Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1929 (29. évfolyam, 1-104. szám)

1929-03-30 / 26. szám

1 március 30 Kiskunhalas Helyi Értesítője A városi tanács a képviselőtestületnek nem javasolja az országos vásároknak vasárnapra való áthelyezését A városi Mezőgazdasági Bizottság és az Ipartestület kérelme a képvi­selőtestület előtt Egyik régebbi lapszámunkban megírtuk, hogy a városi mezőgazda­sági bizottság és az Ipartestület be­adványt intézett a városhoz és abban azt kéri a képviselőtestülettől, hogy az országos vásárokat í a szerdai és csütörtöki na­pokról helyezzék át vasár­napra. A v. tanács egyik legutóbbi ülé­sén foglalkozott a kérelemmel és ez ügyben javaslatát a csütörtökön tar­tandó közgyűlés élé terjeszti. A v. tanács, mint a városházáról értesülünk, 8. kérelem elutasítását javasol­ja a képviselőtestületnek és ezt többek között a következők­kel indokolja: — A városi tanács a beérkezett két kérelmet beható és komoly mér­legelés tárgyává tette és arra a meg­győződésre jutott, hogy a kérelem nem teljesíthető és a vásároknak hétköznapon va­ló megtartását javasolja to­vábbra is fenntartani. — Nem tartja a v. tanács helyes­nek és indokoltnak a vásárokat is­mét vasárnapra visszahelyezni első­sorban azért, mert: Halas város, mint vásártartási jog­gal felruházott testület a vásártar­tási jogából származó jövedelmeit véve figyelembe, arra az eredményre jutott, hogy amióta a vásárok hét­köznapokon tartatnak, tekin­télyesen magasabb bevétele­ket számolhat el és ezen körülményt a város jövedel­mezősége szempontjából figyelmen kivül nem lehet hagyni, mert ezáltal pótadócsökkenés áll be. — Nem tartja a kérelemben fog­laltak teljesítését a v. tanács telje- jesithetönek azért sem, mert a vá­rosi képviselőtestület 1926 február hó 15. napján tartott ülésében a ref. és róm. kát. egyházak kérelme alap­ján egyhangú lelkesedéssel mondotta ki a vasárnapi vallási gyakorlatok és istentiszteletek zavartalanabb és mindenféle vásári vagy ehhez ha­sonló nem éppen ünnepies hangulatot előidéző külső befolyásoktól való men­tesítése végett az orsz. vásárok va­sárnapról hétköznapra tétessenek át és ezzel kapcsolatban még a vasár­nap és ünnepnap is tartani szokott hetipiacoknak reggel 8 órakor való beszüntetését is kimondta. — Ezen vallási szempontok érde­kében meghozott üdvös határozat­nak rövid két évi gyakorlat után való megváltoztatása nem vetne jó fényt és ezért is javasolja a v. tanács a képviselőtestületnek, hogy a mező­gazdasági bizottság és az Ipartestü­let kérelmét ne teljesítse, előbbi ha­tározatát tartsa fenn, valamint a ke­reskedelmi miniszterhez tegyen fel- terjesztést, hogy a kereskedelmi mi­niszter a vásárok napjára vonatkozó­lag az az egész ország területére egyöntetüleg intézkedjen. Halasi ügy az ítélőtáblán Szándékos emberölésért bét és félévi fegyházra Ítél­ték Czagány Kálmán földbirtokost Az ítélőtábla Kállay-tanácsa szerdán j vonta felelősségre ’ a szándékos emberölés bűntetté­vel vádolt Czagány Kálmán kis­kunhalasi földbirtokost, aki 1926 május havában Kiskunhalas mel- . lett, Eresztő-pusztán szóváltás közben vadászfegyve- 1 révei agyonlőtte felesége bátyját Takács István gazdálkodót. A felebbviteli főtárgyaláson ismerte­tett periratokból kiderült, hogy Czagány Kálmán édesanyja megemlítette a fiának, hogy sógorának leánya, Takács Katalin azt mondotta neki, hogy ő pletykázik róla. Czagány erre fölkereste tanyai la­kásán Takács Istvánt és Katalin nevű leányát, hogy felelősségre vonja őket a róla terjesztett hírek miatt. Takács Ist­ván az ajtóban fogadta Czagány Kál­mánt, majd hivatta Takács Katalint s amikor a leány kilépett az udvarra, a földbirtokos a vadászfegyve­rét már le is kapta a válláról s azt Takács Katalinra szegezve megkérdezte a leányt, hogy mi­ért terjeszt róla a valóságnak meg nem felelő híreket. A leány tagadott és ebben a pilanatbatt Czagány Kálmán földbirtokos úgy ar- culütötte a leányt, hogy Takács Ka­talin megtántorodolt és az ajtófélfának esett. Édesapja erre besietett a házba s amikor ismét kilépett az udvarra, hátsó zsebéből előrántott egy rozsdás forgópisztolyt és azt a földbirtokosra szegezte, rá­kiáltva, hogy azonnal hagyja el a há­zat. A földbirtokos erre válasz helyett arcához emelte vadászfegyverét és Ta­kács Istvánra sütötte. A gazdálkodó összeesett és nyomban meghalt. A kalocsai törvényszéken Czagány jo­gos önvédelemre hivatkozva, azzal vé­dekezett, hogy Takács István fenye­gető magatartása váltotta ki belőle a cselekményt. A büntetötörvényszék Cza- gányt jogos védelem cimén fel is men­tette a vád alól. Fellebbezés folytán került az ügy az Ítélőtábla Kállay-tanácsa elé. A perira­tok ismertetése, valamint Varga József dr. főügyész és a védő felszólalása után a Tábla Czagány Kálmán föld­birtokost bűnösnek mondotta ki szándékos emberölés bűntettében és ezért kétévi és hathónapi fegyházra ítélte. Az ítélet indokolása szerint a Tábla va­lónak fogadta el a törvényszék által megállapított tényállást, de azzal szem­ben az az álláspontja, hogy a vádlott egy védtelen nőt inzultált, továbbá akkor már jogtalan téren mozgott, amikor Takácsokhoz és magával vitte serétre töltött vadászpuskáját. A tábla nem fo­gadta el, hogy a vádlottnak tartania kellett volna az öreg, beteges és hadi­rokkant sértettől, aki semmiféle ütő, vagy vágó, vagy támadó eszközzel nem rendelkezett. Az ítélet ellen a főügyész és a védő is semmiségi panaszt jelentettek be a Kúriához. Kérdezze meg vevőinket és Ön fí megfl/őaődiA arról őo pt/j ‘ " •fjA­’^ioh óbb d véteMrd goksább áfermldrláiá ■i Helyi képviselő* Gépkereskedelmi és Mii­szaki Váilalai. I ! j I 1 5 Váltó és folyószámla kölcsönöket kedvező feltételekkel folyósít, Takarék« és folyó« számla betéteket legjobb kamatozással elfogad, Átutalásokat bel» és külföldre eszközöl, a banküzlet körébe vágó mindennemű megbízást pontosan teljesít a Halasi Gazdasági Bank RésxwényllKrsa&ág (a Pesti Magyar Kansk. Bank Itóajlstizsfi) Pest-vármegye közgyűlése A 17 év óta együtt ülő törvény- hatósági bizottság utolsó előtti ülése Április 9-én tartja Pest vármegye rendes évnegyedes közgyűlését, a mely utolsó előtti ülése lesz az im­már 17 év óta együtt ülő törvény- hatósági bizottságnak. Ezenkívül csak még egy ülés lesz: az utolsó, amely végleg pontot tesz ennek a nagymul- tu közigazgatási szervnek működé­sére. Az ősz folyamán már uj me­gyebizottsági tagokat választ a vármegye közönsége az uj közigazgatási törvény rendel­kezéseinek értelmében. A késő ősszel összeülő uj törvény- hatósági bizottság első feladata az uj vármegyei tisztikar megválasztása lesz, amely ténykedés előreláthatóan * élénk választási küzdelemre ad majd alkalmat. A vármegyei reformjavaslat szerint — feltéve, hogy a részletes parla­menti vita is sértetlenül hagyja e pon- az uj törvényhatóságba az örökös tagok 50 százalékát a mostani törvényhatósági bi­zottság hívhatja meg. A bizottság utolsó közgyűlésén ennek a jognak a gyakorlása lesz a legfon­tosabb ténykedés. Nyomtatványokat olcsó áron és Ízléses kivitelben kész lapunk uyomdája. iudegesli Newietköii Vés ér 1929 május 4-től 13-19 A magyar ipar egységes bemntatéja 50 százalékos utazási kedvezmény! Részletes felvilágosítás és vásárigazol­vány kapható Budapesten : a Vásár iro» dánál, V., Alkotmány ucca 8 szám alatt, Kiskunhalason: az Ipartestület elnöksége (A vásárigazolvány ára 3 psrsfjö 20 iillér /

Next

/
Thumbnails
Contents