Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1929 (29. évfolyam, 1-104. szám)
1929-12-25 / 103. szám
Kiskunhalas Helyi Értesítője 7 oldal A tanyauerdés megoldásáról nyilatkozik a Belyi Értesítőnek, Gesztelyi Nagy László szolgálna a munka megindításához. A Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara az egész Alföld tanyavilágának köz- egészségügyére vonatkozó adatokat összegyűjtötte s pia, e kamara az egyetlen, amely teljesen tájékozva van az A1** föld tanyavilágának közegészségügyi viszonyairól, az ottani orvosi <'cs szülésznői ellátásáról, stb. stb. F temélni lehet, hogy a népjóléti mir'^zter úrral történt megállapodj fertelmében január hó közepén hí az értekezletet összehívni, amel.\ ok minden kérdésre meg-frjgja adni a feledtet. Hiányát érezte^ aruwi, . hogy most, midőn a tanyai .. *' ,^ ( n a%gy százaléka már rádióval m' ■ igen hallunk speciális vLszonyok. kai foglalkozó rádió e.lőadásokat) holatt pedig épen a tanya' viSZOnyok adottságából olyan külc lehetőségek és feladatok állana^ ^ amelyek leges elbánás., igényelnek. így sikerült a földművel miniS2t2r ur fennha' 'alt álló országos gazdasági látási tanácsnál keresztül vinni ., hogy egyelőre 4 gazdasági iránya előadást iktattak programmba (1. tanyafásitás, 2. takarmán,J,termelés az al" földi tanyavilágban, baromfitenyésztés fontossága d tanyákon, 4. állatok gondozása és .takarmányozása a tanyán), amelyek a tanyai gazdaközönség speciális viszor yainak figyelembevételével foglalkozna'K e kérdéssel. De emellett sikerül'* a kultuszminiszter ur fennható* sága a*a tartozó rádió szabad egyetem pr, jgrammjába is 3 tanyai előadást be- ■ illeszteni, amelyek a tanyai életről, a tanyai utakról és a tanyai közigazgatásról fognak szólani. — Mindezekkel cs3k azt akartam megmutatni, hogy állandóan foglalkozunk a tanyavilág bajaival, kérdéseivel és itt- ott sikeres eredménnyel. A megértés, a belátás, a jóindulat mindinkább terjed és ma már közigazgatási kirendeltségek, postaügynökségek, sőt itt-ott telefon is kezdik bekapcsolni a tanyai lakosságot az illető város vagy község gazdasági, kulturális, közigazgatási stb. életébe, ■ aminek csak az ország fogja hasznát * látni. — Kiskunhalas, annak különösen tanyai lakossága mindenkor nagy erő volt nekem e tanyai munkámhoz, sokszor onnan kaptam erőt, hitet a legnagyobb nehézségek leküzdésére s hiszem és ret mélem, hogy ezirányu munkám további i folyamán is kisérni fog a kiskunhalasi | tanyai lakosság megértő támogatása. A Kiskunság népéi tönkretette a Dunavölgy lecsapoiása — Utóbbi időben mind sűrűbben és sürüh'en hallunk és olvasunk a tanya- vÍ'úg helyzetének javítása érdekében teendő intézkedésekről. Sajnos, az eredmények csak igen kis mértékben jelentkeznek, aminek oka az, hogy nincs szervezet, amely e kérdést állandóan a felszínen tartaná. Egyedül a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara, i’letőleg annak tanyai szakosztálya az egyetlen élő lelkiismeret, amely állandóan sürget, kér, tervez, tanácsol, kilincsel, a tanyai lakosság érdekében. — Miután eddigi tanyai munkánkban állandóan éreztük azt, hogy tájékozatlanok vagyunk a tanyai viszonyok megítélésében, mivel nincs egy országos tanyafelvétel, amely teljes tájékozódást tudna nyújtani a szükséges különböző kérdésekben, a minisztere'nököt, illetőleg a statisztika^; hivatalt kértük mag, hogy az 1930-as népszám'álás alkalmával tanyai felvétel is készíttessék, amely kiterjedne az Alföld tanyavilágának gazdasági, vallási, kulturális, közigazgatási, közegészségügyi, ut, posta, te’efon, stb. viszonyaira. Ennek birtokában sokkal könnyebben lesz lehetséges bizonyos akciókat megindítani, mert legalább tájékozottabbak leszünk a viszonyokról. Ma egyet'en statisztikai feldolgozás a Magyar Tanya könyvemben található, amelyeket a kamara gyűjtött össze, sajnos nem az egész alföldi tanyavilágról. — De javulni fog a helyzet azáltal is, hogy az uj törvényhatóságokban jelentős helyet foglalnak el a tanyai viszonyokkal ismerős, a tanyai kérdések iránt érzékkel viseltető egyének, sokszor tanyai emberek, ami jelentős eredményt fog biztosítani a tanyavilág javára. — Régi tervünk már, hogy közegészségügyi értekezVet hívjunk össze a népjóléti miniszterrel együtt arravonatko- zó'ag, hogy tisztában legyünk a tanya- víág egészségügyi viszonyaival s tudjuk meg hol, mi a teendő? Ezirányban sincs semmiféle felvétel, amely támaszpontul Ki ne hallott volna már az úgynevezett j vadvizlevezető csatornáról, amelyet évek óta ástak-turtak ezernyi munkáskezek vármegyénk azon területein, amelyek a Duna vö'gyéhez tartoznak. Eleget szidták és dicsérték már, tehát létezése feltétlenül átment a köztudatba. Tagadhatatlanul több vita folyt már le a esatcorna körül, mint amennyi vadvíz ömlött le benne a Dunába. A vitába ezúttal nem avatkozunk bele s nem tesszük fel a kérdést: szükség vo’.t-e egyáltalában erre a csatornára, amelybe közel hét millió pengőt ölt bele az állam. Ezúttal inkább arról a kétségbeejtő helyzetről mondunk el egyet-mást, amelybe az úgynevezett ártérj áru', ék döntötte a kiskunsági gazdák tízezreit. De kezdjük elölről. A Pestvármegyei Dunavö'gy Lecsapoló és öntöző Társulat évtizedekig tartó tárgyalások után 1914-ben kezdte meg azokat a csatorna- építkezéseket, amelyek a vármegyénk dunavö'gyi részében éktelenkedő nagyszámú vadvizes terü'e'eket voltak hivatva vízteleníteni. A főcsatorna ásását a háború kitörésének évében kezdte meg a Társulat és pedig Bajaszentistván község határában. A háború miatt a munka igen lassan haladt s a forradalmak idején teljesen megakadt. 1925-ben azonban újból megindult a munka, amit az tett lehetővé, hogy a törvényhozás 86 milliárd papirkoronát kitevő összeget bocsájtott a vadvizlevezető csatorna-hálózat teljes kiépítésére. Így épült ki Bajától kezdve Akasztón, Fülöpszálláson és Sári községen át Ba- racs-pusztáig a főcsatorna, amelyből 34 mellékcsatorna sugárzott szét minden irányban. Az ily módon kiépült csatornahálózat : 122.000 katasztráüs holdnyi területről vezette le a vadvizet. , Mint említettük: ez a nagyszabású . I csatornaépitkezés hat millió 900.000 P- » nyi hatalmas összeget tesz ki, amely összeg évi kamata és törlesztése 740.000 P-re rúg. Ha ehhez az évi fenntartási költséget (300.000 pengőt) is hozzáadjuk, úgy tisztán áll előttünk az a teher, az a szörnyűségesen magas teher, amely a csatorna-menti községek közönségének vállaira nehezedik. A Társulat ártere három osztályba van sorozva. E szerint január l-t)öl kezdve az első osztályú földeknél 3 P 45 f., a másodosztályuaknál 6 P 90 f., a har- madosztályuáknál pedig 9 P 20 fillér lesz a vizszabályozási járulék holdanként. 1930. julius elsejétől kezdődöleg, amikor a kölcsönösszeg törlesztése is kezdetét veszi, még a fentinél is maga- j sabb lesz az ártérjárulék. Ez időtől kezdve: e'ső osztályú föld után 3 P 94 fillért, másodosztályú után 7 P 88 fillért, harmadosztályú föld után 10 P 50 fillért kell majd a gazdáknak minden egyes hold után íizetniök. A mai nehéz viszonyok között elképzelhetetlenül súlyos teherként nehezedik ez a csatomaadó az érdekelt községek vállaira. Nem csoda tehát, ha egy emberként mozdult meg az egész Kiskunság, hogy az exisztenciájára törő, kibírhatatlanul súlyos csatornaadót mérsékel lesse a kormánnyal. E cél elérésére népes küldöttséget szerveztek az érdekelt községek, amelyet december 13-án vezetett Bethlen István miniszterelnök elé Teleki József j gróf, felsőházi tag, Szabóky Jenő és I dr. Váry Albert. A küldöttség kérelmét j Rohringer Sándor miniszteri biztos adta • elő, aki azt kérte a miniszterelnöktől, : hogy a kölcsön törlesztésének ideje három évvel később, vagyis 1933 julius 1- től kezdődhessék s hogy ezen átmeneti idő alatt a kamatteher 7.5 százalékról 5 százalékra csökkentessék, továbbá, i hogy a tőketörlesztés ideje 15 évről 30 J esztendőre hosszabbittassék meg. A miniszterelnök válaszában kijelentette, hogy mint gazdaember, maga is súlyosan érzi a gazdasági válságot s éppen ezért megérti a Dunavölgy gazdaközönségének kérelmét. A miniszterelnök végül ígéretet tett, hogy, amennyiben az állam pénzügyi ereje megengedi, a pénzügyminiszterrel egyetértőén oda fog hatni, hogy az érdekeltség kívánsága teljesüljön. aJásv-—-—Ff -^a Haias közbiztonsága az eiőző évekhez képest kielégítő A halasi államrendőrségi kapitányság ügyforgalma és az ott kezelt ügyekről munkatársunk illetékes helyen a következő nyilatkozatot kapta. A rendőrségnél 1929. december hő 17-ikéig iktattak 8052 ügy darabot, 528-an kértek és kaptak hatósági erkölcsi bizonyítványt, 650 volt a kihá- gási ügyek száma. Bűncselekmény volt: 782, ebből lopás: 306, testi sértés: 116, csalás: 65, sikkasztás: 46, idegen vagyonron- gálás: 137, rágalmazás, becsületsértés: 80, tűzvész okozás: 17, veszélyes fenyegetést 23, jogtalan elsajátítás: 9, magánlaksértés: 15, magzatelhajtás: 2, szemérem elleni bűncselekmény: 10, pénzhamisítás: 9, emberölés: 7, okirathamisitás: 8, kerítés: 6, rablás: 5, gyilkosság: 1, zsarolás; 6, orgazdaság: 14, egyéb bűncselekmény : 48. Baleset: 97 fordult elő. A lakosság lélekszáma a bejelentő hivatal adatai szerint 29.539. i . .--a Jövő év elején megkezdik a halas-kecskeméti ut továbbépítését Megírta a Helyi Értesítő, hogy a kereskedelmi miniszter elrendelte a Kecskemét—kiskunhalasi ut további kiépítését. Az útépítés vonala a Sóstón halad keresztül és ezért szükségessé vált egy nagyobb ottani földterületnek a kisajátítása. A kisajátítási eljárást az elműt napokban tartották meg a városházán, ahol a vármegye részéről jelen volt Tarnay Árpád, Topscher Kálmán tb. főjegyző, Mészáros tb. főügyész, Csö- v’ek István aljegyző és Goszlett Lajos főmérnök. A kisajátítási eljárás simán ment. A bizottság az érdekelt főid ulajdonosokkal megegyezésre jutott és az ut kisajátítását bíróság és szakértők közbenjötte nélkül oldották meg, amiáltal tetemes költségtől szabadultak meg az érdekeltek. Illetékes helyről az az értesülésünk, hogy a Kecskemét—kiskunhalasi ut további építése halasztást nem fog szenvedni. A jövő év elején, ha az időjárás megengedi, megtörténik a vonal kitűzése, utána pedig megkezdik a földmunkát. L ANGERMANN JÓZSEF kereskedő tudatja, hogy t. vevőinek a nagy képes falinaptárt ingyen adja és könyves vevőinek 2<yo-ot visszafizet árában. Uj könyves vevőt szívesen felvesz és a legolcsóbb árban számit. Kristály cukor 1.18, kocka cukor 1.24 pengő. Minden vevő egy doboz pótkávéhoz egy drb. alpakka kávéskanalat kap ingyen. Kiskunhalas város lakosságából az | 1920. évi népszámlálás szerint 52 szá- 1 zalék lakik tanyákon s így a város jövő fejlődését el sem tudjuk képzelni a tanyai lakosság bekapcsolása, illetőleg helyzetének javítása nélkül. Utakkal és gazdatársadalmi szervezetekkel kell ösz- jszekapcsolni a legtávolabbi tanyarészt is a várossal, hogy a gazdasági, kereskedelmi, vallási, kulturális, közegészség- ügyi, közigazgatási egység folytán a legtávolabb lakó tanyai lakos is érezze, hogy édes gyermeke ennek a városnak*- amelynek adófizető polgára. Évekkel ezelőtt dr. Gesztely i-N László, a Duna—Tiszaközi Mezőgazda sági Kamara igazgatója, a tanyakérdésnek megalkuvást, nem tűrő mozgatója járta be a város egész tanyayjlágáí, amelynek nyomán a gazdasági egyesület részvéteivel gazdakörök alakultak és szép munka indult meg a tanyák között is. Ez a tanyalátogatás hívta fel a népjóléti kormány figyelmét a halasi közegészségügyi viszonyokra is, amelynek következménye az egészségház. Utóbbi időben ismét sok szó esik a tanyavilág helyzetéről, a javítás módozatairól, uj célok kitűzéséről. Miután ez a mozgat iTj élénken érdekli Kiskunhalas egé‘ la_ kosságát, de elsősorban a t§Jiya világot, kérdést intéztünk dv Gesztelyi-Nagy Lászlóhoz, a tanyakgrctés mai állásáról, idevonatkozóig a kővetkezőket mondotta :
