Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1929 (29. évfolyam, 1-104. szám)

1929-02-20 / 15. szám

4 Kiskunhalas Helyi Értesítője február 20 Tizenegy ívig fogságban tartottak egy majsal ta­nyán egy elrabolt kis­leányt 1915. május havában Fekete II- j lésné kiskunmajsai gazdálkodó fele- ; sége megszólította az országúton ha- i ladó Fazekas Károly hétéves Juliska nevű leányát, akinek édességet és já­tékszert ígért, Beszélgetés közben Fe- keténé hirtelen egy arra haladó sze­kérre dobta fel a kisleányt, akit ha­zavitt a közeli tanyájára és a siró kisgyermeket azzal nyugtatta meg, hogy tulajdonképpen ö az édesanyja és akinél eddig lakott, az a nagy­nénje volt. Fazekas Juliska most már Fekete Rózsika, csakhamar meg­szokta az uj környezetet és tizenegy évig a legnagyobb szorgalommal dolgozott a gazdaság körűi, mígnem egy váratlan esemény fényt derí­tett a titokzatos gyermekrab- rablásra Fazekas Juliska ugyanis egy napon találkozott egyik volt osztálytársával, aki örömmel borult a nyakába és azt kérdezte, miért nem tér haza szülei­hez. —Én a szüleimnél lakom, — cso­dálkozott a leány, — nem értelek, hogy miért akarsz elcsalni hazulról. — A te szüleid Kiskunmajsán lak­nak és éveken keresztül a csendőr­séggel nyomoztatnak utánad. — Engem Fekete Rózsinak hivnak és szüleim a kiskunmajsai tanyán laknak A leány barátnője ezekután felvi­lágosította Fazekas Juliskát, aki nyomban jelentést tett az esetről a csendőrségen. így került haza tizen­egyévi távoliét után a szüleihez, akik­nek feljelentésére az ügyészség gyer­mekrablás büntette címén vádat emelt Fekete Illésné ellen. Az elsőbiróság Fekete Illésnét bű­nösnek mondotta ki a vád tárgyává tett bűncselekményben és ezért hat­hónapi börtönbüntetésre Ítélte. Ezt az ítéletet a királyi ítélőtábla Kállay- tanácsa Vargha József dr. főügyész felszólalása után egyévi börtönre emelte fel. — A ferencrendiek kecskeméti bér* házépítési terve. Kecskemétre érkezett P. Oslay Oszvald ferencrendi tartó* mányfőnök kíséretével. A tartományfő* nők és kísérete az évenként kétszer szokásos más*más zárdában megtar­tandó tartománygyülés megtartására ment el Budapestről a kecskeméti ferencrendiek zárdájába. A gyűlésen a tárgysorozaton szerepel a kecs* kémét! barátok építkezési terve is. Az eddigi értesülésünk szerint a provinciális atya az építkezés tervét elvben elfogadta. A megvalósulásra azonban csak akkor kerülhet sor, ha akad vállalkozó, vagy létesül egy konzorcium, amely a renddel kötött szerződés értelmében a palotát fel* építteti. Ajánlatok már eddig is ér* keztek be, köztük a pesti Janszki építészé, aki annak idején az egyház Gyenes-térl palotáját is felépítette. — A kalocsai érsek magyar zárán* doklatet vezet a Szentföldre. Zichy gróf kalocsai érsek vezetésével ez év augusztus 28 án Budapesről bűnbánó és hódoló zarándoklat indul a Szentföldre, amely onnan október 2*án érkezik vissza. Az influenza megbetegedések emelkedtek a városban Hétfőn nyitják meg az iskolákat Az influenza megbetegedések száma, mint azt ma délelőtt közölték velünk, emelkedőben van városunkban. Ma délelőtt értesítés érkezett a városi főorvoshoz, hogy a gimnáziumi tanulók kö­zött is többen betegedtek meg. Egyelőre azonban a gimnáziumot nem zárják be. Ezzel kapcsolatban azt is közölték ve­lünk, hogy a városban szövődményes megbetegedés nem fordult elő. Az iskolák megnyitására vonatkozó­zótag a következőkét közölték velünk: »Az összes belterületi és kültéridéi ál­lami elemi és a gazdasági népiskolá­iéban az eredeti rendelettől eltérőleg a tanitás nem febr. 21-én csütörtökön, hanem tekintettel a változatlan kedvezőtlen egészségügyi viszo­nyokra, 25-én fog megkezdődni. Farkasok járnak a kalocsai határban Kalocsáról írják: Az a szibériai téli időjárás, amely az idén igen sok kellemetlenséggel ránk szakad és amely mór hosszú hetek óta sem múlni, sem enyhülni nem akar, egy veszedelmes szenzációval lepte meg környékünket. Farkasokat láttak a vidéken. Csütörtökön hajnalban Szeghalmi József dunaszentbenedeki gátőr ész­revette, hogy két farkas ólálkodik és a ház tájékán zsákmányt keres­nek. A farkasok a Duna felől jöt­tek, kb. negyed óráig a gátőr háza körül csatangoltak, majd az emberek mozgolódását észrevéve előbb az uradalmi erdőbe, onnan pedig Gé- derlak irányába távoztak. Az üldöző emberek megállapították, hogy a farka­kasok közben két nyulat felfaltak. Hogy a farkasok honnan kerülhettek vidékünkre, nem tudható. Valószínű a dunántúli erdőségékből kergette őket erre a rettenetes hóvihar és az állandó hideg. A kalocsai járás főszolgabirája í azonnal intézkedett, hogy a veszedel- 1 mes vendégeket ártalmatlanná te- ' gyék. 1928-ban: 80 vagon akácrönköí, 1061 bort, mustot, 17 búzát, 41 esÖTespuprikát. 27 élő baromfit, 14 friss hast. S5 gyékényt, 48 gyütnöi. csőt, 502 rozst, 46 szénát, 39 tűzi. fát, 93 egyebet, 1911 vagon gyűjtőt, taMf-w' ffll A Polgári Olvasókör tisztnjitü közgyűlése Vasárnap délután tartotta a Polgári Olvasókör éviáró közgyűlését a sió* kottaál ia nagyobb érdeklődés mellett. Ez alkalommal a tagok egy része tit­kos szavaztat kért, amaljet elrendel- dőltek 8 ennek sorén választották meg a Elnökké : Nagy Szeder Istvánt, al~ elnökké: Babó Károlyt, pénztárcákká: Boy Mártont, jegyzővé: Nagy Cirok Lászlót, könyvtárnokki: N*met Fé. tust, ügyésszé : dr. Cselló Lsjoat vá fosztottak meg. Választmányi tagok lettek: Idám Gyula, Bálint Mihály, Szarvas Imre, Zilah János, Martioyi József, Bárányt Gabor, Woodier Zaltán, id. Keresztes József, Tegzes Kálmán, Mácsik Jenő, Scalay Kálmán, Gail Jenő tanáesjegyö Negyvenen élnek Keeske- meten a boszniai hadjárat katonái közül A mérgesi kisvasút kiépítésével Szeged magához kapcsolta a tanyákat A szegedi polgármester büszkén mondja, hogy a mérgesi kisvasút — „a világ legjobb vasútja“ A Szeged—mérgesi kisvasút ki­építése, — mint azt már számtalan­szor megírtuk, — Halas város gaz­dasági életére rendkívül hátrányos, mert ezáltal a környékbeli tanyák Halas helyett Szagodra mennek és J ott is szerzik be szükségletüket. Szeged város gazdasági életén erősen érezhető a mérgesi kis­vasút kiépítésé, amiről az alábbiak érdekesen szólnak : A kisvaiut februárban töltötte be életének második esztendejét. Az eredmeny ? A szegedi polgármester a legtel­jesebb mértékben meg van vele elé­gedve. — A Pacific-vasut ? A Berlin— hamburgi D-vonat ? A keleti express ? Mind kismiska a mi kisvasutunkhez kepest/ A nagy hidegben valamenyi megakadt, valamennyit forgalmi ss* varok akadályozták a menetrendsze* rinti közlekedésben. A világon a mi kisvazutunk volt az egyetlen, amely­nek meg se kottyant es a harminc­fokos fagyhuliám ! ügy közlekedett mint a parancsolat... Ezt természetesen a polgármester hirdeti büszke örömmel. A kisvasút igazgatósága most ál­lította össze a vasút összehasonlító eredménykimutatását az 1927. és 1928 évek teheráru- és személyfor* gaimaról. A kimutatás szerint a kis- i vasút az első esztendőben 307 287 utast szállított, 1928 ben pedig 845.866-ot tehát közei negyvenezer­re! többet, mint az első évben. A személyforgalomból 1927 ben 273.370 pengő voit a be­vétel, a műit évben pedig 345 912 pengő. Az emelkedés itt közel het­venezer pengő. Érdekes adat az is, hogy az ösz- 8Z68 utasok által megtett „személy* kiiómóter“ 1927 ben 8 108 193 volt, 1928 ban pedig 9,045,114 es így egy utasra átlag 26.2 illetve 26 5 kiió- meter esett, a napi utas átlag két évvel ezelőtt 920 volt. a múlt öv­ben 960. Igen érdekes a teherforgalomra vonatkozó kimutatás ív. A kisvasút két évvel ezeíótt 21,788 tonna árut szállított, 1’928-ban pedig 49.661 tonnát. Ebbúi 14.084 tonna kőanyag volt, ez okozz* a feltűnő nagy di ferenciát, mert as első évben követ nem szállított a vasút. A teheraru- forgalomból a vasútnak 1927-ben 104.753 pangó volt a bevetele, 1928 Dán 191.195 pangó a közazái- litasokért kü öa 43 887, tehát öaz- azesen 285.083 pengő, A legérdekesebb része a kimuta­tásnak az, amely a teheráruforgalmat részletezi és pontosan megmutatja, hogy milyen árubú! mennyit! vittek ki a városból a tanyákra es mennyit hoztak be a tanyákról a városba. Az összehasonlító kimutatás sze rint kisadllitettak: 1927-ben: 310 vagon cserepet, 347 epületfát, 180 kavicsot, homokot, 29 lisztet, 23 meszel, cementet, 30 kőszenet, 765 téglát, 245 trágyát, 5* tűzifát, 470 nrek hordót, 14 tengerit, 1223 va» gon gyűjtőt. 1928 ban336 vagon cserepet, 550 épüietiát, 24 faszenet, 117 kavicsot, homokot, 64 lisztet, 103 messet, ce­mentet, .6 rézgaucot, 84 kőszenet, 2036 terméskövet, 1452 téglái, 448 trágyát, 101 tűzifát, 685 üreshordot, 26 tengerit, 146 egyeDet, 1797 va gon gyűjtőt. BeteáUitotiák: 1927«ben: 512 va­gon bort, mustot, 31 búzát 17 cső- vespsprikat, 24 előbaromfit, 13 friss húst, 26 gyékényt, 117 gyümölcsöt, 2i2 rozsot, 34 szénát, 24 tűzifát, 10 egyebet, 1272 vagon gyűjtőt. ötvenegy esztendeje, hogy Bosznia okkapálására harcba icdaltak a magyar katooák. Ez idő szerint negyvenen élnek Kecskeméten ezek közűi, akik résztvettek a boszniai hadjáratban. A legöregebb közülük Fóldhazi Mihály föld míves, aki már betöltötte zz idéa a 82 ik esztendejét. Mint altiszt vett részt az okkapáoióban és meg is sebesült. Vitézség! érme is van Földházinak. Még most is berámázva őrzi az obsitot, amellyel vagy félsiáztd ideje elboesájtották a katonaságtól, a. negyven kecskeméti veteráo közül huszonegyen & világháborúban is részt- vettek, volt olyan is, ki Bosaniábau és a mostani habomban is oebel kapott. A.z irredenta politikai irodalom kiváló újdonsága Mesterházij Ambrus a kitűnő és ismertnevü újságíró „Rabok va­gyunk mostanáig“ c. könyve, amelyről a budapesti és a vidéki magyar sajtó a legnagyobb elis­meréssel emlékezett meg. A könyv nemcsak irodalom, hanem súlyos politikai megállapítások forrás* munkája, a kisebbségi kérdés bo* nyolult útvesztőjében. A könyv az ország valamennyi vasúti hirlapáru* sító pavilonjában, Halason pedig Hurt A. Ferenc és Pressburger* féle könyvkereskedésben és kiadó- hivatalunkban kapható. Uj nfii kalapszalon! Értesítem a d. é. hölgyközönséget, hogy Kiskunhalason Csensjeri- UCSO 4 SZ. saját hazunkban, (Úri Cseinóveí szemben) e hó 15*én modern női kalapszalont nyitottam, hol állandó dús raktárt tartok a legkényesebb ízlést kielégítő női és ssfetrmek kalapok­ból. — Eredeti modellek 1 Tisztelettel Berger Rózsi

Next

/
Thumbnails
Contents