és hogy milyen költségeket okozna ez a vasútnak. Illetékes helyen a következőkben vázolták a helyzetet. — Jelenleg a Halas—bácsalmási vonalon folyik az elsőrangusitási munkálat, ami annyiból áll, hogy a síneket kicserélik a vonalon. Ameny- nyiben a minisztérium teljesítené a j halasiak kérését, hogy a vasutat a | Fehértó vizéhez bekanyarodva ve- j zessék el, ez természetesen meghosszabbítaná a pályát két és fél, esetleg három kilóméterrel. — Ez természetes, mert hiszen be- kanyarodás állna elő, tehát egy háromszög, amelynek az átfogója hosz- szabb, mint a befogója. Ez az építés egyébként, ha megtörténne, egymillió pengőt meghaladó kiadást jelentene a vasút részére. Ugyanis teljesen uj töltést, uj talpfákat, síneket kellene lerakni, egyszóval valóságosan uj vasútépítés lenne ez a murfta. Ugyancsak magával vonná azt is, * hogy a Fehértó állomás épületét más j hova kellene vinni, mert az sem ma- ' radhatna ott, mivel a vasút nem \ arra menne. A küldöttség a képviselőházban Az ügyben ma, pénteken délben ; Halas és Jánoshalma együttes küldöttségét a képviselőházban j fogadta Kállay Miklós a kereskedelemügyi minisztérium politikai államtitkára. A küldöttség kérelmét Marschall Ferenc orsz. képviselő terjesztette elő és vázolta azt a fontos érdeket, amelyhez Halas és Jánoshalma kérelme fűző- | dik és kérte, hogy a kereske- | delemügyi minisztérium építtesse | ki a vonatot Fehértó vizéig. A kérdést dr. Fekete Imre polgármester megindokolva, beszéd kíséretében szintén előterjesztette. Kállay Miklós államtitkár kijelentette, hogy az állam mai súlyos terhei mellett egyáltalában nem garantálhatja ennek a kérésnek teljesítését. Ezután Marchall képviselő azt kérte, hogy akkor szárnyvasut épüljön Fehértó állomás mostani helyétől a vízig. Az államtitkár ezt a kérdést is olyannak találta, amelynek teljesítése elé szintén súlyos akadályok gördülnek. Végül az államtitkár újabb kérésre, amely az ut kiépítésére vonatkozott, azt mondotta, hogy az állam ezt most szintén nem vállalhatja, hanem ezt a város a vármegyéi útépítő programmba próbálja beillesztetni.
