Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)

1930-04-19 / 32. szám

1930. április 19. szombat Mai számunk 16 oldal — 20 fillér XXX. évfolyam, 32. szám / Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE, Helyben ... - ... 12 P 80 fiit. I Vidékre ....... E GY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON 18 P Alapította , PRÄGER FERENC Szerkesztőségi Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) Kiadóhívatali Városháza épületében FELTÁMADT AZ IGAZSÁG Megérkezett ismét vánvavárt igé- zetes ünnepünk a Husvét. Lerende­zéssel levett saruk alázatosságával fogadjuk a Megváltás tényének név­ünnepét, gyengék, gyámoltalanok és megvert mai emberek. A keresztre- feszitett, keresztrehurcolt, keresztha- lálravonszolt nagy igazságok dicső­séges és dicséretes hozsannás fel­támadása. És főképen és mindenek­előtt hol az igazság, hol bujkál a méltányosság, merre ténfereg az em­berméltóság legteljesebb elismerése. Mindenre, minden rejtélyre vala­mennyi mégoly megfejthetetlen ré- buszra, húsbavágóan, lélekbemarko- lóan, idegekbe hasítva megadta az egyetlen nagy tanácsot, a kizáróla­gos Útmutatást: Krisztus. A Meg­váltó, aki tündöklő és vakító fényes­séggel szállt ki sziklasirjából, a sze­gények és elhagyottak Krisztusa, a jólétben élők Útmutatója, az erénye­sek jutalmazója és a gonoszok ité- lőbirája. Az igazság az ut és az élet Istene ő, aki előtt jóságos mérlege­lés, dte ugyanakkor szigorú serpe- nyőretétel következik. És ezért és főképen ebből kiindulva zengedezi az ájtatos keresztény világ e napon, hogy feltámadt Krisztus, feltámadt — ez száll égbenyuló akkordként a világűrön át, mint Husvét gyönyörű és megközelithetetlenül ragyogó igazsága. A feltámadási körmenet, a Mtámadott Krisztus frissen és meg­fiatalodott szellemmel, újraéledt hit­ler, mennyéi sóvárgás rábeszélésével hirdeti az örök életet, a lélek örök­kévalóságát, földi bolyongásaink, ap­ró civakodásaink, összeférhetetlen tu­lajdonságaink tobzódásai után a túl­világ életét. És ezért husvét aján­dékán merüljünk el a varázsban, a fényben, az égi Glóriában, sütkérez­zünk az örök derűben, igazságban, szépségekben, tisztaságban és illat­ban; Krisztus feltámadásának nagy napján emelkedjünk fel megnyugo­dott szívvel, a lélek mindent össz­hangba hozó gyémántos forrásainál, hogy elmerüljünk és kielégittessen a húsvéti, megfrissült, lélekreneszánsz- ra szomjas húsvéti lélek. Az a hús­véti kiéhezett lélek, amelynek van még hite, amelyből nem szivattyúz­ták ki a vérszegény esztendők a re­ménységet, amely áll és vár mind­addig, amíg elkövetkezik minden igazságok húsvéti feltámadása. M-y A munkahiány Irta: MAYER JÁNOS m. kir. földmivelésügyi miniszter Számadótokra a munkanélkül levő­ket illetőleg, nem hivatkozom, mert ezek napról-napra változnak. Álta­lában ugyan a mezőgazdaság kö­rében a múlt évinél nincs nagyobb munkanélküliség, de nagyon megne­hezíti a helyzetet egyrészt az, hogy a gyárak és ipartelepek redukálták j üzemeiket és az igy foglalkozás nél­kül maradt munkások nagyon meg­növelték a kereset nélkül levők szá­mát, másrészt az, hogy az elmúlt év­ben a fagykár sújtotta vidéken — majdnem tíz vármegyére kiterjedő­en — a mezőgazdasági munkásság aratási és cséplési munka nélkül maradt. Súlyosbította a helyzetet to­vábbá az is, hogy ott, ahol normá­lis viszonyok voltak és a munkások kenyérszükségletükön felüli kerese­tüket piacra vitték, a nyomott árak mellett olyan olcsón értékesítették a gabonát, hogy ennek árából csak legminimálisabb szükségletüket tud­ták kielégíteni. Fölösleges talán megjegyeznem, hogy a mezőgazdasági munkások helyzetének javulása állandó gondol­kodásom tárgya, de sajnos, ennek a gondolkodásomnak korlátokat szab­nak a pénzügyi lehetőségek. Az ara­tás és cséplés nélkül maradt mun­kásnép téli kenyérszükségletének fe­dezésére 50 ezer métermázsa búzát és rozsot vásároltam. Én azonban abban a meggyőző­désben vagyok, hogy nem ilyen se­gélyekkel, hanem munkaalkalmak te­remtésével kell a keresethiányon se­gíteni. Idevonatkozóan, tárcám kere­tében, az utóbbi években több mint 52 millió pengő kölcsönt bocsátottam a vizi társulatok rendelkezésére sza­bályozó munkálatok folyamatba té­tele céljából. Ezt az összeget majd­nem egészen a földmunkások kapták keresetképen. Ebből az összegből még 3 millió van, a vizi társulatok szintén 3 millió P értékű munkát fognak folyamatba tenni, ezzel a 6 millió P értékű munkával negyed­Ha végig tekintünk akár hazánk, akár más nemzet történetén, látjuk azt, hogy a háborúk után mindenütt gazdasági válságok voltak. Termé­szetes, hogy ezek a gazdasági vál­ságok méreteikben meg sem közelí­tették a mostani gazdasági válságo­kat, hiszen a mostani világháború is nagyságában, akár területi kiterjedé­sét, akár a benne résztvevő és nemzetek népességi számát véve fi­gyelembe, igen nagy mértékben fe­lette állott az eddigi összes hábo­rúknak. De megmutatja a világtörténelem azt is, hogy a gazdasági válságok fél hónapig körülbelül 20 ezer mun­kás talál keresetet. Ami azonban korántsem elegendő ahhoz, hogy el­mondhassuk, hogy a munkahiányon tényleg nagy mértékben segítettünk. Legutóbb a pénzügyminiszter úr­hoz fordultam, hogy a vizi társulatok részéről jelentkező hitelszükségletet fedezni tudjam és igy a vizi társula­tok jelentősebb szabályozási munká­latokat tehessenek folyamatba. Gon­doskodtam továbbá arról is, hogy a földmunkás vállalkozó szövetkeze­teknek megfelelő forgótőkét bocsás­sák rendelkezésükre, hogy igy a munkások ne csak keresethez, ha­nem vállalati haszonhoz is jussanak. A földmunkás vállalkozó szövetkeze­tek Hajdüvármegyében 63 kilométer hosszú közút építését vállalták; reszt­vettek a Miskolc—lillafüredi 23 ki­lométeres közút munkálataiban; a Mágocs—mekányi 14.5 kilométeres utat vállalták és végül benne vannak az Albertirsa—tatárszentgyörgyi 4.5 j kilométeres közúti vállalatban is. A kereskedelemügyi miniszter ut- | építési programmjával kapcsolatosan ' 17 millió pengős útépítés adatott j már vállalatba, amely munkálat ha­marosan megindul. További 33 mil­liós útépítési munka fog legközelebb vállalatba adatni, ami szintén rövid idő múlva aktuálissá válik. Azokból, amiket itt nagyjából fel­soroltam, azt hiszem eléggé látható, hogy mindent elkövettünk, hogy a lehetőség határain belül munkaalkal­makat teremtsünk s ne munkanél­küli segélyekkel, ne alamizsnákkal, hanem munkahelyek teremtésével szüntessük meg azt a nagy munka­hiányt, amelyben ma — sajnos — a mi jó magyar munkásnépünk szen­ved. Ha nem tudjuk teljes mértékben kielégíteni a jelentkező igényeket, ez igazán nem a kormányon múlik, ha- j nem azokon a pénzügyi lehetősége­ken, amelyek a kormány rendelkezé­sére állanak. mindenkor elmúltak, igy tehát el | fognak múlni most is, de bizonyítja a történelem azt is, hogy önmaguk- tól azok soha nem múlnak el, ha­nem a gazdasági élet lüktető erejé­nek helyre állításáért kitartóan, elő­re látóan és odaadással dolgozni kell. Amint a magán gazdaság a helyes beosztáson épülhet fel szilárdan, i ugyan úgy csakis a helyes gazda­ság politikai elveken állami és köz­gazdaság vehet egészséges fejlődést | s lehet biztossá. Hogy pedig ez a fejlődés megle­hessen, főirányitó elvnek kell lenni a komoly, produktív munkának és a legteljesebb mértékben keresztül­vitt szigorú takarékosságnak. Nemzetgazdasági szempontból néz­ve a dolgot, a produktiv munkának a helyes termelési szükségességét és értékesítési lehetőséget kell tekintet­be venni. Szervezett és szükségszerű terme­lésre van szüksége ennek az ország­nak, mert az értékesítés problémái csakis igy oldhatók meg. A terme­lésnél feltétlenül nagy figyelemmel kell lenni a külföldi gazdasági vi­szonyokra, mert esetleges va'amely irányú tulprodukció esetén az értéke­sítés lehetetlenné válván, gazdasági összeomlásra vezethet. Az értékesí­tésnél a lehetőségi elvet keH figye­lembe venni, mert e nélkül hiába van a produktiv termelés. Felette fontos az, hogy a takaré­kosság keresztül vitessék teljes mértékben Úgy a városi, máit az állami gazdálkodásban, mert a je­len szomorú és nehéz gazdásági vi­szonyaiban sem város, sem állam semmiféle feleslege^ luxus kiadást el nem bír, mert az adófizetőket tovább terhelni nem hogy nem lehet, ha­nem nagyon hatalmas méretű kőny- nyitésre van szükség, mert ha ez be nem következik, az adózó képesség megszűnik, s az adó alany elpusztul, ez pedig magával ragadja a köz romlását. A helyes gazdásági politika kö­rébe tartozik az adózás helyessé, megfelelően arányossá és minél egy­szerűbbé tétele. Ez érdeke ez állam­nak, a köznek és a magán embernek i egyaránt. f Egyszerűvé kell tenni az adózást, hogy az adófizető minden nagyobb előtanulmány nélkül maga is szá­mot tudjon vetni az adójának he­lyes megállapítása tekintetében és épen ezért helyes irányba kell vinni az egyenes adók rendszerének ki­építését és egyszerűvé tenni s foko­zatosan leépíteni a közvetett adok (fogyasztási) rendszerét egész a meg­szüntetésig. A gazdaság politika irányitó elvét 0z önálló és nemzeti irányba kell beállítani, mert annak harmóniában kell állani a nemzeti gondolatokkal, nemzeti eszmékkel. Nem szabad e tekintetben nemzetközi ábrándok után kutatni, mert egészséges, nem- zetépitő gazdaság politika másként el sem képzelhető, mint úgy, hogy az a nemzet leikéből fakad, az vele egy. A nemzetnek minden tekintetben, az irányitó aktiv politikában ép úgy, mint gazdasági tekintetben nemzeti tradícióihoz kell visszatérni. Ennek a nemzetnek élete, boldogsága egy­be van forrva a nemzeti önállóság, függetlenség eszményével, melynek útját megjelölte Kossuth Lajos. Ettől az úttól eltérni nem szabad, hanem egyenesen haladni kell azon az eszmei ösvényen, melyet Kos­suth Lajos jelölt meg. Erről az ős­Helyes gazdasági politikát Irta: Dr, 0ABÓ IMRE kormányfőtanácsos, Pestvármegye tb. főügyésze

Next

/
Thumbnails
Contents