Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)

1930-04-19 / 32. szám

ápr. 19 Kiskunhalas Helyi Értesítője 3 oldal PESTI KRÓNIKA A KUTYA Az én kiskutyám nagyon dérék kis kutya. Okos, hűséges kis jószág, ragaszkodik hozzám: tudja, hogy egymásra vagyunk utalva, neki sincs más társa, mint én, nekem pedig szintén nincs egyéb barátom, mint ő, a borzas, furcsapofáju, becsüle­tes Maros. Mert a kutyám magyar kutya és magyar nevet kapott an­nakidején; amikor megkeresztelték valahol egy alföldi tanyán. Csendesen ballagtunk én és Maros ez utcán, amikor éktelen sivalkodás, vonyitás verte fel az utca csöndjét. Maros szorosan hozzámsimult és szükölni kezdett, mintha vesztét érez- né és szinte emberi félelemmel nézett egy piszkos zöld kocsi felé, amelynek rácsa mögött már három kutya uga­tott az utcára: egy farkaskutya, egy foxi és egy meghatározhatatlan, dax- li, foxi és bulldogkeverékböl szüle­tett szerencsétlen eb. A kocsi — ezt Maros nem tudta, csak érezte — a sintéré volt s előtte meg mö­götte pecérgyerekek leselkedtek drót­karikás botjukkal. Éhesen néztek szegény kis Maros-kutyámra, akit — és nem amelyet — sietve ölbe­kaptam, hogy megmentsem a ször­nyű félelmektől, amelyek kicsiny, hű­séges kutyaszivét dobogtatták. Ma­ros reszketett, sirt és nyafogott, én meg sietve csaptam át egy másik utcába, mert undorított a vadászat, amelynek tanúja lettem. > Én nem haragszom a sintérekre: ők is emberek, tagjai a társadalom­nak. A társadalom szükségesnek Ítéli a gyepmesteri foglalkozást, hozzátar­tozik a közrendhez, ennélfogva bele­nyugszom abba, hogy sintérek re- megtessék meg Maros kutyám kebe­lét. A sintér nem tartozik az emberi­ség előkelői közé. A sintér — sintér. És mivelhogy ő sem adhat mást, — Madách szerint — mint ami lényege, a sintér oly módon köti össze a hasznosat a kellemessel, hogy lehe­tőleg olyan kutyákra vadászik, ame­lyekből — »pénz néz ki«. Elfogja a gazdátlan, csavargó, kóbor kuvaszt is, de jobban szereti azt, amelyről messziről leordit, hogy úri kutya, akit szeretnek, becézgetnek és esetleg — fizetnek érte, ha bajba jut. Mert vannak ilyen kutyák is. A kutya többek közt úgy kerül bajba, hogy a sintér elfogja. Megy a kutya gyanútlanul az utcán, bol­dog, hogy nincs rajta szájkosár, bá­mészkodva szaglássza a levegőben úszkáló pecsenyeillatokat, sóvárogva áll meg a hentesüzlet előtt, amely a menyországhoz hasonlatos, meg­bámulja a mellette elsétáló többi kis­kutyát, mintahogy a nők megnézik egymást és amikor a legboldogabb, ragyog a napfény és kolbászillat ve­rődik ki a boltból az utcára: hu­rok öleli át a kiskutyát, vonyit egyet szegény és a kővetkező pülanatban már a pecér kezében van: nincs menekvés, vár a zordon végzet. * Magyarországon nincs kutyakul­tusz, mint a nyugati államokban, de azért itt is szeretik a jó emberek a kutyát. Nem kell éppen szentimentá­lis embernek lenni ahhoz, hogy na­gyon szerethessen valaki egy állatot. Aki már mindenben és mindenkiben csalódott, szeretőben, barátban, fe­leségben: még mindig megtalálhatja a hűséget, de csak a kutyánál. Mert a kutya különb ember, mint az em­ber. Van azért nálunk is sok minden­féle kutya-egyesület, állatvédő és eb­tenyésztő intézmény. Vannak kutya­kiállitások és kutyadijak, nem szé­gyen már nálunk sem, ha valaki emberszámba veszi a kutyáját. Mégis: Budapesten üldözött vad, veszett pária a kutya. A kutyákat mindenki üldözi. A hatóság adót vet ki rá és ha a kutya olvasni tudna, megrémülne a sok plakáttól, amely az utcasarkon fenyegeti ártatlan életét. A kutya azonban nem tud olvasni és igy, bármilyen veszedelmes is a plakát, felemeli a lábát és fittyet hány fe- I léje. A kutyatartó pesti embert ki- j nézi lakásából a háziúr és a házmes- j ter, a villamosra nem szállhat fel, autóbuszra meg még csak gondölni ! sem szabad, kávéházba nem mehet: az a pesti ember, akinek kutyája van, martir, akinek szenvednie és fizetnie kell, amiért ragaszkodik hűséges ba­rátjához. Édes kis Maros kutyám, ne mo­rogj, én nem haragszom rád azért. Panaszkodom, mert üldöznek miat­tad, de azért szeretlek, sőt annál jobban. Te nem tehetsz arról, hogy a társadalom összefog ellened és sintér, hatóság, kalauz, háziúr és pincér irigykedve leselkedik rád meg rám, hogy elgázoljanak bennünket. Én kiváltalak, egész bizonyosan ki­váltalak a nehéz rabságból, ha a sintér dróthurokja esetleg a nyakad köré szorul és nem engedlek ebek sorára jutni. De lásd be, nehéz, na­gyon nehéz az én dolgom miattad, légy hűséges és jó, mint eddig voltál. Csaknem minden napra esik Hasason eray ingatlanárverés tialasi ingatlanokra január elsejétől 618 ezer 651 pengő terhet kebeleztek be a telekkönyvben A súlyos gazdasági viszonyok anél­kül, hogy szünöfélben volnának, egy­re tragikusabb képiét nyújtanak. Az elmúlt év végén irta meg ki­merítő cikk keretében a Helyi Éríe- sitő, hogy j milyen ijesztő mértékben el van­nak adósodva a halasi birtoko­I I sok és hogy nem rózsásabb a helyzetük a kereskedőknek és iparosoknak sem. A helyzet azóta mindén reményke­dések ellenére sem változott meg, hanem tart és folyton megújuló erővel tombol ez a romboló gazdasági özön­víz. A telekkönyv birtoklapjainak C. oldalára naponként róják fel a terheket, ugyanakkor pedig árverési hir­detmények szaporodnak csaknem gombamódra. A gazdasági helyzet mostani hely- | zetében valóban kritikusan súlyos. | Munkatársunk a helyzetképnek leg- ; újabb stádiumára vonatkozólag kér- j dóst intézett a telekkönyvi hatóság­hoz, ahol megtudtuk, hogy 1930 január elsejétől kezdve, áp­rilis 17-ig összesen nyolcvan- négy ingatlanárverést tűztek ki, tehát csaknem minden napra jut egy ilyen ár­verés, amely kihúzza valakinek a lába alól í a verejtéken megszerzett földécské- [ jét, vagy házát. | Ezekkel az árverésekkel kapcso­latban vannak azután újabb hihetet­len mértékű telekkönyvi bekebelezé­sek is, amelyeknek szintén árverés lesz a vége, ha a helyzet gyökere­sen nem fog megjavulni. ; Ugyancsak I január elsejétől április 17-ig 618 j ezer 651 pengő terhet raktak rá a halasi telekkönyvekre, ami nemcsak a békeévekhez, de még az elmúlt, vagy két év előtti | állapothoz képest is óriási méretű tehernek mondható. Ezenkívül a mostani tavaszon még inkább rázúdul az emberekre a meg­élhetés nehéz gondja és értesülé­sünk szerint ez j a telekkönyvvi teher nem szün­| ni fog, hanem annak állandó emelkedése í várható. A hatalmas termetű legényember roggyant inakkal, révetegen állt oda, ahova vezették, olya« volt, mint az élőholttest. — Hogy hívják? — kérdezte az elnök. Andó fáradtan fö'emelte balkezét a fejéhez, egyet intett vele és alig hallha­tóan megszólalt: — Nem tudom. — Hány éves? — kérdezte tovább az elnök. — Nem tudom. Most egymásután tette fel az elnök a kérdéseket: »Mi a vallása, milyen hónap van, milyen nap van most és milyen ünnepet várunk?« Andó József mindenre csak »nem tudom«-mal vá­laszolt. Je’entkezett most a hallgatóság kö­zül a szerencsétlen fiatalember édes­anyja. E'mondotta, hogy fia 26 éves, életerős ember volt, szorgalmasan dol­gozott, a végzetes szurkálás óta azon­ban teljesen munkaképtelen, semmire sem emlékszik és azt sem tudja, kik szúrták meg. Az ügyészség indítványozta, hogy á bíróság vizsgáltassa meg Andó József elmeállapotát, mert a bűnügy sokkal súlyosabban bün­tetendő, ha kiderül, hogy Andó emlékezőtehetségét a sérülések kö­vetkeztében vesztette el. Kihallgatta a bíróság Damó Zoltán dr. egészségügyi tanácsost, aki elmon­dotta, hogy Andó a sérülések következ­teben vesztette el emlékezőtehetségét és az esete nagyon súlyos, soha életiében nem fog tudni dolgozni. A bíróság a tanúvallomások után el­rendelte Andó József elmebeli állapo­tának megvizsgá'ásátH. A szúr kálók to- vábra is az ügyészség fogházában ma­radnak. — Kibújt a rozs kalásza. Ma egyik előfizetőnk egy . teljesen kifejlett rozs­kalászt hozott be szerkesztőségünk­be. A legöregebb emberek sem em- kéznek arra, hogy a rozs már áp­rilis első felében kalászot vert vol­na. Az idei időjárás teljes ellentéte a tavalyinak és ha tovább is igy (art és elemi csapások nem érnek ben­nünket, az aratás és a gyümölcs érése igen korán lesz az idén. — A bácsalmási országos vásárt április 28-án, hétfőn tartják meg. ......................................................... ....... mwmn^mm^ A nagykőrösi élő holttest Borzalmas szurkálás történt Nagykő­rösön, még múlt év őszén és a bíróság most megdöbbenve látta, milyen rette- ( neíes sorsra jutott az egyik áldozat, j Az elszenvedett súlyos sérülések után j olyan most Andó József gyári munkás, mint az élő halott. A törvényszék e’őtt igy adták elő az esetet a tanuk: A nagykőrösi Horváth - vendéglőben az egyik asztaltársaság be­lekötött a másikba. A vendéglős ki­zavarta Gyulai Ferencet és öl társát, akik rakoncátlankodtak. Gyulaiék beki­áltották az ablakon: — Andó József gyere ki, ma úgyis halott teszel, — bármit is csinálsz! Andó József gyári munkás felugrott, hogy nem fél. Társai lefogták, de ki­tépte magát és kiugrott az udvarra. Hat nyitott bicskával várták. Nem is védekezhetett a hatalmaserejü ember, | mert szinte ugyanabban a pillanatban két szúrás a fején, nyolc szúrás pedig j a testén érte, a rengeteg botüté9en j kívül. Hasonlóan súlyos sérüléseket szenvedett Csikós Ambrus is, aki Andó segítségére sietett. Gyulaiékat most vonta felelősségre szörnyű tettükért a kecskeméti bíróság. Az egy Gyu'ai kivételével a többi öt vádlott tagadta a bűncselekményt, Gyulai is azt mondotta, hogy önvéde­lemből szúrt. A vádlottak kihallgatása után a csodálatos módon életben ma­radt Andó Józsefet szólította a bíróság. — Betöréses lopás Jánoshalmán. Hétfő reggelre virradóra ismeretlen tettesek felfeszitették Mészáros Pái- né Rákóczi utcai lakos kamraajta- ját s onnan négy darab sonkát, kol­bászt elloptak. A rejtélyes betörés ügyében a szegedi csendőrnyomozó emberei a helyi csendőrséggel kar­öltve nyomoznak. — Öngyilkosság Bácsbokodoa. Me­izl János 25 éves cipész és zenész folyó hó 14-én, délután 5 óra táj­ban felakasztotta magát lakása pád- lásán. Tettének oka ismeretlen. Az öngyilkos után 3 apró gyermek ma­radt. MEGHÍVÓ. A Harka pusztai vendéglő összes termeiben husvét másnapján tánc- mulatsággal egybekötött teaestélyt rendeznek, melyre a tánekedvelő if­júságot tisztelettel meghívja a ren­dezőség. Belépődíj személyenként 80 fill. Kezdete délután 4 órakor, vége éjfélután 2 órakor. ízletes ételekről, j italokról, jó zenéről és a fogatok el- i helyezéséről gondöskodva van. Ha mindig szép ruhában akar járni, festessen és tisztittasson . ENGEL TESTVÉREK I kelmefestő és vegytisztító gyárában. — Helyi képviselőnk: Schönberger Lipót Fő-u. 17. — Ing, gallér kézelő tisztítását vállaljuk.

Next

/
Thumbnails
Contents