Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)

1930-05-10 / 38. szám

1930. május 10. szombat XXX. évfolyam, 38. szám / Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE. Helyben ........... 12 P 80 fül. | Vidékre ......................... 16 P E GY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR Alapította. PRÁGER FERENC MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőség. Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) Kiadóhivatal. Városháza épületében A ref. egyházban feíboniják a tömeggyülekezeteket A református zsinat a nagy egyházközségek megosz­tása mellett elöntött Törekedjünk szeretetre Irta: SZÁVAY GYULA a kereskedelmi Kamara főtitkára Mikor az ember hosszabb héza­gok után közelebb és közelebb ér otthonához és ahhoz a »mai« nap­hoz, melyet távolban töltött élete re­ményei között útközben oly szeretet­tel építgetett fel és amikor beérke­zésekor rászakad itthon a félben- hagyott régi jelen folytatása hírla­pokban, törvényszékek színe előtt, öngyilkosságok Káiváriaállomásain és összedőlni látja az egész világot és félig irtózattal, félig tehetetlenül lát­ja maga előtt még most is azt a gyűlölködést, mely úrrá akar lenni, hogy a gigantikus és legyőzhetet­len ellenségeket ideparancsolja, idét­len reformokkal, trükkökkel mintegy elijessze, megsemmisítse. Ezernyi baj, sötét felhőként tor­nyosuló súlyos gondok nehezednek gyáros, kereskedő, iparos vállára. Ezernyi a gondunk, ezernyi a ba­junk és mégis azt halljuk, hogy áz egyik ember a másikat, egyik gazda­sági csoport a másik gazdásági cso­portot okolja a bajokért és offenzí­vak indulnak meg a gazdasági ter­melés egyik csoportjáról a gazdasági termelés másik csoportja ellen. Már mindenben csalódtunk, talán a közmondások, a régies mondások levendula-szagu igazságai azok, me­lyekben még talán hihetünk. Emberek szeressük egymást! Álljunk- meg iegy szóra és lássuk be végre, hogy nagyon kicsiny, na­gyon szűkös és könnyektől sós az a darabka kenyér, amit egyikünk a má­siktól irigyel. Szerezzünk inkább lisz­tet akkor, hogy nagyobb kenyeret tudjunk sütni, minthogy megirigyel­jük a másik embernek szükresza- bott és keserű kenyerét. Kereskedő, iparos, gyáros és gaz­da álljon össze ezekben a sorsdöntő napokban. Ankétokon, tanácskozásokon, gyű­léseken ne offenzívakról legyen szó, sem arról, hogy kik ellen induljon meg éles harc, ne afelől legyen dön­tés, hogy hová szögezzük csövét a puskának és az ágyúnak, hanem össze kell fogni alkotó munkára, az egyik hívja segítségül a másikat. Egyesítsük az erőket és teremtsünk uj, egységes frontot és egyesült erő­vel tegyük fehérebbé és nagyobbá azt a szűkre szabott kenyeret, amely­ből minden nap lefarag egy darabot a gond, a keserűség és széthúzás. Emberek, szeressük egymást, áll­junk össze és ne egymás elgázolá- sával, együttes szoros támogatásá­val, együttes erővel lendítsük fel en­nek a megszabdalt országnak iparát és kereskedelmét. Halas két parochiális körre volna osztható A református zsinat napok óta tartja ülésezéseit. A református zsi­nat keddi ülésén folytatták az uj egyházalkotmány vitáját. A kis- és nagy gyülekezetek kérdése került szó­ba ezúttal. Ravasz László püspök kijelentette, hogy a magyar refor­mátus egyház egyik legnagyobb ügye az, hogyan tudja rendezni a törpe­eklézsiák problémáját. Antal Géza püspök kifejtette, hogy a kis-egyházakat a legnagyobb mértékben kell gyámoUtani, mert azok különben elpusztulnak. Farkasíalvi Farkas Géza országgyű­lési képviselő szintén a kis-gyülekízeíek vede rnél han­goztatta. Sz. Kun Béla egyetemi tanár, előadó szerint az a cél, hogy a különálló egyházközségek egyes fontos prob­lémák megoldására egyesülhessenek. Az ötezres lélekszám a leghelyesebb. Kovács J. István egyházkerületi fő­jegyző azt mondotta, hogy megkell osztani a nagy-gyülekezeteket és in­dítványt nyújtott be, hogy minden legalább tízezres lélekszámú gyüleke­zet több részre tagozódjék és legkésőbb három éven be ül híj-' sa végre az álszervezést. Némethy Károly, Puky Endre, a kép­viselőház alelnöke és többek felszó­lalása után végül a zsinat úgy dön­tött, hogy az ötezer leieknél nagyobb egy­házközségek egy éveM bellii vagy több külön egyházközséggé alakú janak, vagy egyházrészek- ra tagozódjanak. Tízezernél több lélek átmenetileg sem hagyható egy lelkipásztor gondozása alatt. Munkatársunk ebben, a reformá­tusokra nézve fontos kérdésben kér­dést intézett Szabó Zsigmond ref. lelkészhez, aki a következőkben in­formálta lapunkat a zsinat határo­zata folytán Halasra vonatkozó hely­zetről. — A zsinat határozata természetesen Halasra is áll és ennélfogva Halast két paróchiá- lis körre kellene felosztani. Halason a híveink száma 10 ezer 500 lélek, ezt a most va­lósággal egy gyülekezetét két gyülekezetté kellene felosztani. Jóllehet, Halason a helyzetei már megoldották részben úgy, hogy itt az egyes papság he­lyett most két pap működik, mégis j erre a két parochiális körre volna szükség a zsinat határozatainak értelmében. —■ Halason ennek keresztülvitele bár nem lehetetlen, mégis ren­geteg nehézségbe ütközik. Elsősorban is két templomra volna szükség, amire a mai viszonyok közt, gon­dolni sem lehetne. — Ami a további nehézséget il­leti, az még nagyobb akadályba üt­köznék. Halas ugyanis, mint tudjuk, kiterjedt tanyaváros é» ha a várost két paróchiális körre e————— —nun—! A város főjegyzői hivatala köz­hírré teszi, hogy az 1925. évi 26. te. 39. §-a értelmében az országgyű­lési képviselőválasztóknak 1931. évre szóló ideiglenes névjegyzéke az újon­nan felvettek és a kihagyottak név­jegyzékével együtt a városi tanács­teremben május hó 16. napjától junius hó 14 napjáig közszemlére van kitéve, mely idő alatt a kitett névjegyzéket mindenki megte­kintheti. osztjuk, kikerülhetetlen, hogy egy és ugyanazon hívőnk két kör­be tartozzon I és pedig abba, amelyben a tanyája és amelyben a városi háza van. — Mindezeken kívül a felosztás nagy anyagi áldozatokba ke­rülne a hivek részéröl és ezért hisszük, hogy eze­ket a specials heíyenklnii viszonyokat mindenütt tekintetbe fogják ven­ni, anélkül természetesen, hogy elvében ne tartanának ki mellette. A gyüle­kezeteknek mindenesetre napirenden kell tartani a kérdést és arra törekedni, hogy az keresz­tülvihető lehessen, mert ezt igen fontos pasztoráeiós okok kivánják meg. A törvény 40 §-a értelmében jogosu­latlan felvétel ellen bármely választó, kihagyás miatt azonban csak maga az érdekelt szólalhat fel. A felszólalá­sok május hó 30-ig írásban nyújtan­dók be a város főjegyzői hivatalá­ban. A városházán érdeklődésünkre el­mondták, hogy a felszólalások ügyé­ben a központi választmány július 31-ig határozni fog és határozatát újólag augusztus 1-től 15-ig köz­szemlére teszik ki és úgy terjesztik fel a vármegyéhez. A főispán május hónapban hivatalvizsgálatot tart Halason A szokásos évi hivatalvizsgálato­kat — mint értesülünk — Preszly Elemér főispán és Erdélyi Lóránt alispán a megyében megkezdik. E héten, f. hó 10-én Kalocsán tartják , meg a hivatal vizsgálatot és innen visszautaznak Budapestre. I Nem lehetetlen, hogy útjukban Ha­last is érintik és rövid tartózkodásra a városba jönnek és megtekintik a két irányban folyó utmunkálaíokat. Halasra vonatkozólag a hivatal- vizsgálat idejét még nem ä lapí­tották meg, de az eddigiek szerint az még e hónapban megtörténik. Az országgyűlési képviselőválasztók ide­iglenes névjegyzéke közszemlén

Next

/
Thumbnails
Contents