Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1929 (29. évfolyam, 1-104. szám)
1929-02-16 / 14. szám
2 Kiskunhalas Helyi Értesítője február 16 Rémhírek a városban megfagyott emberekről és egy pirtói iskolás gyermekről A beszéd tárgya mindenütt az abnortnis hideg. A hidegről panasz« kodik mindenki, szegény»gazdag egyaránt. A hideg és a velejáró fűtési gondok emésztik a családot. A hideg nem akar alábbhagyni. Azaz, hogy kedd reggelre a körül« «lényekhez képest mégis kellemes meglepetés érte az embereket. A havazás a dermesztő hideg némi enyhülését hozta magával. A hideg időjárással kapcsolatban csütörtökön az a hir terjedt el a városban, hogy Gőböijáráson két em« bér megfagyott és ugyancsak egy pirtói kis iskolás gyermeket hasonló sors ért. Érdeklődtünk a rendőrségnél és a tanyai iskolák igazgatójánál, hogy ezek a hírek meny* nyiben felelnek meg a való* ságnak. A rendőrségnél semmit sem tudtak arról, hogy két gőböljárási földmives a városba jövet, útközben megfagyott. A másik esetre nézve azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a pirtói határban tényleg egy kis iskolásgyermek holttestére akadtak, aki az utón megfagyott. A szeren* csétlen kisgyerek azonban nem Pirtó pusztai és halasi szülők gyér* meke, hanem szülei a soltvadkerti határban laknak. A kisfiú Soltvad- kertre igyekezett az iskolába és útközben a dermesztő hidegben meg* fagyott. Egyébként mint mondták nekünk, a tanyai iskoláknál a nagy hidegek alatt nem volt ritkaság, hogy sok gyerek félig meg* fagyva jött iskolába. Ajz. irredenta politikai irodalom kiváló újdonsága Mesterházi] Ambrus a kitűnő és ísmertnevü újságíró „Rabok va» gyünk mostanáig“ c. könyve, ■amelyről a budapesti és a vidéki magyar sajtó a legnagyobb elismeréssel emlékezett meg. A könyv nemcsak irodalom, hanem súlyos politikai megállapítások forrás* munkája, a kisebbségi kérdés bo* nyolult útvesztőjében. A könyv az ország valamennyi vasúti hirlapáru* sító pavilonjában, Halason pedig Hurt A. Ferenc és Pressburger« féle könyvkereskedésben és kiadó* hivatalunkban kapható. Földbirtokokra törlesztéses 0. és II. helyű) kölcsönt teljes kifizetés mellett szerez WEISZ SIMON bankbízom&nyos Budapest, VII, Akácfa u. lo telekkönyvi kivonat és kataszteri birtokiv beküldendő Pestmegyében a Stefánia Szövetségnek 140 fiókja működik A Stefánia Szövetségnek ma már 140 fiókja működik a megyében, így városunkban, Halason is. A Stefánia Szövetség célja, mű* kődése nem mindenütt ismeretes, ezért az alantíakban vázoljuk, miért van szükség ezekre a fiókokra : A müveit nemzetek között Ma* gyarország volt az első, mely 1901. évben az állami gyermekvédelem megteremtésével a legtökéletesebb állami szervezetben biztosította a gyermekvédelem követelményeit és törvénybe iktatta azon nagyfontos« ságu elvet, hogy minden elhagyott gyermeknek joga van arra, hogy az állam gondoskodjék eltartásáról, amennyiben a tartásra köteles hoz» zátartozók arra képtelenek volná» nak. A mai magyar anya* és csecse« mővédelem tulajdonképen a világháború alatt született meg. A harcterek nagy emberpusz« títása és ezzel párhuzamosan haladó elmaradt születések nagy* mérvű emelkedése érlelték meg tu« lajdonképen az anya» és csecsemő* védelem gondolatát. Ennek a műn* kának a végrehajtására alakult meg 1915. év júniusában gróf Apponyí Albert elnöklete alatt az Országos Stefánia Szövetség. A Szövetség megalapítói már az alakuláskor oly elveket fektettek le, amelyek garanciáját képezték an« nak, hogy a magyar anya* és csecsemóvédelem kifejlődése ese* tén eredményesen veheti fel a küz* delmet a magyarországi nagyará* nyu csecsemőhalálozás ellen. A munka végrehajtásánál és megszer* vezésénél az anya védelmet tűzi ki a Szövetség alapul, kimondván, hogy egy anya sem kerülhet rosszabb gazdasági helyzetbe azért, mert gyermeket szül és ezzel hazafias kő* telességet teljesit. Gondoskodni kell tehát az anyáról a terhesség, a szü* lés és gyermekágy,valamint a szop* tatás ideje alatt. Ezen idő alatt az anyát támogatni kell és segítségére kell lenni abban, hogy úgy a maga egészsége, mint megfelelő megélhe* tése, valamint csecsemőjének helyes gondozása, táplálása és fejlődése biztosítva legyen. A magyar víszo* nyoknak megfelelően helyes megér* zéssel az anyák oktatását, neveié* sét tűzte ki a Szövetség legfonto* sabb tennivalójául, mert a kutatá* sok azt bizonyították, hogy hazánk* ban anagyarányu csecsemópusztu* lást nem annyira a szegénység és a nyomor, mint legnagyobb rész* ben anyáink tudatlansága okozzák. A magyar ember szereti a gyerme* két, az a természetében rejlő jó tulajdonságokban gyökeredzik. Azonban a nemzet folytonos har* cai következtében visszamaradt kulturnívó folytán anyáink nagy* része még nem tudja, hogyan kell helyesen, megfelelően gondozni, ápolni a csecsemőt. Epen ezért a Stefánia Szövetség megalakulása után azonnal hozzákezdett az anyák tanítását, oktatását biztosítandó meg* felelő szakképzett védőnők neve* léséhez. A védőnői rendszer kiépi* tésére fektette tehát a Szövetség i tevékenységének bázisát. Megindult 1 egyidejűleg a szervezés munkája isi\és Budapesten kivül a Szövetség ott kezdte meg a harcot a nagy* arányú csecsemőhalálozás ellen, ahol a legnagyobb pusztítást vé* ! gezte: a nemzetiségi vidékeken. A rövid idő alatt elért eredmények érlelték meg a m. kir. kormányban azt az elhatározást, hogy az anya- és csecsemóvédelem kiépítését kor* mányfeladattá tegye és mint ilyen* nek végrehajtásával bízza meg az Országos Stefánia Szövetséget. így alakult át 1917. évben Ugrón Gá* bor belűgymínísztersége alatt a Ste* fánía Szövetségnek eddig kizárólag társadalmi' munkája mintegy állami hivatalos tevékenységgé. Jött az összeomlás, majd abolse« vízmus, végül Trianon és 4 év lel* kés munkája úgyszólván teljesen el* pusztult. Az ujjáébredéskor a ma* gyár anya* és csecsemő védelemben úgyszólván mindent elölről kellett kezdeni. Hála az Amerikai Vő* rőskeresztnek és elsősorban Pedlow kapitánynak, kik nagy áldozatkész* ségükkel, anyagi és erkölcsi támo* gatásukkal lehetővé tették, hogy a magyar anya* és csecsemővédelem — a Stefánia Szövetség rendsze* rében, — ujjáébredhessen és orszá* gos szervezetének felépítése Csőn* kahazánkban újra megkezdődjék. Az Országos Stefánia Szövetségnek nagyharcokat kellett vívnia külő* nősen eleinte, mert eredményekkel az ielső években még ^bizonyítani nem tudta rendszerének helyessé* gét s még szakemberek között is sokan akadtak, akik a tanító, ok* tató és nevelő munkát elvetendőnek tartották és a tényleges alamizsna nyújtásban és a gyógykezelésben látták a helyes csecsemő védelem ut* ját. A praeventiot és a praeventío* bői természetszerűen kővetkező ne* velés, oktatás munkáját felesleges* nek és céltalannak mondották. Csak évek múlva, mikor a Stefánia Sző* vétség védőintézeteinek, orvosai* nak és védőnőinek úttörő, fárad* ságos nevelőmunkájának hatása az országos csecsemőhalálozás állandó fokozatos csökkenésében mutat* kozni kezd, hallgatnak el részben az ellenkritikák és kezdik belátni, hogy a magyarországi nagyará* nyu csecsemőhalálozás elleni küz* delem legbiztosabb módszere a prae* ventio és az ezen elgondolásban felépült az a gépezet, amelyet az Országos Stefánia Szövetség épített meg. Dr. Vass József népjóléti és mun* kaügyi miniszter a népjóléti minisz* téríum vezetésének átvétele után úgyszólván a minisztérium hatás* körébe tartozó ügyek között első* nek az anya* és csecsemővédelmet tanulmányozta át. Azonnal felis« merte az ,anya* és csecsemővéde* lem nagy nemzetgazdasági és szó* ciálís jelentőségét és az ellen véle* menyek dacára keresztülvitte, hogy miniszterségének már első hónap* jaiban, dacára annak, hogy az ál* lamháztartás minden ágazatában a legmesszebbmenő megszorításokat eszközölték, — az anya* és cse« csemővédelem költségvetése oly összegben állíttatott be, amely mó* dot nyújtott arra, hogy a Stefánia Szövetség nemcsak az Amerikai Vörös kereszttől átvett 56 védőinté« zetet tudta minden zökkenés nélkül fenntartani, hanem módjában volt a továbbépités munkáját is Jmeg* kezdeni. Ha a magyarországi halálozás ada* tait nézzük, azt látjuk, hogy a ma* gyarországí ősszhalálozásnak mint* egy 27 százaléka a csecsemóhalálo* zásra esik. Mint legnagyobb háláló* zási ok, a csecsemőhalálozás után a tüdővész következik, mely 13—14 százalékát képezi az összhalálozás* nak. A többi népbetegségek és fertőző betegségek csak elenyésző kis ré* szét képezik a halálozási okoknak. Nyilvánvaló tehát,, hogyha hazánk népesedésének nemcsak emelkedé* sét, hanem a nemzet ellenálló ké* pességét is fokozni akarjuk, ami nélkül elképzelhetetlen Magyaror* szág feltámadása, — minden erőnk* bői a csecsemőhalálozás csökken* tésére kell törekednünk. Az anya* és csecsemővédelem kell, hogy képezze a specialis ma* gyár viszonyok következtében, — azt a szilárd kökeménységü alapot, amelyre a magyar egészségvédelem egész épületét felemeljük. Nem le* hét és nem szabad félig kész alapra épületet emelni, mert az előbb»utóbb összeomlik. JNem lehet előbb a te* tőt megcsinálni, míg a szilárd alap és a falak fel nem épültek. Ez az elgondolása a Stefánia Sző* vétségnek. E szent eszméért küzd minden erejéből és e szent céllal él vagy bukik, mert megingathat* lan erős meggyőződése, hogy ha a magyar anya* és csecsemóvédelmet a megkezdett utón haladva jól be* vált rendszerében az egész ország területén kiépíti, — küzdelmes munka árán a jövő boldog Nagy* magyarország legerősebb pillérét fekteti le. »O Hétfőn lesz az utolsó előadás a színházban Péntek hajnalban ment el az operett személyzet Gulyás Menyhért színtársulata hétfőn befejezi előadásainak soro* zatát városunkban. A társulat szerdán Leányvásár operettet adta, csütörtökön pedig kabaré*est volt. A társulat operett személyzete pénteken hajnalban a városból el* utazott és csak a prózai személyzet maradt itt. j Ma, pénteken Végre egy úri asz- szony, vígjáték, szombaton az Árnyék színmű, vasárnap d. u órakor Végre egy uriasszony, este az ör* dög vígjáték és hétfőn utolsó elő. adásként (Horváth Jolán jutalomjátéka) Olympia megy. B W-1 a — A kiskörös! Ipartestület uj el* nököt választott. A kiskőrösi Ipar- teatűiet érdemekben gazdag elnöke Trepák István nem vállalta a további elnöslest. Utódjául a közgyűlés Körött István géplakatost választotta meg. — Elvi döntés. Atai kérdésre adott válaszéban a feereskede mi miniszter úgy dÖLtott, hogy az iparosnak a fiát ia be kell jelenteni a Társadalombiztosi! ó Intézetbe. Walter magántanf olyant Bpest, Rákóczi-ut 51. Előkészít közép« iskolai össze« vont vizsgálatokra, érettségire. Levelező oktatás Me( Menczel szépség! egybe ipartestü kólájánál val e hó sárnap i az elmi záró pró ipartestü mében, mélyen t löket és got tiszti hívja a ifjúsága tánctani* jelenő ur gyek kö lanul er kát sors Belépői hölgykis fiz órás, a Bank é{ raktáron inga, éb zsebőráka üveget na tékban. arany, ez; aranyat, (töröttet áron vés ékszert ja Értesítem got, hog vasárnaj 8—12 ó' gyakorló tét tartol tiszteletté meg az A jelenleg dékek tani szombaton órakor le tartva, e tanfolyami vizsgája vasárap Az uj tánct 18*án kedc órakor k tisztel Béres í oki. tán<
