Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)
1930-03-08 / 20. szám
1930. március 8., szombat XXX. évfolyam, 20. szám / Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE. MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATONHelyben ...... . .. 12 P 80 Ml. | Vidékre .............. E GY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR ....... 16 P A lapította. PRÄGER FERENC Szerkesztőségi Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) Kia dóhivatal i Városháza épületében » A vasárnap Halason megtartott giazdanaggyüléssel kapcsolatban megírtuk, hogy azon határozati javaslatot fogadtak el és ez a határozati javaslat alkalmas arra, hogy gyökerében megszüntessen valamennyi gazdapanaszt. Ezt a határozati javaslatot a jövő héten fogja Budapesten Mayer földművelésügyi miniszternek egy halasi küldöttség átnyújtani, megismételve I előtte azt a már Halason kifejezett kérelmet, hogy a halasi gazdák előterjesztett panaszait jóakaratulag kezeljék. A határozati javaslattal együtt a küldöttség egy memorandumot is átnyújt a miniszternek, amely Halas város speciális kívánságait foglalja magában. A határozati javaslat szövegét alább ismertetjük: Kívánjuk a külön vagyon és jö* vedelemadó eltörlését és helyette szükség esetén a földadó felemelését, mert egyedül a föld kataszteri tiszta« jövedelmét tartjuk csak jövedelem szempontjából igazságos adóalapnak. Minden olyan intézménynek, amely állami nemcsak a személyi, hanem a dologi kiadásait is viselje az állam. Tehát nemcsak az á'íamí, hanem kívánjuk a községi köztér« hek csökkentését is, — a nagyősz» szegeket képviselő, — különféle ál* lamí és megyei hozzájárulásod^1 A vagyon- és jövedelemadó helyett — a földadó felemelése való sürgős mentesítésével a városi és községi költségvetéseknek. Ha a városok és községek ma j jelentékeny bevételét képező borfo* gyasztásí adó, — amely akár tété« lenként, akár kami a vaksággal tör» tént lerovás esetén úgy a termelőt, mint a kereskedőt érzékenyen sújtja, és a bor árát lenyomja, — teljesen el nem törölhető, annak legalább 50 százalékra való mérséklését és az igy elvont jövedelem helyett a városoknak és községeknek az ital» mérési illeték emelésével való kár» talanitását kérjükl A takarékosság az államháztartásban ma is papíron van meg A takarékosság elvét, amely leg* biztosabb alapja a tehercsökkentés* nek a magyar gazda saját háztartás* ában már rég beiktatta. Aggódva látja azonban a gazdakőzönség, hogy ennek az elvnek a megvalósítása az állami háztartásban még ma is csak papíron van meg. Mi a takarékosság elvének a gya* korlatban való keresztül vitelét nem úgy képzeljük el, hogy az ott is elvonjon, ahol a szociális, vagy gaz* daságí fejlődés az eddiginél is na* gyobb áldozatot követel, hanem az összes állami bevételek igazságo* sabb és céltudatosabb elosztásával, az állam tulnagy személyi és min* den luxus számba menő felesleges A kultusztárca túlhajtott iskolaépitési politikája Tiltakozunk azért a kultusztárca túlhajtott ískolaépítési politikája ellen amely itt Kiskunhalason is 100 száza« lékig emelte fel a községi pótadót és maga után vonta még a kerese« tíadó 7 és fél százalékos külön meg» terhelését is. Miután tisztában vagyunk azzal, hogy a múltban is a mezőgazdaság volt alapja egész gazdasági rend» szerűnknek és hogy jövőben is arra vár a feladat, hogy a megbénult gazdasági élet vérkeringésébe uj erőt vigyen bele, a közterhek mél= lányos és igazságos csökkentése* mellett a több termelés alapját ké» pező anyagi lehetőségeknek is mi* előbbi biztosítását kívánjuk szá* munkra. Kívánjuk annyival is ín» kább, mert erre, miután Hágában I kiadásainak a lefaragásával. Kívánjuk azért, hogy az állami költségvetésben a takarékosság elve fokozottabb mértékben érvényes* üljön, és a szükségletek megállapi* tásánál mindig az legyen az elv, hogy a kicsiny Magyarország egyet* len kincse a megmaradt 9 millió kataszteri hold szántóföld mindenkori tísztahozadéka lehet csak alapja a mi adónk, magán gazdaságunk teher* biró képességének. Hogy a művelődésre szükség van, azt jól tudjuk. De azt is tudjuk> hogy jövőnket tisztán erre alapítani nem lehet és hogy e téren nincs szükség luxus építkezésekre. a pénzügyi önállóságunkat vissza5 nyertük, a közel jövőben megnyí* lik a lehetőség. Elengedhetetlennek tartjuk tehát, hogy a helyzetünk jobbra fordulá» sa következtében jelentkező külföldi tőke ne a nagy bankok közvetíté* sével, hanem a helyi tőkeerős és hitelképes pénzintézetek utján jus» son a kezeinkhez. Legyen pedig ez a hitel olcsó és hosszú lejáratú, mert nekünk olyan hitelre van szűk« ségünk, amelyet lassan törleszthe» tűnk, hogy mellette gazdasági álla* gunk is fejlődhessen. Magyarország csak népének mun« kája árán támadhat fel, és csak akkor ha földünk minden gazdasági értéke dolgos népe kezében kibon« takozik majd. Tudjuk tehát, hogy többet és minőségileg jobhat kell termelnünk ezután. Be kell azonban vallanunk, hogy ma a tőbbtermelésre való buzdítás előfeltételei nincsenek meg. Sem a termelési költségek, sem a termelés közben felhasznált iparcikkek árai nem állanak arányban azzal az árral, amelyet mi a terményeinkért a mai lehetetlen értékesítési viszonyok kő* zött kapunk. Nincsenek jó utaink. Az elhanyagolt közlekedési utak kiépítése Kívánjuk tehát elhanyagolt közle* kedési utaink mielőbbi kiépítését és ezzel kapcsolatban azt, hogy a váró* sok és községek által fizetett útadó és közmunkaváltság legalább fele összege mindig az illető város, vagy község úthálózatának a bővítésére, vagy rendbentartására fordittassék. Mi akik itt a határszélen, távol Budapesttől a rossz közlekedési utak és a magasvasutí személy és teher* szállítási díjak miatt nehezebben és a budapesti áron 30 százalékkal ol* csobban tudjuk csak értékesíteni a terményeinket, érezzük legjobban azt, hogy mit jelent a jó közlekedési ut és az olcsó szállítási tarifa. Szükségesnek tartjuk tehát az ál* lamvasuti személy és teherszállítási tételek leszállítását és Kiskunhalas különös baja orvoslásaként a Buda* pest—Soltvadkertí országúinak Solt* vadkerttől - Kiskunhalasig még kié* pittetlen szakaszának a sürgős kiépítését. A mezőgazdasági termények értékesítése Miután pedig az agrár krízis úgy a mezőgazdaságban, mint az ipar és kereskedelemben csak akkor oldó* dik meg teljesen, ha a gazda jövedelme nagyob lesz, és ézzel vásároló képessége is növekszik, a mezőgazdasági termények értékesí* tésének a nagyobb lehetőségét, ha kell, kormány intézkedéssel is biztosítani kívánjuk. Márkáztassék minél előbb a jobb minőségű búza és jelenjen meg rendelet a rozslisztből készített kenyérnek kötelező árusítására. Ez a hatósági intézkedés e termények árának nem csak emelkedését, hanem a fogyasztó közönség érdekeit is szolgálná, mert jobb minőségű kenyérhez jutna. Magyarország mai mezőgazdái* kodását rövid esztendők alatt a természeti viszonyok és anyagi eszközök híján átalakítani nem lehet, tehát addig is, mig a gazda olcsóbb hitel, vagy munkája révén gyűjtött tőkéjéből jövedelmezőbb beruházá* sokat eszközölhet, legyen állami feladat a kalászos gabonafélék árának a megvédése. A 8 óra munkaidő ellen Mi munkatársaikkal a mező* gazdasági munkásokkal és cselédek* kel nem politizálni, hanem békesség* ben Magyarország jövőjéért dől* gozní akarunk. Tiltakozunk hát előre a 8 órai munkaidő behozatala ellen. Tíl* takozunk pedig azért, mert ez a mezőgazdálkodásban egyenesen ke* resztülvihetetlen, az iparban pedig a mi felfogásunk szerint a termelt cikkek drágulását eredményezné, mert az ipari munkás kisebb teljesítmény után sem mondana le jelenlegi napi keresetéről. Ezzel szemben inkább azt kivánjuk, hogy a mi segítő társaink is részesüljenek épp úgy mind abban,amiben a sokszor könnyebb fizikai munkát végző ipari munkásság részesül. Mi a munkának és nem a segélyeknek vagyunk a hívei. Még a magunk részéről is lemondunk minden olyan állami támogatásról, amelyet nem a munkánk érdemel meg. De követeljük ezen a téren az egységes elbánás elvét. Jöjjön a szolid, szabad magánkereskedelem még a gyümölcsszesz értékesité* sében is. Az államhatalom pedig ellenőrizze a gyárakat és a karteleket, ne legyen azoknak kétszer annyi hasz* nuk a befektetett tőke után, akkor, amikor a föld ma 3 °/o*nál tisztán többet nem hoz. Ha jelenleg súlyos viszonyok között élünk is, Istenben vetett hittel mi mégis bízunk Magyarország boldogabb jövőjében. Március tizenötödike Halason A magyar Nemzet nagy ünnepét, március tizenötödikét az idén is ünnepélyes keretek közt üli meg Halas. ünnepségek lesznek az Egységes Pártkörben, a hősök szobránál és a Kuruc szobornál. Az ünnepségeket a társadalmi egyesületek bevonásával rendezik meg és annak részletes programmját most állítják össze. Részletes jelentést az ünnepségekről jövő számunkban közlünk. A lazflapanaszok radikális megszűntei» alkalmas határozati javaslatot nyújt át a földművelésügyi miniszternők egy látási küldöttség
