Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)
1930-01-08 / 3. szám
4 oldal Klskunhala« Helyi Értesítője jan. $ Szabó Albert, akiből Alberti Cabo-t csinálnak románok 1930. a kalendáriumban Az 1930-ik év is olyan, mint a többi előttevaló: sok remény beteljesülését várjuk tőle. A naptárszerüsé- gét tekintve, merőben közönséges év: 365 napból áll. A farsangja mindenesetre hosszabb lesz, mint a tavalyié volt. 1929-ben a farsang ötven napig tartott, az idén hamvazószerda március 5-ére esik, úgy, hogy teljes hetven napig, vagyis 10 hétig farsangolhat az, akinek kedve és módja van reá. Husvét kettős ünnepe ápril. 20-ra és 21-ére, pünkösd jó későre: juntos 8-ára és 9-ére esik. Kettőssé alakul az ünnep még Vizkereszt napján, mely hétfőn volt, ellenben Pétéi- és Pol napja (juntos 29-ike) vasárnappal esik egybe. Kettős ünnep lesz a reá következő vasárnappal Mindszent napja s két kettős ünnepet hoz a december; az egyik a szeplőtlen fogantatás december 8-ijJú ünnepe, mely hétfőre, a másik Karácsony és István vértanú napja, mely csütörtökre és péntekre esik. A nemzeti ünnepek közül március 15-ike szombatra, tehát az ünnep kettős lesz. Szent István napja pedig szerdára. A fagyos szentek három májusi napja közül a második, Szervác 13-án, szerdán virrad ránk. A százéves jövendőmondó szerint az időjárás tavaszkor száraz és hideg lesz, az ősz barátságtalan és télies; a telet a jóslás az elején nyirkosnak, aztán nagyon hidegnek és hosszantartónak jövendöli, a nyár hideg lesz. OS^.—... =£~-^====£^B SPORT Kiskunsági alosztály 1930. tavaszi fordulója III. 30. Jánoshalma—Soltvadkert, Kiskőrösi FC—Kalocsa Vass Levente, Kiskunhalas AC—Kiskőrösi Move. IV. 0. Soltvadkert—Kiskőrösi Move, Kiskunhalasi AC—Kiskőrösi FC, Kalocsa Vass Levente—Jánoshalmái TE. IV. 13. Kiskőrösi Move—Jánoshalmái TE, Soltvadkerti Turul—Kiskőrösi FC, Kiskunhalasi AC—Ka’ocsai Vass Levente. IV. 27. Jánoshalmái TE—Kiskunhalasi AC., Káocsai Vass Levente—Soltvadkerti Turul, Kiskőrös- FC —Kiskőrösi Move. V. 4. Jánoshalmái TE—Kiskőrösi FC, Kiskunhalasi AC —Soltvadkerti Turul, Kiskőrösi Move —Kalocsai Vass Levente. Pályaválasz tók az előlóllók. a Téli szőrcslzmák, bői és férfi posztócipők, hócipők, házi cipők, strapa férfi cipők, férfi és gyerek bakancsok, cugos cipők, erős strapa gyerek cipők, női fekete és szines box és lakk cipők, fa és rakott sarokkal, legszebb kivitelben, férfi box és lakk- cipők legjobb znyagból, téli kczlyük, iéU szvetterek, bőrsapkák, harisnyák nagy választékban, legolcsóbb árban JEGES-féle cipőiizletben! jg •• •. -----El H irdessen Helyi Értesítőben öt hétig vendégségben A magyarok A megszállott Erdélyből ritkán érkeznek hírek Magyarországra. Az ottani magyar újságok csak igen óvatosan írhatnak az ottani viszonyokról, mert a román cenzúrával gyűlik meg különben a bajuk. A magyar lapok mostanában is gyakran jelennek meg fehér, üres foltokkal: a román cenzúra nyomai ezek. A cenzura-apparátus különben a Magyarországra címzett leveleket is végigvizsgálja és amelyiknek a tartalma nem tetsző, azt egyszerűen megsemmisíti. Egy halasi nő, kinek hozzátartozói ott laknak, az ünnepeket a megszállott Aradon töltötte el. öt héttel ezelőtt utazott oda, öt hétre szólott az ott tartózkodási engedélye és az aradi sigurancia az utolsó előtti napon egyszerűen felszólította, hogy utazzék vissza, mert 24 óra múltán már lejár az útlevele. Minden odautazót éberen megfigyelnek egész ott tartózkodása idején és csak ritka eset, hogy a tartózkodási engedélyt meghosz- Bzabbitják. Az egyik téren egy oláh rendőr álldogált, hozzálépett és magyarul kérdezte, meg, hogy hol van a Szabadság-tér? A rendőr agresszív hangon, oláhul válaszolt. A nő ebből azonban semmit nem értett és ismét érdeklődött a Szabadság-tér után. A román rendőr ekkor kifogyott a türelemből és szintén magyarul, teljesen hibát'anul szólt rá a nőre: — Jegyezze meg magának, hogy nékem nem szabad magyarul beszélni. Ha rendőrhöz fordul, tanuljon meg előbb románul. — De nem tudok románul egy szót se, most érkeztem Aradra és a SzabadságA Magyar Statisztikai Hivatal a probléma úgyszólván mindenre kiterjedő súlyának megfelelően foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy mennyire van eladósodva a magyar földbirtok. Ezúttal dr. Konkoly-Thege Gyula, a hivatal alelnöke irt hosszabb tanulmányt erről a kérdésről. Adatszolgáltatásában kiterjeszkedik nemcsak az egész megelőző évekre, hanem feldolgozva az 1929. juntos 30-ig rendelkezésre álló adatokat is. Az az újabb adóssághullám tehát, amely az év második felében következett be, egy újabb statisztikai publikációra vár. De enélkül is rendkívül érdekesek és tanulságosak a most feldolgozás- i ra került adatok, úgyszintén az azokhoz fűzött kommentárok is. Konkoly-Thege Gyula tanulmányéból tűnik ki, hogy a magyar földbirtoknak számszerűit mintegy negyedrésze, terület szerint pedig körülbelül egy- harmadrésze van megterhelve. A bekebelezések végösszege az 1928. év végén 1.160,500.000 pengőt tett. A bekebelezett terhek legnagyobb hányada (63.2 százaléka) a kisbirtokokra és ezek közül is az oláhositott Aradon — élete Aradon téren lakó sógo romákat keresem. — Szabadság-tér pedig nincsen jvadon, — adta a felvilágosítást a rend őre, maga eltévesztette a nevét. A Calea Sagumán találta meg a halasi vendég a nővére és sógora vendéglőjét, de a felírása ugyancsak idegen volt a számára. A sógorát ugyanis Szabó Albertnak hívják, de a cégtáblán a következő név volt olvasható: Alberti Cabó. így csinálnak az oláhok a tipikusan magyar névből oláh nevet. Csak a nagyon figyelmes szemlélődő jön rá, hogy az üzletek cégtáblái között mily rengeteg az eloláhositott magyar név. A rádió Aradon is éppen olyan népszerű, mint ná'unk, a magyarok a budapesti műsort csak bezárt ajtók és ablakok mellett hallgathatják. Az irredentától rettegnek az oláhok és akinél a rádióban magyar műsort hallanak, az elkészülhet rá, hogy rövidesen valamiféle zaklatásban lesz része a sigurancia részéről. Az aradi színház működik, de a magyar színtársulat csak hetenként 2 napon át játszhat. 3 napon keresztül pedig Bukarestből jött oláh színészek játszanak a színházban. A megélhetési viszonyok nagyrészt ugyanolyanok Aradon is, mint nálunk. Drágaság, munkanélküliség hasonló arányban su'yos. A románositás vad erőszakkal folyik, ma már egyetlen magyar nevű ucca sincsen Aradon és a I hivatalokban románul beszélnek. Aki fci- ! vatalos helyen magyarul szól, annak az | ügye 80 százalékban elvesrettenek te- j kinthető. J elsősorban az 50 holdnál kisebb birtokokra esett. Ez a teher mintegy 30 százalékkal nagyobb a kisblrtokok területének az ország területéhez viszonyított arányszámnál. Általában az adatok azt mutatják, hogy minél nagyobb a földbirtok, annál kevesebb az átlagos teher és hogy az 50 katasztrális holdnál kisebb birtokokra eső átlagos teher majdnem kétszeres az összes nagybirtokok terhének Leginkább az Alföld földbirtokai vannak eladósodva, persze itt is legnagyobb mértékben az 50 kát holdnál kisebb birtokok. A kisbirtokokra eső teher katasztrális holdanként megközelíti a 400 pengőt is, viszont általánosságban a megterhelt földbirtokok minden katasztrális holdjára csak mintegy 200 P-re rugó teher jut, a terhek összege pedig nem nagyobb a földbirtokok mai átlagos értékének 30 százalékánál. Szomorú az az adat, hogy a terhek legnagyobb hányada Holdanként 400 pengő adósság- terhet visel a magyar kisbirtok Újabb adatszolgáltatás a földbirtok eladósodásáról (51.4 százaléka) nem törlesztéses kölcsön, I mig a törlesztéses kölcsönök arány- ! száma mindössze 21.2 százalék. Az | összes tehernek több mint 36 szá- 1 zaléka az 50 katasztrális holdnál kisebb birtokokra nehézkedő nem törlesztéses kölcsön. A kamatokra vonatkozó adatszolgáltatás ugyancsak azt mutatja, hogy a kisebb birtokok terhei súlyosabbak. Az 50 kát. holdnál kisebb birtokoknál a teher éppen háromszorosa annak a kamattehemek, a melyet a nagybirtok visel. Az év első felében a terhek újból emelkedtek, még pedig 173.1 millió pengővel, ami 16.7 millióval haladja meg az előző félévben tapasztalt emelkedést. Ezúttal a legnagyobb emelkedés a Dunántúlra esett, ahol a földbirtokok eladdig legkevésbé voltak eladósodva. ; Ujszolgabirákbesztása a megyében I Preszly Elemér főispán az újonnan megválasztott szolgabirókat a kővetkező helyekre osztotta be, illetve helyezte át szolgálattételre: dr. Balthes Károlyt az abonyi járásba, dr. Per- czel Miklóst az alsódabasi járásba, dr. Balás Vilmost az aszódi járásba, dr. Schultz Gábort a biai járásba, Bállá Gyulát a dunavecsei járásba, Harsányi Lászlót és dr. Póhl Sándort a gödöllői járásba, dr. Fembach Bé- j lintot a gyömrői járásba, dr. Antal Bélát és dr. Uhlyarik Jánost a kalocsai járásba, Safáry Endrét és dr. Fék Andrást a kiskőrösi járásba, Kes- serü Kálmánt a kiskunfélegyházai járásba, dr. Révész Bélát és dr, Piu- kovich Józsefet, dr. Egedy Kálmánt és dr. Szilágyi Lászlót a központi járásba, dr. Gyenes Istvánt a kun- szentmiklósi járásba, vitéz dr. Czanik Gézát és dr. Ujlaky Sándort a mo- nori járásba, dr. Hofer Ferencet és ' dr. Gyulay Tibort a nagykátai járásba, dr. Boross Gyulát és dr. Kacz- j vinszky Pált a pomázi járásba, dr. Teszáry Lászlót a ráckevei járásba, dr. Weliacha Károlyt és dr. Hazai Gyulát pedig a váci járásba. A vármegye főispánja dr. Szilágyi ; László főispáni titkári megbízatását | továbbra is fenntartotta; a gyömrői járásba beosztott dr. Fernbach Bálintot pedig a vármegye központi közigazgatásához rendelte be szolgálattételre. A beosztások, illetve áthelyezések 1930. január elsejével lép- | tek hatályba. »ncwr»r.aua ra> 0 # VARRÓGÉP. 7CeAv&zx> fvielé&Lfeltételek- OUcL&sxrruj hővé rAsilelak-.' i SINGER VARRÓGÉP RESZV TÁRS. Kiskunhalas Malom ucca 4. sz.
