Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)
1930-03-08 / 20. szám
márc. 8 Kiskunhalas Helyi Értesítője 5 oldal Impozáns részvét mellett temették el dr. Zilah Benő kúriai bírót Váratlanul ismét akadály gördült a sóstói ut további kiópitóse elé Az államépitészeti hivatal leirata a vársbooz A város nagy halottjához és a halottnak életében szerzett érdemeihez méltó, impozáns módon temették el dr. Zilah Benő kúriai birót, a halasi jbiróság ny. elnökét szerdán délután a Fürdő uceai gyászházból. A temetés időpontját fél négy órára tűzték ki, de már három órakor nagy tömeg hullámzott, hogy megadja a végső tisztességet és utolsó útjára kisérje a halottat A gyászoló és részvétét nyilvánító közönség egyre sokasodott annyira, hogy mire a temetés időpontja elérkezett, már megtöltötték a gyászház udvarát és a ház előtt az egész uccát is ellepte a közönség. Félnégy óra után néhány perccel érkezett meg a papság. Az élén Kiss Zsigmond abonyi lelkész, a kecskeméti egyházmegye esperese haladt és vele együtt Pataky Dezső és Szabó Zsigmond lelkészek. A temetésen résztvett a városi hivatalnoki kar, a járásbíróság, de ott volt ezenkívül minden közéleti tényező és testület is. Képviseltette magát testületileg a reí. egyház, amelynek az elhunyt egyháztanácsosa volt, továbbá a gazdasági bank, amelynek igazgatósági tagja volt dr. Zilah Benő. A temetésen jelenvolt dr. Bakos Ákos a kalocsai törvényszék elnöke, dr. Kónya Károly tanácselnök és Keresztény Gyula ny. törvényszéki elnök. A temetésre nyolc diszruhás rendőrt vezényeltek ki. A papság megérkezése után lehozták a koporsót az udvarra és ugyanakkor a nagyszámú koszorúk tömegét, amelyekkel utolsó búcsút intettek a nagy halottnak. A temetési szertartást a gyészház- nál Kiss Zsigmond esperes végezte, aki meggyőző logikával felépített tartalmas beszédet mondott bucsuképen. Az ima után Kiss Zsigmond esperes a következőket mondta. — Itt állunk egy halott előtt. A halál mindig megdöbbent bennünket. Kérdezzük, mit akar itt közöttünk, élők között, mit keres itt minálunk a sötét ujju rém. A halál angyala miért kopogtat be hozzánk és miért borit gyászba örömmel élő embereket Ezt kérdezzük mi gyarló emberek, de ugyanakkor eszünkbe kell, hogy jusson és meg kell, hogy remeg tessen bennünket az Istennek ez a kiíürkészhetétlen határozása. — Mi a halál? Egy örök hazába való költözés, el innen a földről. És mi az étet? Nem egyéb, mint egy vándorút a bölcsőtől a koporsóig. — Vizsgáljuk már most meg, mit vetít az étet át a halálba. Ha ezt vizsgálat tárgyává teszem, az embereket három kategóriába kell osztanom. Az egyik a lagymatagok tábora. Azoké, akik életükben sem jót, sem rosszat nem cselekedtek. Ezeknek az ítélete olyan, mint az életük volt. Ezekről még csak beszélni sem tehet. A második kategóriába tartoznak azok, akik kaptak talentumot, kaptak erkölcsi erőre érzéket, de ezt rosszra használták fel, gonosz útra terelték a cselekedeteiket és nem gondoltak sem Istennel, sem embertársaikkal. Ezeknek száméra az ítélet nem lehet más, csak lesújtó és kárhoztató. — A harmadik csoportba tartoznak azok, akik egész életükön keresztül megtették emberi kötelességeiket, a kik az élet minden ágazatában egész embereknek bizonyultak. Erőseknek, hittel telteknek, akik megadták az Istennek az Istenét és megtették társadalmi kötelességeiket és családi kötelékeik parancsát. Ilyen volt dr. ji Zilah Benő. Maga volt az emberi jóság, egyházával szemben hü volt, mint tisztviselő, mint bíró példaadó jelenség volt. Családi életében szintén mintája lehet minden családnak. Zárkózott volt a megboldogult, de a zárkózott külső alatt megértő és meleg szív dobogott. Az elhunyt most már a magasból tekint le ránk, nyugodjunkk meg Isten akaratában nyugodjanak meg abban azok is, akik legtöbbet vesztettek benne mégis, özvegye, gyermekei, vejei és unokái. Az egész gyászoló közönség meg- hatottan hallgatta végig a gyászbeszédet, majd a koporsó elé lépett dr. Bakos Adám, a kalocsai törvényszék elnöke és a következő szavakkal búcsúzott az elhunyttól. — Megrendülve állunk koporsód előtt dr. Zilah Béni. A kalocsai törvényszék és a hatásköre alá tartozó kir. járásbíróságok nevében búcsúzom tőled őszinte szívvel és érző lélekkel. Most a közeli napokban tesz negyven éve, hogy a halasi járás- bírósághoz kerültél, ahol egész idő alatt példa voltál és Útmutatás. Te bizalmat öntöttél a közönségbe a jogszolgáltatás iránt és ez már maga olyan óriási cselekedet, amely egy biró életében döntő arra, hogy ő hivatott a maga méltóságában. Szigorú voltál, de elsősorban magaddal szemben voltál az és minden körülmények közt igazságos. Példa voltál nekünk és mi fiatalabb birói generáció csak tanulhattunk tőled és mi tanultunk is. Az Isten áldjon Téged. Isten veled. Ezután a gyászmenet megindult a temető felé. A négylovas gyászkocsira emelték a halott koporsóját és a régi temetőbe vitték. A temető bejáratánál Szabó Zsigmond lelkész imát mondott, majd a koporsót a családi sírbolthoz vitték, ahol Pataky Dezső lelkész mondott beszédet. Pataky Dezső lelkész a következőket mondotta. — Itt állunk nagy halottunk koporsójánál, hogy őt utolsó útjára kisérjük. Az ő élete ragyogó szépségű étet volt és ennek az életnek négy tanúja van. Az első tanú a magyar judicature, amely leveszi kendőjét és vallja, hogy az elhunyt igaz biró volt. Igazságos, aki mindenkor a törvény és a lélek ismerete alapján végezte nehéz feladatát. — A második tanú a halmokon álló páncélos, leeresztett sisaku vitéz: Halas városa, aki tanúskodik arról, hogy mindig a város érdekeit, a város boldogulásának eszméjét szolgálta, ahoz mindvégig hűséges volt. A harmadik tanú ragyogó fehér ruhába öltözött, bánatos arcú, szelíd nőalak, a református egyház. Ruháján semmi ékesség, csak fején ragyog a dicsőség koszorúja. Ez a tanú elmondhatná, ki volt ő, amikor az Isten szolgálatáról volt szó, milyen áldozatkészen állott mindenkor egyháza szolgálatára. — A negyedik tanú, a koronatanú a bánatos özvegy, aki őt a családapát, a családját féltő és óvó körültekintő bölcsességet érzékeltethetné belőle. Dr. Zilah Benő koporsóját ezután elhelyezték a családi sírboltban és véget ért a gyászszertartás, amely egy értékes és sokatjelentő, pótolhatatlan veszteségű életre tette az utolsó pontot. * A haláleset alkalmából több gyász- jelentést adtak, köztük a csalód és a halasi Gazdasági Bank. Az utak terén nagyon elhanyagolt Halasnak könnyebbséget jelentett, a amikor végre az elmúlt év elején elkészült a Sóstóig terjedő útszakasz. Ezt az utat, mint ismeretes, Pirtón és Soltvadkerten keresztül Kecskemétig tervezik már évek óta és most a Soltvadkertig való kiépítés került volna sorra, tehát Halastól Soltvadkertig, miután a Sóstóig már ki van építve. Az utügyben a városhoz az ál- lamépitészeti hivatal leiratot intézett, amely a következőket tartalmazza: — A Pirtó és Sóstó között nyitandó útnak a terve most van kidolgozás alatt és a helyszíni bejárás a legjobb esetben is márciusban tartható meg. Ezután azt is közlöm, hogy az ut kiépítése a folyó évi vármegyei költségvetésbe nem volt beállítható és igy előre láthatólag csupán a szükséges területek megszerzése tesz a folyó évben eszközölhető. A város az átiratra vonatkozólag egy újabb előterjesztést tett a budapesti államépitészeti hivatalnak, a melyben azt kéri, hogy amennyiben a kereskedelmi miniszternek újabb hiA kecskeméti városi múzeum hosz- szabb idő óta folytat ásatásokat Ágas egyházán. A pusztának az a része, amely félsziget alakjában nyúlik be az ágasegyházi ingoványba, rendkívül értékes lelőhelynek ígérkezett. Az ásatások eredményeként az elmúlt hét folyamán egy középkori magyar falu temetőjét tárták fel. A sírokban III. Béla, IV. Béla és Nagy Lajos érmeivel eltemetett csontvázákat találtak és mellettük ezüst gombokat, ezüst és bronz pecsétgyűrűket, késeket, övdiszitéseket fedeztek fel. A pecsétgyűrűk főleg sassal, oroszlánnal voltak díszítve és általában a talált tárgyak ornamentikája a népvándorlás korából ismert hun-avar "díszítési stílusra emlékeztet. A csontvázak körül megtalálták a koporsók nyomait is és rendkívül érdekes körülményt észleltek a temetkezés módozataira vonatkozólag is. Az elporladt koporsókon bronz- j ból készült nagy, lapos kerek zárakat | találtak, ami amellett bizonyít, hogy annak idején a halottak koporsóit Iszár ték. A temető meglehetősen nagy tetei állana még a folyó évben rendelkezésére, úgy a hivatal elsősorban ennek az útszakasznak az építését hozza javaslatba, ha pedig ez nem tehet, a jövő évi beruházásnál feltétlenül gondoljon erre az útszakaszra. Ez a szomorú újabb állomása tehát a halasi utépitésnek. Ha az illetékesek a kereskedelmi miniszter figyelmet nem fogják ráterelni erre a fontos útra, akkor ismét egy esztendőre elodázódik ez az útépítés. Ezzel az útépítéssel kapcsolatban érdekes megjegyezni, hogy abban az esetben, ha Halas városnak nem kellene évente negyvenezer pengő köz- munkaváltságot fizetnie és ugyancsak negyvenezer pengőt törvényhatósági útadó címén, akkor Összesen nyolcvanezer pengőt költhetne útépítésre. Egy kilométeres útszakasz kiépítése ugyanis 28—30 ezer pengőbe karül, évente ebből az összegből három küóméteres ut épülhetne ki, tehát játszva megépíthetné Halas önerejéből is ebben az esetben fontos és gazdaságilag célszerű útjait. rületen fekszik és a muzeuni eddig mintegy kétszáz sirt tárt fei. A kétszáz sir közül azonban mindössze 35—40 óflt érintetKs- nül, a többül pedig a feldulás, a fosztogatás nyomai voltak észlelhetők. A hajdani Agasegyháza községben, amelynek lakói az akkori viszonyokhoz képest igen gazdagok voltak, értékes holmikkal temették el a hatottakat és igy könnyen megérthető, hogy a sírokat később többször is feldúlták és fosztogatták. Az ágasegyházi temető lelőhelyének közvetlen közjelében megtalálták a község hajdani temploménak körvonalait is, azonban már az alapzata is egészen szétporladt és csak törmelékeit sikerült felfedezni. A feltárt sírokban talált antropológiai anyag igen gazdag és rendkívül értékes példányokkal gyarapította a múzeum csont- gyűjteményét. Külön szenzációja a feltárásnak az körülmény, hogy az egyik sirbankét egészen ép, primitív készítésű üveg- I edényt találtak, ami ebből a korból egyike a legritkább leleteknek. A tanyai közegészségügy problémái A népjóléti miniszter március 22-re országos értekezletre hívta össze a tiszti orvosokat és a tanyai étet kutatóit a közegészségügyi problémák megvitatása céljából. Az értekezlet 22-én délután 4 órakor lesz az Or- j szágos Közegészségügyi Intézetben, Budapesten és előreláthatólag részt- i vesz rajta maga a népjóléti minisz- j tér is. A kérdést általános szempontból I Gesztelyi Nagy László dr., a Duna— j Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara igazgatója vezeti be, mig a tanyai közegészségügy főbb problémáiról dr . Wolf Ferenc Szeged szab. kir. város tiszti főorvosa fog rövid bevezető | előadást tartani. Az értekezletre meghívást kaptak a tiszti orvosok, a tanyai orvosok, a törvényhatóságok orvos tagjai, továbbá az egyes kérdések iránt érdeklődök. Halas várost azért is érdekli • kérdés, mert Halasnak hatalmas tanyavilága van, amelynek egészség- ügyi ellátása sok megoldandó problémát tüntet fel. Az értekezlet célja az, hogy az elhangzott és leszűrt vélemények alapján a népjóléti miniszter intézkedéseket fog tenni az érdekelt minszterekkel együtt a tanyai egészségügy minél intenzivebb és a mai körülmények között elfogadható megoldására. igastgyhézén egy középkori magyar fala temetőjét térték fel
