Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1929 (29. évfolyam, 1-104. szám)

1929-02-23 / 16. szám

február 23 Kiskunhalas Helyi Értesítője 3 Egy gőböljárási gazdálkodót agyonütött a szélmalom vitorlája A szerencsétlenség ügyében lapunk zártakor még folyik a nyomozás A Halasi Hitelbank I Rt. közgyűlése ! Már legutóbbi lapszámunkban meg­emlékeztünk arról, hogy a Halasi Hi- . telbank Rt. február hó 17. napján ; tartotta meg évi rendes közgyűlését, j ahol a részvényesek impozáns szám- j ban jelentek meg és meleg érdek­lődéssel kisérték a bemutatott mér­leg és eredményszámLa adatait. Ezen adatok mindenkit meggyőztek arról, hogy a Halasi Hitelbank Rt 18 éves fennállása alatt a legsúlyosabb gaz­dasági viszonyok közepette is hatal­mas lendülettel jutott el az elért ered­ményhez, a mi annál is inkább mél­tánylandó, mert köztudomás szerint városunkban az egyedüli pénzintézet, amely mindeddig megőrizte teljes füg­getlenségét és önállóságát és egyik fővárosi pénzintézetnek sem áll pat- ronátusa alatt. Mint a mérleg adataiból megál­lapíthattuk, mégis 2Q.775 P 02 fillér tiszta nyereséget mutatott ki e szép fejlődést feltüntető intézet, amelyből 12.000 pengőt fordított a részvénye­sek osztalékára. Az elért szép ered­mény a vezetőség érdemének, önzet­len, gondos és szakavatott munkás­ságának tulajdonítható. Meleg és közvetlen szavakban mu­tatott rá ezen érdemekre dr. Thuró- czy Dezső polgármester, kiemelvén dr. Holländer Ignác intézeti ügyész és Wendler Zoltán ügyvezető igaz­gató érdemeit, de nem feledkezett meg az Intézet kicsiny, de lelkes tisztikaráról sem, akiknek fáradha­tatlan és nagy ügybuzgalma segít­hette csak a vezetőséget az elért eredményhez. Az évi rendes közgyűlésen került betöltésre az elnökhelyettesi tisztség, amelyre az igazgatóság javaslata alapján Schvarcz Mihály igazgató­tanácsos választatott meg. A meg­választott elnökhelyettest először a város polgármestere, dr. Thuróczy Dezső üdvözölte. Kiemelte azon ra­gaszkodást és szeretetet, amivel a megválasztott elnökhelyettes az In­tézet iránt viseltetik és aki több mint 15 évi gondos, körültekintő és szak­avatott munkálkodása után úgy az igazgatóság, mint a részvényesek egyhangú bizalmát méltán kiérde­melte. így az Intézet olyan egyént ültetett az elnöki székbe, aki a város gazdasági és társadalmi életében ed­dig is értékes és jelentős szerepet töltött be. Megválasztásához mi is meleg szeretettel gratulálunk. Az 1928. évi szelvények ellenében az intézet pénztáránál részvényen­ként 1 pengő 20 fillért vehetnek fel a részvényesek osztalék címén. A Hangya házat vásárolt a Kossuth uccában A Hangya megvette Kohn Lipót féle Kossuth uccai házat Sok han- gyatagnak régi kívánságát teljesi- tette ezen házvétellel a Hangya igazgatósága. Elsősorban a Kossuth ucea táján lakó tagok jutnak köze­lebb Hangyájukhoz. De különösen nagyon jól járnak e hangyafiók meg­nyitásával azon tagjai a Hangyának, akik vonaton szoktak bejárni a vá­rosba. A jövőben nem lesznek kény­telenek az árut a főüzletből vinni ki az állomásig, vagy esetleg más üzletbe szerezni be a szükségletüket. A Hangya a Kohn Lipót-féle házzal városunk legjobb helyén fogja meg­nyitni negy dik fiók üzletét, amely­nek forgalma pár év alatt el fogja érni, talán túl is fogja szárnyalni a fö-ü let forgalmát A Hangya ezen üzletet egy év múlva, vagyis 1930 február 1-én veszi át. H. A halasi csendőrség megrendítő szerencsétlenségről kapott hirt pén­teken a reggeli órákban. Gőböljáráson történt a halálos végű baleset, amelynek áldozata Bárány János ottani gazdálkodó. Az ügyről a következőket tudta meg munkatársunk. Csütörtökön az esti órákban 5 és 6 óra között kocsijával vé­gezte dolgát kint a Zilah- féle szélmalom környékén Bárány János, aki dolga végeztével hazafelé indult. Alig érkezett a Zilah-féle szélma­lomhoz, amikor nem vette észre az esti alkonyaiban a működő szélmalmot és annak vi­torlája, amikor közelébe Szeged városát mint ismeretes 1879-ben a Tisza folyam nagymérvű áradása teljesen tönkretette, úgyhogy egészben újra kellett építeni. A szegedi árviz oka annakidején a szigorú és hosszú tél volt. A Tisza és forrásvidéke körül nagyon felgyűlt a hó és egyszerre indult olvadásnak. Ekkor következett be a szörnyű tragédia, mely rombadön- tötte Szegedet. A helyzet most hasonlít az akko­rihoz. A sok havazás után, ha hir­telen kezdene olvadni, köny- nyen bekövetkezhetik egy újabb árviz. Szegeden az árvíz veszélyétől fél­nek s máris megteszik “az esetlege­sen szükségessé válható óvintézke­déseket. A helyzetet most kotnpli­Az egyes mezőgazdasági kamarák jelentései nyomán az ország mező­gazdasági helyzetéről többek között a következőket közli az Országos Mezőgazdasági Kamara: — Egyes helyeken, nevezetesen az Alföldön és az ország keleti részei­ben vagy nem volt elég hó, vagy az erős szelek és hófúvások miatt fedet­lenül maradtak a vetések. A gazdák súlyos fagykároktól tartanak. Félő, hogy nemcsak az őszi gabonában, lu­cernásokban, de a szőlőkben is sok kárt tett a fagy. — Állati betegségekről kevés a panasz, a jelentések inkább arra mu­tatnak rá, hogy a tartós nagy hideg­ben a gyenge takarmányozás miatt legyengült az állatállomány. Hárommázsás haszonbérek — Legsúlyosabb a szőlősgazdák helyzete. Alacsony árak mellett nincs a bornak kereslete. — Elég simán folyt le és befeje* ért, olyan erővel sújtotta fejbe, hogy alig tudott va­lahogy kocsijával tovább haladni. A szomszédos tanyákon vették azután észre, hogy Báránynak va­lami baja történhetett Hozzá siettek és ekkor Bárány elhaló, fáradt han gon és nyöszörögve adta elő a bal­esetét, amely a vitorlával érte. A tanyaiak bevitték Bárányt az egyik tanyára és ott próbálták ön tudatra hozni, ez azonban nem si­került, mert a szerencsétlen em­ber néhány perc múlva meghalt. A szerencsétlenség ügyében meg­indult a csendőrségi nyomozás, amely még most is tart és ez fogja majd pontosan megállapítani a bal­eset minden részletét. kálja az, hogy a Tisza nem egész mentében magyar területen fekszik. Éppen ezért a szegedi hatóságok a város védelmi szerveinek kiépítésén kívül elsősorban arra gondolnak, hogy a megszállott területekről ne érhessék meglepetések. A város feliratot intézett máris a külügyminiszter­hez, hogy lépjen sürgős diplomáciai összeköttetés­be Jugoszlávia és Romá­nia kormányaival, hogy a védelmi intézkedéseket együttesen tehessék meg. Ha a mcg8záilottt területek ható­ságai — mint előbb — most is elmulasztják a szükséges óvintézke­déseket, könnyen megismétlődhet­nék az 1879-es árviz. j ződött a dohánybeváltás. Ahol mégis ; panaszok merültek fel, a jövedék köz- ! pontja közbelépésével orvosolta. — Nagy különbség van a városi i és vidéki hitelkamat között. Közsé­gekben 15»/o-ig is megy a kölcsön­kamat. Mivel ezzel szemben a betét­kamat alacsony, terjed megint a ma­gánkölcsönzés. Keresik a gazdák a törlesztéses kölcsönöket. — Birtokok forgalma elenyésző. Ha ; mégis fordulnak elő változások, árak i tekintetében nem mutatkozik eltoló­dás. A kis birtokdarabok ára azon- j ban elég magas. 1000- 2000 pengő között változik vidék és minőség sze­rint. Nagyobb birtokdaraboknái át­lagosan ennek 60—70%-a. A bérle­teknél még nagyobb a különbség. Pár holdas földeknél még mindig nem rit­kák a hárommázsás bérek. Nagyobb birtokoknál 80—150 kilogramos bu- zabérekről vannak szórványos hírek. Váltó és Voiyózzémla kölcsönöket kedvező feltételekkel falyésit, Takarék- és folyó­számla betéteket legjobb kamatozással eltagad, Átutalásokat bel- és külföldre eszközül, a banküzlet kóréba végó mindennemű megbízást pontosan teljesít a Halasi Gazdasági Bank RésivénylÉrsBitfl (1 fasti Magyar Kirak, luk Miytittzifi) Kétpengős férfinapszám — Mezőgazdasági munkaalkalom a tél folyamán kevés. A férfinapszám 2—2.50 pengő. A beérkezett jelenté­sek szerint 10—15 holdas gazdák fiai keresnek gazdasági cselédi elhe­lyezkedést. Több helyről eléggé élénk kivándorlási mozgalmat jelentenek. A legtöbb kivándorlót Kanadába csá­bítja a gazdagodás! lehetőség hire. — Általános a panasz, hogy a sze­génység miatt a földmivesnép ruház­kodása sohasem volt ilyen nyomorú­ságos Súlyos fegyházbünte­tésre ítéltek hat nagykőrösi legényt, akik erőszakoskodásukkal halálba kergettek egy tizenöt éves leányt N-gykörösi tudósítónk jelenti. Műit év december 19-an reggel Lang József nagykőrösi kereskedő lakáéinak padlásén felakasztva találták Kecske­méti Verona 16 éves cse- lédlefinyt. áz öngyilkosság ügyében megindí­tott nyomozás során hat nagykőrösi legényt lé­tartóztattak, mert az a gyanú merült fel ellenük, hogy brutnit&sakkal okozói voltaic a kis cseledieáuy öngyilkosságinak. Megállapította a nyomozás, hogy Kecskeméti Veronát, akit Lang a vaiuthos küldött ki újságért, Szöes György lakatossegéd becsalta a Város központjá­ban levő műszerész üzletbe, ahol még öt másik legény várako­zott. A hat legény egymásután erő- szakostodai kezdett a cse- ledleánnyal, aki csak órák múlva, felholtan tudott ha­za vánszorogni. Otthon késéséért keményen meg- pirongatták, majd elbeszéltették vele az eseményeket, sőt elbeszélése alap­ján felkerestek a műszerész-üzletet is, ahol még négy legényt találtak. Kecskeméti Veronát otthon nem lehetett megvigasz­talni, állandóan zokogott, mig reggel, egy óvatlan pillanatban fellopósott a padlásra és az egyik geren­dára szégyenében felakasz­totta magát. Az embertelen legényeket a rend­őrség kihallgatta és beismerő vallo­másukat jegyzőkönyvbe foglalt!. A tegnap megtartott tárgyaláson, me­lyen már tagadtak, a bíróság Szües Györgyöt, Khirer Józsefet, Mogyo­róséi Déneat, Szabó Balázst éa Papp Györgyöt 2—2 évi fegyházra, egy fiatalkorát pedig f ogházbüntetézre itéU. Szegeden aggódnak a nagy árvíz megismétlődésétől A Tisza katasztrófád áradásokat ígér a lakósságnak Az Országos Mezőgazdasági Kamara jelentésében a magyar falu es varosok élete 15 százalékos kamat, 3 mázsás földhaszonbdrek térbelik a gazdákat a kisebb bérleteknél A gazdák súlyos fagykároktól tartanak

Next

/
Thumbnails
Contents