Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)
1930-03-05 / 19. szám
4 oldal Kbtamhalal Helyi Értesítse márc. 5 Nyugodt hangon, tárgyilagos mederben és méltóságteljesen zajlott le vasárnap Halason a nagy gazdasági seregszemle A földművelésügyi kormány jelenlétébe»'! tárták lel a gazdák panaszaik hosszú sorát. vei, a tennivalókkal és a segités módozataival. Erre a gazdanapra érkezett Halasra vasárnap délelőtt Mayer János földművelésügyi miniszter, Prónay György báró államtitkár és kíséretük, hogy a sérelmeket meghallgatva, annak segítése iránti módozatokról tárgyaljanak. A minisztert és Prónay államtitkárt díszes külsőségek közt fogadták, a várost fellobogózták, amerre a vendégek útvonala vezetett és a minisztert és kíséretét diszes diadal- kapu fogadta a Kurucz szobor előtt. Az ünnepségről tudósitónk a következőket jelenti: A miniszter érkezése Vasárnap már a kora délelőtti órákban látható volt külsőségekben is ahnak a fogadtatásnak kialakuló képe, amely a városba érkező miniszter és kíséretének szólt. A vonat érkezése előtt felsorakoztak a leventék, a tüzoltózenekar, valamint a fogadásra megjelent városi kiküldöttek, é'.ükön a polgármesterrel, valamint a társadalom számottevő egyénisége és nagyszámú közönség. Az előkelő vendégek vonata pontosan érkezett be a pályaudvarra, ahol a minisztert dr. Babó Imre kormányfőtanácsos fogadta, dr. Domokos Sándor rendőrkapitány, vitéz dr. Kun Bertalan testnevelési vezető ós Jambrik Bertalan állomásfőnök pedig hivatalos jelentéseket tettek. Amikor a miniszter az állomás előtti téren feltűnt, a közönség részéről hatalmas éljenzéssel üdvözölték. Mayer János miniszternek Babó Anita szép virágcsokrot nyújtott át, amit a miniszter Látható örömmel fogadott és köszönt meg kedves szavakkal. A város nevében a minisztert dr. Fekete Imre polgármester üdvözölte. — Kiskunhalas megyei város nevében, mint annak polgármestere üdvözlöm Nagyméltóságodat a város területén és a város nevében kérem, fogadja szivesen üdvözletünket. Ez a nép itt a homokgazdálkodás központjában, küzd az élet nehézségeivel, hűségesen áll helyt kötelességei teljesítésében és áldozatkészen a haza kívánalmaival szemben. Isten hozta Nagyméltóságodat. Mayer János földművelésügyi miniszter szól ezután és a következőket mondotta. — A kormány teljes egészében tisztában van a gazdálkodók nehéz helyzetével és a lehetőséghez képest mindenkor segíteni is akar a bajokon. Sokfélék és különbözők azonban a teendők a különböző termelő helyeken és ennek szemmeltartásával ezután is minden lehetőt elkövetünk, hogy a panaszok megszűnjenek. A miniszter válasza után Mészöly Károly földbirtokos, a halasi gazdasági egyesület elnöke üdvözölte a minisztert. — A kiskunhalasi gazdasági egyesület nevében szeretettel üdvözlöm Nagyméltóságodat, aki eljött közénk, hogy sérelmeink meghallgatója legyen. Kérem Nagyméltóságodat, hallgassa meg panaszainkat és legyen pártfogónk azoknak elhárításában. A miniszter a következőket mondotta. — Csak ismételhetném azokat, amiket az előbb mondottam és ugyanakkor köszönettel fogadom a most elhangzott üdvözlést is. A miniszter és kísérete előtt ezután elvonult a tűzoltó zenekar hangjai mellett a halasi leventék disz- százáda, ennek befejezte után pedig kocsiba szálltak a vendégek és a városházára hajtattak. A naggyülés a színházteremben Tizenegy óra volt, amikor a miniszter és kisérete bevonultak a gyönyörűen feldíszített városi színházterembe, amelyet már zsúfolásig megtöltött az érdeklődő közönség. Az emelvényen helyet foglaltak Mayer János földművelésügyi miniszter, báró Prónay György államtitkár, Halas város országgyűlési képviselője, Staub Elemér ny. államtitkár, Marschall Ferenc gazd. főtanácsos, orsz. képviselő, dr. Gesztelyi Nagy László a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara igazgatója, dr. Fekete Imre polgármester, Mészöly Károly, Tegzes Károly és id. Nagypál Ferenc. A gazdagyülést Mészöliy Károly a gyűlést rendező gazdasági egyesület elnöke nyitotta meg, aki a következőket mondotta. — Nem ünnepelni és nem siránkozni jöttünk ma össze, hanem azért, hogy a legteljesebb mértékben számot vessünk azzal a helyzettel, a melybe a gazdaközönség belesodrótékesiteni és ez a tény nagy veszélyeket és veszteségeket von maga után. Nagy és végzetes hiba volt, hogy a termés árának csökkenésével nem tartott lépést sem az állam, sem az egyesek. — Hiába — folytatta a szónok — a mezőgazdaság szabja meg mégis mindennek az értékét és ami ebből következik, azt sohasem lenne szabad figyelmen kivül hagyni. Sok a mi panaszunk és közte nem kis helyet foglalnak el a kartell elleni kifogások. Itt is csak arra lehet utalni, hogy legyen velünk a kormány segítő szándéka, hogy a gazdatársadalom a maga érdekeit eredménnyel szolgálhassa. Az adókedvezményről kiadott rendelkezés nagymértékben igazságtalan. A rendelet ugyanis már most egy bizonyos összeggel értékeli a kincstár részéről a gabonák árát, ez pedig határozottan helytelen felfogás, amelyből a gazdákra csak hátrányok származhatnak. Óriási mértékűek a gazdaterhek, nemcsak az értékesítés terén, de az adózásban is ugyanakkor pedig a gazdák adósságok tömegének terhei alatt roskadoznak. — Az óriási terhek között első helyen említhető helyet foglal el a Társadalombiztosító is, amely szintén nagymértékben segíti elő a gazdák összeroppanását. Majd részletesen a gazdák különböző kívánságait sorolta fel. Prdnay György báró beszéde dott. Szeretettel üdvözlöm Mayer János földművelésügyi minisztert, a város képviselőjét báró Prónay György államtitkárt és a többi jelenlévő urakat, akik gyűlésünket látogatásukkal megtisztelték. Majd Mészöly Károly további beszédében a következőket mondotta: — Igen tisztelt naggyülés, segíteni kell a gazdák helyzetén, nemcsak szavakkal, hanem tettekkel. A gazdák sokszerü panaszaira könnyű felelni, de annál nehezebb azoknak segítségére lenni és tettekkel teljesíteni a tennivalókat. Jó operatőrnek kell lenni a segítőnek, hogy ott vágjon elsősorban, ahol a legmérgesebbek a sebek. Ebből a nagy segítő munkából mindenkinek ki kell vennie a maga részét. — Hihetetlenül súlyosak a pénzviszonyok, magas a gazdák adósság- tétele és súlyosak az adó és egyéb közterhek. A gazda ma termését még önköltségi áron sem képes érA megnyitó beszéd után báró Pró- i nay György államtitkár emelkedett ' szólásra és a következőket mondotta. — A közeljövőben egy "terjedelmes könyv jelenik meg, amely részletesen fel fogja sorolni azokat a dolgokat, amelyeket a földművelésügyi kormány 1927-től 1930-ig a gazdák érdekében teljesített. Ebből a terjedelmes munkából pontosan kitűnik mindaz, amit a földművelésügyi minisztérium a mezőgazdaság érdekében kifejtett. Hogy mire használta fel a beruházási hiteleket, hosszú lenne mindennek felsorolása itt — folytatta az államtitkár — de mégis el akarok mondani ezekből néhány főelvet. A jövőben is mindenkor a gazdák bevonásával lesz megállapítva a beruházás, de bizonyos fokig ezt szükségtelen is volna kiemelnem, mert hiszen eddig is mindenkor meghallgatásra találtak döntés előtt, a gazdakivánalmak. A gazdák bevonásával tárgyaltuk meg a legfontosabb dolgokat. Állíthatom, hogy rendkívül nehéz feladat elé volt állitva a földművelésügyi minisztérium, mert hiszen olyan rengeteg módon való sokoldalú tevékenységet kell kifejtenie és annyira szét van gondoskodási köre tagolva, hogy valamennyire figyelmet kell fordítani. Itt van például az ármentesités, vizlecsapolás különböző szervei, az erdészet, a vizszabályozás, ugyanakkor nem fordíthatja teljes tevékenységét csupán a kimondott mezőgazdaságra, annál is inkább, mert mindezek fontos dolgok és valamennyien szolgálják a mezőgazdaságot is, tehát hibás politika volna valamelyik ágazatnak a kedvéért bármelyikkel' külömbséget tenni és előnyben részesíteni. Egyformán és igazságosan kellett tehát felosztani a gondoskodást és ezért nem lehetett egyoldalú beruházási programmot csinálni. — Siralmas volt a magyar állam helyzete, amikor nem lehetett máról- holnapra megoldani dolgokat és nem lehetett kielégíteni jogos kívánságokat sem. A hágai konferencia után megváltozott lényegesen a helyzet. A közeljövőben érezni fogja a gazdatársadalom a kormány segitő akaratát. Az értékesítés nehézsége nem szabad elfeledni, világgazdasági jelenség és ezt nemcsak mi, de egész Európa is egyképen érzi. — Olyan kritika is hallatszik, hogy a kormánynak nincs gazdasági programja. Ezt a leghatározottabban meg kell cáfolnom, mert igenis a kormánynak igen széles gazdasági programmja van, amelynek végrehajtásához két feltétel szükséges: a megfelelő pénzösszeg és a bizonyos "türelem. Idő és pénz nélkül megalapozott gazdasági programmot nem rehet végrehajtani. Ezt lassanként bizonyos idő múltán lehet végrehajtani és ez a programra kiterjed a gazdák hitelére vonatkozólag, valamint a kenyérértékesités és az adóztatásra. A kormány egyik főprogram- ját az képezi, hogy a jövőben az ország számos városában megfelelő ga- bonagyüjtő telepeket állítanak fel, miáltal a gazdák a terméskor nem kénytelenek olcsó áron gabonájukat eladni, hanem a gyüjtőtelepen elhelyezheti és arra hitelt kaphat. A gabonahatáridő üzletet lényegesen meg kell reformálni. Eltörölni teljesen nem kell és nem is szükséges. — Itt van a Halast különösen első helyen érdeklő rozskérdés. Ennek az értékesítése nagymértékben nehéz. Buzafölösleg például nincs, de annál inkább rozsfölösleg. Az államtitkár ezután rátért a gazdák kívánalmaival kapcsolatban a kormány különböző intézkedéseire, szólt az adóterhekről és azt mondja, hogy minden vonalon a kormány az igazságos adóztatás akarja keresztülvinni. A közmunkaváltságról is szólt: a közmunkaváltság eltörlése iránt már törvényjavaslat is van készülőben. Szólt még a szónok a gyümölcsértékesítés problémájáról és arról a genfi tárgyalásról, amely vámbékét tárgyal, de ez a béke megélőjévé válna a mezőgazdaságnak és ezért azt nekünk nem szabad elfogadnunk. Majd rátért a gazdák általános helyzetére és azt mondotta, hogy a kormány minden lehetőt elkövet a gazdák érdekében. A többi felszólalók Prónay György báró beszéde után érkezett a gyűlésre Preszly Elemér főispán és Erdélyi Lóránd alispán és Szüágyi László tb. főjegyző és egy földszinti páholyban foglaltak helyet és itt hallgatták végig a gyűlést A főispán és alispán a déli gyorsvonattal érkeztek, ezzel is dokumentálva azt, milyen nagy érdeklődéssel kisérik Halas város gazdasági helyzetét. Prónay államtitkár után Marschall Ferenc gazd. főtanácsos beszélt és nagy gyakorlati érzékkel rajzolta a gazdák bajait. További beszédében rátért a nemesitett vetőmagvak nagy jelentőségére és cáfolta azt a felfogást, amely a több termelés ellen szól. Szerinte a többtermelés egyike azoknak a feltételeknek, amelyekkel a nehézségek ellen eredmények kilátásai járnak. Ostorozta ezután a gyümölcsbehozatalt, mert szerinte az drága Ma (Kőről Gye gallél vei Férfi szőve Férfi Az e; is h árb Cl p ÉR Szív ra a kö UV Hé r tóvá u. 3 Hol mel mine ges ké; Test ban fij Kére ség 1 LO TE else női Ec Lov Vf budi nem tézt ga stl el Ismeretes és arról mi is sok ízben hirt adtunk, hogy a mezőgazdaság helyzete súlyos és válságos időket él át. Ezek a panaszok nem lokálisak, hanem országos jelenségek és azt talán még fokozottabban érzi Halas város gazdaközönsége és a gazdaközönség pénztelenségét ugyanakkor a kereskedelem és ipar is. Ezt a nehéz helyzetet kellő megvilágításba helyezni és az illetékes tényezők előtt feltárni akarta a halasi Gazdasági Egyesület akkor, amikor megrendezte azt a nagyszabású gazdanapot, amely vasárnap folyt le , Halason, amelyen részletesen foglal- j koztak a gazdatársadalom helyzeté- |
