Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)
1930-03-29 / 26. szám
1930. március 29., szombat XXX. évfolyam, 26. szám Politikai, társadalmi és közgazdasági lap MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőségi Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE. Helyben ............. 12 P B© fill. | Vidékre ........ E GY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR 1© P A munka becsülete A háborút követő évek gazdasági pusztulása összes békebeli társadalmi rétegeink teljes vagyoni romlását idézte elő. E lecsúszás kíméletlenül Halas kölcsönügye és a belügyminisztérium I MopiittFlifii 731 npeiiliu- leiárain iloiin felvételére elit! iipiiif i virisni romba döntötte azt a válaszfalat is, mely társadalmunk egyes rétegei között a csendes és hosszú békeévek alatt nagyra nőtt. A csendes munka idejében, amikor mindenki a neki megfelelő helyen biztosítani tudta megélhetésének feltételeit, nem válhatott a társadalmi élet terhessé senkire sem, mert módjában volt igényé5 ihez mérten elhelyezkedni, nem úgy, mint ma, amikor mindnyájan egyformán szegények vagyunk. Ez a nagy anyagi romlás, ha másra nem is, de arra feltétlenül jó volt, hogy az emberek egymásra találjanak, egymást megbecsüljék és egymást tisztelni és értékelni tudják. Bátran merjük állítani, hogy a munkának még soha sem volt oly nagy megbecsülésben része, mint napjainkban. És ezt a munkamegbecsülést ott látjuk csillogni munkanélküli munkástestvéreink szemében, akkor, amikor a társadalmi érintkezés közben kicseréljük kölcsönösen gondolatainkat. Az a fájó érzés, mely átrezeg szavaikon, amiSok szó esik mostanában a város anyagi helyzetének jávitásáról, illetve a város tartozásainak rendezéséről.. Ezzel kapcsolatos a belügyminisztériumnak a városhoz intézett rendeleté, amely az utcaburkolási munkálatokkal kapcsolatos adósság, továbbá függőkölcsöneinek törlesztéses kölcsönné való átalakítása ügyében tartalmaz hosszabb rendelkezést. A belügyminiszteri rendelet többek között azt mondja, hogy Halas város súlyos anyagi helyzete miatt a váltókölcsönök konvertálása a város részére nemcsak előnyös, de egyenesen szükséges és éppen ezért a pénzügyminisztériummal egyetértőleg engedélyt ad a városnak, hogy 731 ezer pengő hosz- szulejáratú kölcsön felvételére nézve a tárgyalásokat megindítsa. Felhívja a minisztérium a várost, hogy a kölcsön felvételénél ki kell kötnie, hogy a hitelt nyújtó pénzintézetek kötelezettséget vállalnak arra nézve, hogy a várossal szemben fennálló követelésüket a pénzügyminisztérium előzetes engedélye nélkül külföldi valutára szóló kötvénykibocsátás alapjául nem fogják felhasználni és hogy ezen újabb hosszúlejáratú kölcsön biztosítása csak a Speyer-kölcsönt követő rang- j sorban történik. Ugyancsak a minisz- tórium közli a várossal, hogy a köl- i csőn ajánlatokat a kölcsön felvétel j ügyében hozott képviselőtestületi s I az ezt jóváhagyó törvényhatósági ha- I tározattal felülvizsgálás végett a minisztériumhoz terjesszék fel. A belügyminiszter rendelete alapján a város rövidesen megkezdi tárgyalásait a kölcsön ügyében a na gyobb pénzintézetekkel. Most egyelőre arról van szó és a j kölcsönt arra veszi fel a város, hogy Hirschl Mihály cégnek 650 ezer pengős kövezési tartozását és a tanyai iskolák építésére felvett függőkölcsönt fizesse ki a város a hosszúlejáratú kölcsönből. kor kiejtik ezt a néhány szót »most munkanélkül vagyok« mélységes érzelmek viharán át jut csak ajkaikra. Már csak a munka utáni vágy érzése lehet ennél erősebb. Az a társadalom tehát, amelyik ily szenvedőén vágyódik a szebb és jobb életet biztositó munka után, az emberiség társadalmának egyik oly biztos alapját képezi, hogy arra reáépithetjük társadalmunk hatalmas bazilikáját. A mi munkásságunk mindent elkövet, hogy társadalmi élete, mely örvendetesen fejlődik, egybefolyjon a nagy társadalom gondolatával. Tanuljuk meg, végtelen elhagyatottsá- gunkban, hogy a foltos, kopott ruha, a kemény, kérges tenyér, megbecsülést és tiszteletet érdemel. Ha majd a sok munkátlan kéz újból munkához láthat, akkor megindul az egymásért való nagy harc és ennek diadalát csak mindnyájunk munkás kezének ereje biztosíthatja. Akkor a nagy magyar társadalom egységes lesz, egy gondolatért, egy hazáért képes lesz megvívni a harcot, melyre folytonosan készülni kell. A magyar élet nagy ébresztő harsonája fog felcsendülni az ajkakon a boldogabb hazáért. A magyar feltámadás nagy igazságáért! | 1500 halasi lakás kérte a képviselQválsssgök névjegyzékébe valö felvételét Szerdán megkezdték a városházán az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékének kiigazítását Mint minden esztendőben, az idén j í k kiigazítják az országgyűlési kép- viselőváliasztók névjegyzékét. Az előbbi évekhez viszonyítva ,az idén szokatlan érdeklődést keltett városszerte ez a névjegyzék kiigazítás és most szokatlanul nagy számban kérték fölvételüket a választók névsorába. Az összeíró bizottság szerdán kezdte meg üléseit I a városházán a tanácsterem helyisé- ! gében, mint értesülünk, a bizottság | előtt körülbelül i 1500 halasi lakos kérelme van, akik az 1931. évre érvényes névjegyzékbe kívánják felvétetni ma- * i j gukat. Ezeknek személyesen kell jelentkezniük a bizottság előtt és igazolniok kell jogcímüket, arról, hogy a választók névjegyzékébe felvehetők. Az összeíró küldöttség április hó elsejéig tartja üléseit és tekintettel a tanyai lakosságra, vasárnap is tart hivatalos órákat. Ezidőszerint Halas városnak nyolcezer választója van és ezek egészi- tödnek ki azokkal, akiket most fognak felvenni a névsorba. Ezzel az összeírással kapcsolatban dr. Fekete Imre polgármester, mint a központi választmány elnöke, az alábbi hirdetményt bocsájtóttá ki: »Felhívja a hatóság mindazokat, akik az 1931. évi országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékébe magukat felvétetni kérték és igényjogosultságukat még ez ideig nem iga- „zolták, jogosultságuk igazolása végett március hó 26-tól április hó 1-ig a városházán, a tanácsteremben a hivatalos órák alatt délelőtt 8—12 és délután 3—5 óráig jelenjenek meg és igényjogosultságukat igazoló okmányaikat feltétlenül hozzák magukkal, mert akik igényjogosultságukat kellőképen nem igazolják, azok a névjegyzékbe nem vétetnek fel. LAPZÁRTA Halálosvégfi vásott elgázolás a pMljárási állomásnál A halasi rendőrkapitányságra, mint közvetlen lapzártakor értesültünk, ma- délben futott be egy csendőrségi je- jelentés arról, hogy Keresztúri Imre halasi vasúti pályamunkást a Budapest felől csütörtökön délben Kelebia felé haladó gyorsvonat halálragázolta. Az eset úgy történt, hogy a vasúti pálya javítása körül foglalkozó munkások a déli órákban ebédeltek a pálya mellett és amikor a gyorsvonat már jelzett, az egyik munkás Keresztúri Imre valami célból átment a pályán, de annyira szerencsétlen volt, hogy épen ekkor haladt át a gyorsvonat Göböljáráson. Munkás társaiban meghűlt a vér, amikor meglátták Keresztúrit a pályán, többen kiáltoztak is feléje, de ekkor már késő volt minden, mert a szerencsétlen ember a vonat kerekei alá került. Éleset sikoltott Keresztúri Imre ,de a vonat irtózatos robaja elnyomta halálkiáltását és a vonat elhaladta után már csak a véres hulláját húzhatták elő. A vasúti baleset halálosvégü áldozatát beszállították Halasra, ahol a hullaházba vitték. Az ügyben a vizsgálat folyik. A vármegyei kisgyülés kedden ülést tart Április 1-én, kedden tartja Pestvármegye törvényhatósági bizottságának kisgyülése szokásos havi ülését. A tárgysorozaton ezúttal is több- száz ügydarab szerepel, amelyekben vármegyénk valamennyi városa és számos községe érdekelve van. A kisgyülésen ezúttal is dr. Preszly Elemér főispán fog elnökölni, de részt vesz azon a szabadságáról visz- szaérkezett Erdélyi alispán is. A nagyszámú tárgysorozat egyes pontjait helyszűke miatt ezúttal nem ismertetjük, de megjegyezzük, hogy több nagyhorderejű kérdés kerül ezúttal is eldöntésre. Lapunk jövő számában azonban kimerítően vázoljuk majd a kisgyülés lefolyását s a fontosabb határozatokat. . I | j | :
