Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)

1930-03-05 / 19. szám

márc. Klsfcunhalaf Helyi Értesítője 5 oldal és semmivel sem jobb az ízletes magyar gyümölcsnél. Ma egyformán szenvedő alanyai vagyunk a nehéz helyzetnek és hiába áll a mozdonyon a földműves tárca élén, olyan kiváló vezető, mint Mayer János miniszter — mondom — mindez hiábavaló, ha nincs a mozdonynak szene — ha nincs elég rendelkezésre álló pénze a miniszternek, amely a segítség elő­feltételei közé tartozik. Ezután Staub Elemér az export­intézet elnöke a kivitelről és a ter- ményértékesitésröl mondott beszédet. Staub Elemér vázolta az export nagy fejlődését és részletesen megokolta, hogy ennek érdekében mindent el kell követni, mert egyik leglényege­sebb része a gazdajólét megteremté­sének. Staub Elemér beszéde után Gesz- telyi Nagy László kamarai igazgató felszólalása következett, aki a követ­kezőket mondotta. — A mezőgazdaság határozottan válságban van. A válság okait és a kibontakozás útját a hivatott kö­röknek kell megoldani. A magunk erejére kell támaszkodnunk, hogy ez- j által támogathassuk a földművelés- | ügyi kormányt. A gazdaközönség ! figyelmébe kell ajánlanom a külföldi j példákat a többi kis országnak tér- | melési politikáját, mint például Dá- j niáét is, ahol a többtermelést olyan i kiválóan művelik és ahol csak tojás j és tejtermékekből fenntartják az egész állami háztartást. — En a tanyavilág fejlesztésében látom Kiskunhalas igazi jövőjét, a tanyák támogatásában, amely főké- pen a megfelelő utakkal érhető él elsősorban. A miniszter beszél Ezután nagy érdeklődéstől kisérve Mayer János földművelésügyi minisz­ter felszólalása következett. A minisz­ter a következőket mondotta. — Csak helyeselni tudom azt — mondotta miniszter — ha a gazda­közönség ilyen szép számban össze­jön és igy szemtől-szembe mondja el a kormány illetékesei előtt pana- | szait és sérelmeit. Ez a gazdaközön- ‘ ség most előadta bajait és arra már válaszolt első munkatársam, politikai államtitkárom báró Prónay György, ennek a városnak országgyűlési kép­viselője. | — Belátom a legteljesebb mérték­ben a gazdák nehéz helyzetét, a ter- mésértékesités súlyos voltát és a hi- telkérdés ugyancsak nehéz viszo­nyait. De meg kell jegyeznem azt, hogy a hitelt nem a kormány sza­bályozza, ha nem azt mindenkor a világpiac irányítja. Az agrárterme­lést első helyre kell helyezni és mi eddig is tartottuk hitelekkel az életet a mezőgazdaságban. A hágai kon­ferencia eredményei után kétségtele­nül hatalmas lépést tettünk pénz­ügyi önállóságunk kapcsán. Szerin­tem igen fontos döntő jelentőségű cselekedet volna, ha a gazdákat hosz- szulejáratu és olcsó kamatozású pénzhez juttathatnánk. Éhez is az első előfeltétel minden vonalon rend­behozni a helyzetet, mert a világpiac mai helyzete ennek kivitelére nem alkalmas. Ezért a gazdáknak bármi­lyen nehéznek lássák is ez, mégis kitartásra van szüksége addig, amig ez a pénzügyi helyzet meg-nem-vál- tozik. A közraktárak felállítása rend­kívül fontos, majdnem az egyedüli mód arra, hogy az árakat a gazdák érdekeinek értelmében irányíthassa. A tőzsde kinövéseit én is vallom, meg kell szüntetni. — Amikor az önálló vámtörvé­nyünket megalkottuk, még a helyzet nem volt világosan kialakulva, most azonban revízió alá fogják azt venni, úgyhogy az előnyös legyen és na adjon semmiféle irányban panaszra okot. Nagyon fontos dolog szerintem, hogy összhangban működjön és dol­gozzon együtt a mezőgazdaság az iparral és kereskedelemmel, mert ha­zánkban ezek a rétegek kétségtelenül egymásra vannak utalva. — A gazdaközönség igyekezzen maga feltárni panaszait és igy hoz­zájutni a segitő kézhez, de sohasem idegen agitátorok szavára hallgatva, mert ezekre nekünk szükségünk nincs. Okosan és józanul mérlegelni kell, melyek azok a lehetőségek, a melyekkel a kormány segíteni tudhat és csak ebben az irányban lehet és kell megformulázni a kívánságokat. A gazdasági háború mindenkor sú­lyos és verejtékes háború, ehez össze kell mindnyájunknak fogni, hidegvér kell hozzá és ahogyan az ma itt tör­tént, úgy kell panaszokat a kormány előtt megismertetni. — Ma mindenki eladni akar és venni senki. Maga ez a tény vá­zolja a súlyos helyzetet, amelyben a gazdák varrnak. Átértjük és áté- rezzük a bajokat, ezek mindenütt szinte egyformán megvannak, mi to­vább megyünk a helyi sérelmeknél, egy egész ország sérelmét hallgat­juk naponta meg, tehát hűbb és tisztább képünk is van ennélfogva a bajokról. — Mégis azt mondom — fejezte be a miniszter — hogy hit kell, re­mény szükséges és nem csüggedés. Hit a jövőben, bizalom és kitartás, egységes segitő akarat, mert ha ez megvan, akkor fellendül az ország és feltámad újra a termelő munka becse és hitele is. A határozati javaslat Mayer miniszter beszéde után Tegzes Károly földbirtokos rövid be­széd kíséretében terjesztette elő a naggyülés határozati javaslatát, a mely a gazdák különböző sérelmeit és panaszait foglalta magában, ame­lyet a gyűlés egyhangúan elfogadott és küldöttség utján juttatja el a kor­mányhoz. Tegzes beszédében többek között ezt mondotta: Ami mozgalmainknak tisztelt gaz­datársaim eddig azért nem volt sú­lya, mert a higgadság és tárgyilagos­ság mellett hiányzott abból mindig az egységes akarat, nem volt egy­séges gazdafront. Hogy ma a gaz­datársadalom körében nyugtalanság észlelhető, az érthető. Hanem igenis már számbeli túl­súlyúknál fogva is, biztosítani kíván­juk elsősorban a magunk számára az , egységes elbánás elvét, másodsorban i pedig azt, hogy rólunk, nálunk nél- ! kül ezentúl ne határozzanak, mert mi úgy érezzük, hogy a mai válságos helyzetünknek nemcsak Trianon, ha­nem ez is egyik ok»- Mi a köznek, az egész társadalomnak teszünk szol­gálatot akkor, amikor itt őszintén és nyütan feltárjuk a mi bajainkat, mert Magyarországon mindenki a föld után él, tehát a mi boldogulá­sunk mindenki boldogulása és pusz­tulásunk az ország hanyatlása. A gazdagyülés Rásonyi Papp Ge­deon felszólalásával zárult. A záróbeszédet id. Nagypál Fe­renc földbirtokos mondotta, aki kere­setlen szavakkal üdvözölte Mayer Já­nos földművelésügyi minisztert, Pró­nay báró államtitkárt és a megjelent többi vendéget és őket a gazdatár­sadalom hazafias gondolkozásáról és hűségéről biztosította. Az ünnepi bankett A megjelentek ezután a gyűlés szin helyéről a Polgári Olvasókörbe vo­nultak, ahol banketten vettek részt. Az érkező minisztert a Polgári Ol­vasókör bejáratánál Nagy Szeder Ist­ván üdvözölte. Ezután kétszázteritékes bankett kö­vetkezett, ahol az első felköszöntőt a kormányzóra dr. Fekete Imre pol­gármester mondotta. Amidőn ezen a szép ünneplő közön­ségen végig tekintek, úgy látom, mintha valaki hiányoznék közülünk s aki mégis itt van. Úgy érzem, hogy szivünk dob­banása egy gondolatban hangolódik, akire gondolunk, annak szive itt van kö­zöttünk és minden gondolata, minden tette és cse'ekedete egybetart mindnyá­junkéval, egész nemzetével. Egy kiváló angol író a hősöket úgy jelljemezte, hogy a világtörténelem nem más, mint a hősök egybefoglalt élettör­ténete. ' 1 Ha ezt hazáinkra vonatkoztatjuk, úgy megállapíthatjuk, hogy az elmúlt 1000 év története nem más, mint Árpád, Szt. István, Szt. László, Nagy Lajos, Hunyadi János, Mátyás, Bethlen, Rákóczi és Kos­suth életének a visszatükröződése. A legújabb idők története pedig egy­beforrt azzal a férfiúval, aki a világhá­ború keservében megszenvedett és meg­bomlott magyar társadalmat újra egybe­foglalta, az elalélt nemzettestbe lelket lehelt, rendet és nyugalmat teremtett és bölcs vezetése alatt immár 10 éve épít­jük újjá a romokból hazánkat. Ez az újjáépítő férfi, ez a nagy al­kotó talpig magyar nagybányai vitéz Horthy Miklós Magyarország kormány- zója. Nekünk magyar gazdáknak és gazda ivadékoknak értékelést és megbecsülést jelent az ő személye. Benne összpontosul a magyar gazda bölcs nyugalma, Istenbe vetett hite és az a szívós kitartás, mely nem csügged, nem fárad, soha ki nem merül, hanem rendíthetetlen erővel, vé- lres verejtékkel küzd a jobb jövőért. Neve már a mesék és mondák alak­jává nőtt. Magáénak vallja a nagykun­sági róna, az Adria kék vize, a szegedi tájak épp úgy, mint a Dunántúl népe. De ez a felsorolás még nem teljes, | mert túl a trianoni árkokon föl a Kár- j pátok bércéig, le az Aldunáig, a Vág j völgye, a Marosmente egyformán urá- ‘ nak vallja és várja őt minden magyar. ! Beöthy Zsolt a magyar irodalom tör­ténetben megemlékezik egy 1000 év előtti ^ pusztai lovasról, ki keményen üli meg I lovát és tekintetével uralja a szemhatárt, i Pihenő nélkül őrködik népe fölött és gondolatai és tettei a megvalósítható | realitás terén maradnak. Ennek a pihenő nélkül népe fölött őrködő magános pusztai lovasnak meg­személyesítője, hússá és vérré vált alakja Ö minekünk. Egyénisége olyan, mint a nap, mely egyformán lontja sugarát és áldásait százezrekre és milliókra anélkül, hogy bárki azt mondhatná, hogy ezáltal keve­sebb jut az egyesekre. Te márciusi sza­badságot hirdető friss szellő, ki most itt szállsz a kiskunsági rónákon, szállj föl, repülj és vidd hírül Budavárába, hogy itt Ha'ason Rákóczi és Kossuth katonái­nak késő ivadékai, a régi pásztorok és gazdák unokái egy igaz szívvel, katonás rendben várják a parancsot és kérik a magyarok Istenét, hogy a mi szeretett Kormányzó Urunknak adjon erőt, egész­séget és kitartást a régi, boldog Nagy- magyarország visszaállításához. A polgármester gondo'aíokban gaz­dag beszéde mély hatást váltott ki a jelenlevőkből. A polgármeter után dr. Babó Imre kormányfőtanácsos mondotta követ­kező felköszöntőt. ünnepe van a mai napon Kiskun­halas város gazda társadalmának, de a város egész közönségének a gan- danap alkalmából. Tegnap ünnepeltük a Kormányzó megválasztásának 10 éves évfordulóját s utána ma van a gazdanapunk. A kormányzó volt az, aki a nemzet leikébe felkeltette a hi­tet és reményt a feltámadás iránt, ma pedig itt üdvözölhetjük azon munkatársainak egy részét, akik vele hitének valóra váltását eszközük. Az elmúlt tíz esztendőben a kor­mány a nagy világégés után itt ma­radt romokat takarította el, hogy a romok helyén megkezdje az építést. Ez a munka folyamatban van. En­nek a munkának oroszlán részét vég­zi a földművelésügyi kormány, élén a törhetetlen hittel és fáradhatatlan munkával álló miniszterrel Mayer Já­nossal, akit a város közönsége nevé­ben és részéről szeretettel köszönt és biztosítja őt a közönség ragasz­kodásáról és munkája iránti elisme­résről, köszönti kiváló munkatársét báró Prónay György államtitkár is, s köszönti az összes vendégeket, akik mint gazdasági életünk vezető té­nyezői, ott küzdenek a gazda ér­dekekért, a hazáért s nemzetünk fel­támadásáért. Isten áldását kéri reá­juk és munkájukra. A banketten még Mayer János mi­niszter, Prónay György báró állam­titkár mondott nagyhatású beszédet, a jelenlevők zajos tapsai mellett. A bankett Marschall Ferenc, Staub Ele­mér, dr. Mózes Sándor és Rásonyi Papp Gedeon felszólalása után ért véget Á városházán Négy óra után Mayer miniszter és Prónay államtitkár a városházára mentek, ahol a miniszter előtt kü- j lönbözö küldöttségek tisztelegtek. A tisztviselőkar nevében dr. Gusztos Károly h. polgármester, a MANSz ; küldöttsége élén Mészöly Károlyné, ! az Egységes-párt nevében dr. Babó | Imre pártelnök, a Gagdasági Egyesü- | let nevében Mészöly Károly, az OKH nevében id. Nagy Pál Ferenc, az ipa­rosok nevében Kiss ülés Antal, a Ke­reskedők Egyesülete nevében Kun Benő üdvözölte a minisztert és külön­böző kívánságokat terjesztettek elő. A miniszter és Prónay államtitkár az esti gyorsvonattal utaztak el vá­rosunkból. A budapesti sajtú a halasi gazdanapról A halasi gazdanapról a fővárosi | sajtó is megemlékezett. Az Uj Barázda cimü lap terjedelmes t tudósítása mellett vezércikket irt ! Halasról, a Budapesti Hírlap és ' a Magyarság tudósításokat írtak, valamint a többi budapesti új­ság is tudósítások kapcsán irt a Halason megtartott nagysza­bású gazdagyülésről.

Next

/
Thumbnails
Contents