Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)

1930-05-14 / 39. szám

május 14 Kiskunhalas Helyi Brtedtöfc 3 old*! Három napon keresztül járta végig egy bizottság a halasi tanyákat A halasi tanyarészeken útról még csak beszélni sem lehet—állapította meg egy minisztériumi kiküldött „A megyében n halasi polgár- mester az első, aki közvetlen Ízeres érintkezést a tanyákkal“ Három napon keresztül egy hiva­talos bizottság járta be a ha'asi ha­tárt és színes képet nyert a tanyavi­lág életéről. A tanyavilág minden mozzanata, élete, küzdelmei vonultak el a bizottság előtt és mindenesetre az illetékesek elé tárták azokat a ba­jokat, kívánságokat, amelyek a 112 ezer holdas ha­lasi határt körülveszik. Legjob­ban az volt szembetűnő, hogy az utak tekintetében milyen el­hanyagolt ez a vidék. Autóval a határt alig lehet bejárni. Most is komikus jelenetek adódtak elő, amikor elakadtak az autók és »tolni« kellett azokat. A határt jár­va, az egyik résztvevő ur panasz­kodik, hogy milyen rosszak az utak. Egyik minisztériumi ur erre halkan a következőket mondja: — Lehet itt útról beszélni — nincs is ut. Mindenesetre ez fejezte ki kellő­képpen a tanyák viszonyait. Az il­letékesek figyelme tagadhatatlanul gyakran fordult a tanyák felé, sok minden intézményt létesítet­tek ett - de a legfontosabbról, az utak kiépítéséről megfeled­keztek. Éppen ezért helyes gondolat volt a város uj polgármesterétől, hogy a tanyavilágot megismerendő, ezt a hi- vata'os tanyabejárást megvalósítot­ta. Ezen a célon kívül azt is szol­gálta ez a tanyalátogatás, hogy a földművelésügyi minisztérium kikül­döttei a gyümölcstermesztési akcióval megállapíthatták, hogy ez a vi­dék milyen tömeggyümölcster­mesztésre alkalmas. A tanyabejárásról tudósítónk a következőket írja: A hivatalos tanyalátogatás csü­törtökön kezdődött meg. A bizottság tagjai autóval járták be a határt és azon resztvettek a város részé­ről dr. Fekete Imre polgármester, dr. Gusztos Károly h. polgármester, dr. Borbás Imre főjegyző, a föld­művelésügyi minisztérium részéről Angyal Dezső gazdasági főtanácsos, az orsz. Panológiai bizottság elnö­ke, dr. Balenegger Róbert egyete­mi magántanár, Gergely István ker­tészeti főfelügyelő, a Mezőgazdasági Kamara részéről dr. Gesztelyi Nagy László igazgató, Tölgyes Árpád tit­kár, valamint a képviselőtestület­nek több tagja. A bizottság csütörtökön Fehértó, Szarkás-Debeák, Bogárzó, pénteken Fejeték, Pirtó, Felsőszállás, Bodog- lár, szombaton pedig Zsana, Eresz­tő, Balota, Gőböljárás részeit járta be. A megtett ut 293 kilóméter volt. A tanyabejárás alkalmával a határ különböző részein, igy a bogárzói iskolában, a pirtói gazdakörben, Fel­sőszálláson, a bodoglári gazdakör­ben, a zsanai és balotai iskolákban értekezletet tartottak. Mindenütt dr. Fekete Imre polgármester is­mertette a hivata'os tanyalátoga­tás célját és tájékoztatta a gaz­daközönséget a város vezetősé­gének tanyai politikájáról. A hivatalos kiküldöttek részéről An­gyal Dezső gazdasági főtanácsos és Gergely István kertészeti főfelügyelő voltak az előadók, akik ismertették a földművelésügyi minisztérium gyümölcsfa-akcióját. Hangsúlyozták, hogy a földművelés­ügyi minisztérium e tekintetben a legteljesebb mértékben rendelke­zésére áll a gazdaközönségnek. Halas várost is bevonja a gyümölcsfaakcióba és e célból a megfelelő gyümölcsfajták­ból nagy tömegű fát igen olcsó ár­ban fog a jelentkezőknek adni azzal a kikötéssel, hogy azt az utasítás szerint ülte­tik el és gondozzák. Gergely főfel­ügyelő még tartalmas előadásában ismertette azokat a gyümölcsfajtá­kat, amelyek a hivatalos megállapí­tás szerint a gyümölcstermelésre al­kalmasak, amelyek hivatalos megál­lapítása teljesen egyezik a helyi gy ümö1 csér tékesitő bizottság által megállapított fajtákkal. Megállapítot­ta még azt a tényt is, hogy Halas városnak nagy határa, eltekintve a vizenyős mélyedésektől és a kopár homokbuckáktól, gyümölcstermesztésre általában igen alkalmas. Az értekezleten a képviselőtestü­let tagjai is fe'szólaltak, majd a ta­nyai gazdaközönség köziül is többen különféle kérdéseket vetettek fel, igy az ut-kérdést, a marhalevélke­zelés, terményértékesiíés, a ta­nyai szülőotthonok ügyét. A felszólalásokra dr. Fekete Imre A szabadkai ut kiépítésének föld­munkálatai most folynak. Szomba­ton a munkások a Rényi-féle tanyánál, onnan kö­rülbelül húsz méterre ásás köz­ben öt emberi csontvázra ta­láltak. Jelentést tettek erről a rendőrség­nél, ahonnan a hatósági orvossal együtt kiszállt a rendőri bizottság. A bizottság az orvosi vélemény alapján megállapította, hogy az po’gármester vássrolt és kijelentette, hogy a tanyavilág sorsát a város vezetősége mindég a szivén viseli, a panaszokat orvosolja. Dr. Gesztelyi Nagy László, a Kamara igazgatója felszólalálásabn arra tért ki, hogy dr. Fekete Imre a megyében az első pol­gármester, aki részint saját inten­ciójából, részint a belügyminiszter utasításait követve, a helyszínén ke­res érintkezést a tanyai lakossággal. A határt járva, Balanekker Róbert egy. magántanár minden egyes alka­lommal talajvizsgálatot végzett és megállapította, hogy Halas város homokos földjei mindenütt elegendő meszet tartalmaznak és a tevékeny talajok közé tartoznak. Az alía'aj ki­sebb vagy nagyobb mélységben viznem-áteresztő anyag, úgyhogy ta­lajtani szempontból is a határ a gyümölcstermesztésre kedvező. A tanyabejárás során a bizottság igen sok gazdaságot tekintett meg, igy bejárta Széli Sándor, dr. Musa István, Jung János, ifj. Dittrich Fü- löp, özv. Szathmáry Sándorné és más birtokosok gazdaságát. A tanyalátogatást vasárnap délelőtt a Gazdasági Egyesületben tartott értekezlet zárta be. Ott az összegyűlt gazdaközönségnek a hivatalos kiküldöttek beszámoltak a tanyalátogatás eredményéről, majd azt hangoztatták, hogy Halas város viszonyait figyelembe véve, csaknem kizárólag a koránérő, vagyis nyári gyümölcstermesztése a leghelyesebb. emberi csontvázak már száz évet meghaladó idő óta a talált he­lyen vannak. A csontvázak erőteljes férfi cson­tok és valamennyiről meg lehet ál­lapítani, hogy szálas és jól meg­termett embereké. A legvalószínűbb az a feltevés, hogy a betyárkorszak emlékei kerültek felszínre most a szabadkai útépítésnél. tok indulnak: Reggel 6 óra 30 perekor — dé’után 14 ő. 30 p., 18 ó. 30 p., 23 ó 15 p.-kor. Budapestről gyorsvonatok indulnak Halas felé: Reggel 9 ó. 28 p., délután 18 ó. 48 p., éss éjjel 12 ó. 20 p.-kor a nyugati pályaudvarról. (Ez az utóbbi gyors eddig csak hetenként háromszor közlekedett, most naponként közlekedik.) Halasra érkezik személyvonat Buda­Évszázados csontvázakat találtak a szabadkai útépítés munkálatai során Halas Jánoshalma között két uj vonatot állú tottak be RfilönbOző változásokat tartalmaz a május 15-én életbelépő oj menetrend a halasi vasúti állomást érdeklő vonalakon Is r pestről: Délelőtt 10 ő. 22 p, délután 19 ó. 02 p., 22 ó. 07 perckor és 2 óra 55 perckor. Ha'asra érkezik gyorsvonat Budapest­ről délelőtt 11 6. 47 p., délután 16 ó, 09 perckor. A már fent jelzett és nyu­gati pá'yaudvarfól induló gyors érkezik naponta hajnali 3 ó. 27 perckor. Halasról indul személyvonat Budapest fe'é éjjel 2 ó. 33 p., d.u. 13 ó. 33 p. és p. és este 18 ó. 13 perckor. Halasról indul gyorsvonat Budapest fe’é 2 ó. 35 p., délután 13 ó. 33 p. és 18 ó. 03 p.-kor. Budapestre érkezik személyvonat Ha­lasról reggel 6 ó. 05 p., 9 ó. 25 p., 12 ó. 17 p. és 22 ó. 10 p.-kor. Budapestre érkezik gyorsvonat Ha­lasról: Délután 15 ó. 15 p., este 20 ó. 22 p. és reggel 6 óra 10 perckor. Halasról Bácsalmás felé indul: 4 ó. 12 p, 4 ö. 50 p, 11 ó. 53 p. (Ez köz­vetlen vonat Pécsig), 16 ó. 15 p. és 19 ó. 50 p.-kor. Halasról Bácsalmásra érkezik 6 ó. 30 (p., 7 ó. 44 p., 13 ó. S3 p., 17 ó. 59 p és 21 ó. 27 p.-kor. Bácsalmásról indul Halas felé 6 ó. 40 p, 11 ó. 44 p, 14 ó. 10 p., 15 ó. 35 p és 22 órakor. Bácsalmásról Halasra érkazik 8 ó- 24 p., 13 ó. 22 p, 18 ó. 15 p., 17 ó. 47. p. (Közvetlen vonat Pécsről.) 12 ó. 80 p. (Közvetlen Budapestre.) Halasról indul Félegyháza felé 12 <5. (35 p., 4 ó. 30 p., 10 ó. 26 p., 13 ó. 45 p, 15 ó. 03 p, 18 ó. 16 p., 19 ó. 10 perckor. Fé’egyházára érkezik Halas tetői: 1 ó. 42 p., 5 ó. 37 p, 11 ó. 33 p, 14 ó. 51 p., 16 ó. 10 p, 19 ó. 46 p. és 20 ő. 17 perckor. Fé'egyházáról Halas felé indul 2 ó. 53 p., 7 ó. 30 p, 9 ó. 54 p., 12 ó. 13 óra 87 p., 16 ó. 45 p. és 20 ó. 51 perckor. Ha’asra érkezik Félegyháza felől: 4 ő. 02 p., 8 ó. 37 p„ 11 ó. 38 p„ 13 ó 09 p., 1Í4 ó. 46 p, 18 ó. és 22 órakor. Kiskőrösről Kalocsára indul 8 ó. 06 p.» 6 ó. 55 p., 11 ó. 23 p., 15 ó. 50 p., 21 Ó. 40 p.-kor. Kiskőrösről Kalocsára érkezik 3 ó. 58 jp., 7 ó. 45 p, 12 ó. 35 p., 16 ó. 42 p és 22 ó. 30 perckor. ‘ Kalocsáról indul Kiskörösre 1 ó. 18 p, 4 ó. 20 p., 8 ó. 16 p., 12 Ó. 40 p. éft 16 ó. 50 perckor. Kalocsáról Kiskörösre érkezik 2 ó. 10 p, 5 ó. 25 p., 9 ó. 11 p., 13 ö. 35. p. és 18 órakor. Ezenkívül van egy vonatpár, amely közvetlen összeköti Halast Kalocsával. Ez a Halasról közvetlen kalocsai vonat Halasról 14 ó. 57 perckor indul. Kunszentmiklós felé indul Halasról 13 ó. 44 p.-kor. (Ez közvetlen vonat Bu­dapest fe’é. Budapestre érkezik 17 ó. 51 perckor. 'Kunszentmiklósról indul Ha­lasra 4 ó. 10 perckor és Halasra érke­zik 7 ó. 42 perckor. Halas—Jánoshalma között két von*-, fog közlekedni. Ez a vonat Halasról csak Jánoshalmáig közlekedik és onnan Halasra indul vissza. És pedig: Ha’asról indul 8 ó. 45 p.-kor, János­halmára érkezik 9 ó. 23 p.-kor. Jánoshalmáról indul 9 ő. 28 p.-kor, Halasra érkezik 10 ó. 06 p.-kor. Ez mo­toros vonat lesz. Halasról indul 14 ó. 10 p.-kor, János­halmára érkezik 14 ó. 51 p.-kor. János­halmáról indul 15 órakor, Halasra érke­zik 15 ó. 39 p.-kor. Ez nem motoros — hanem rendes személyvonat. Halas és Fehértó között vasárnap és ünnepnapokon a következőképen tesz vonatközlekedés: Halasról indul 18 ó. 20 p.-kor, Fehér­tóra érkezik 18 ó. 40 p.-kor. Fehértóról indul 18 ó. 46 p.-kor, Ha- ! tasra érkezik 19 ó. 05 p.-kor. A magyar államvasutak igazgatósága most adta ki uj nyári menetrendjét, amely május 15-én lép életbe és amely Halason is változásokat tartalmaz az uj menetrendben. Az uj menetrendben a Halast ér­Í deklö változásokat, illetve az innen in­duló és ide érkező vonatok uj menet­rendjét az alábbiakban közöljük le. Budapestről Halas felé azamélyvonu-

Next

/
Thumbnails
Contents