Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1929 (29. évfolyam, 1-104. szám)
1929-12-25 / 103. szám
oldal 4 Kiskunhalas Helyi Értesítője ecember 25 Szász Károly emlékezete A hosszantartó magyar éjszaka sötétségét jó'esően enyhitik időnként a megemlékezés örömtüzei. Nagy szükség van ezekre a feüobbanásokra, amelyek ne 1- csak útjelzők az éjszakában, hanem ele - Ígéretek is a didergő lelkek szamara. A mai magyar társadalom igen hasonlatos a vihartól és hullámoktól megrón- S hajó pusztulásra Ítélt utasaihoz, és és az elnyeléssel fenyegető sonst mélység között. Milyen öröm lehet sza21.“a szituMMh* néha megpillantani egy-egy ismer“’ Sylő Világképet, amely - legalább STidőre - megláttatja velük a helyes irVvt és, ha halványan is, a szabadulás ígéretét ragyogja feléjük. Nekun , viharvert magyaroknak is vannak gvogó csillagképeink, amelyek dónként Serinek a komor égboltozaton homr fényükkel a szebb jovo igeretet varázsolják haladó életünkbe. S ami különösen nagy jótétemény eiket a tüzeket az éjszakában mi magunk gy 1 hatjuk meg és röpíthetjük. az e|r^ Ahányszor szükségünk van tajetozó dúsra és szomjuhozzuk az eet lg Az örömtüz-gyujtás ösztönös szűk- sé£e és vágya hozott minket is össze, wy a magyar égnek egy halvány, , ^me'es fényű csillagára irányítsuk te- kfn te tünket.0 Ez a szelíd, de múlhatatlan ragyogásai esi lag Szász Karoly szelleme, akinek vonzó alakját szere nem a b hallgatóság elé idézni, hogjy lassúk meg benne mindnyájan azt az útjelző tüzet és é’etigéretet, amely nélkül csak céltalan bolyongás és halálra száf‘ e a mi hajótörött bus magyar é etünk. 100 évvel ezelőtt Erdély bércei közt Nagyenyeden ö’tött emberi életformát az az isteni szikra, amely Szász Karoly sokoMalu lelki tehetségében kibontakozva fénnyel és jósággal árasztotta d » retünket és egyhazunkat. Ez a k> d fény és jóság nem szűnt meg a 24 evve ezelőtt bekövetkezett testi ha^’ ^ nem tovább él és hatni fog, JalEfed^ a szellem villamosságának es ei le e jóságának magasztos vagya ki nem ve a magyar életből. Minő szellemi étetnyilvénulásai voltak a Szász Károly egyéniségében működő isteni szikrának, hogy hatosa nem muH el hanem nyájas pásztortuzkent világítja ^ kSi Nemzedékek éjszakába vesző úti át is? Legrövidebben úgy tehetn összefoglalni egyéniségének lgyege^ hogy az é'et minden vonatkozásában a hőse volt. Minden jóra kész, minden szépre vállalkozó és minden nagy feladatnak megfelelő ideate hős, amilyenek inkább Jókai ^genyefeől, - mint a valóságból ismeretesek etotomk; Jókai választottjait jellemzi az. hogy em berfölötti feladatokat vállalnak es vmz nek véghez minden fennakadás nélkül- Ilyen hősként, Isten választottjakéntjeleni meg előttünk Szász Karoly is, ha munkás ételének főbb mozzanatait magunk dé idézzük. Feladatunk természete és az idő rövidsége lehetetlenné teszi életének es mun- káSágáU részletes ismertetését Tehetségének soko’daluságára következtethetünk abból az egyszerű tényből, hogy élete folyamán volt katona es tan , pap és tanfelügyelő, hivatalnok es képviselő, tudós és költő, prozairo esmutorditó egy személyben. Mint katona, műszaki tudásával szolgálta a 48-4Sh •évi szabadságharc ügyet. Mint tanar a nagykőrösi és kecskeméti ref. főgimnáziumnak volt éveken át büszkesége, majd a világirodalom egyetem^ magan tanára Budapesten. Papi minősegében Kézdivásárhelyről kiindulva, Kunszent- miklós és Szabadszállás templomi katedráin át egyházkerületünk püspöki szebbe emelkedett. Közben mint a jászkunság tanfe’ügyelöje, Halason székelye irányította az elemi oktatás ügyet, majd a kultuszminisztérium vezető hivatalnokaként jobbkeze es faradjatat- lan munkatársa volt a legkiválóbb magyar kultuszminiszterek egyikenek, ü retort Ágostonnak. Már előbb, nun a fülöpszállási kerület országgyűlési képviselője, Szilády Áronnal együtt jelentős szerepet vitt a kiegyezési po.itika eseményeiben. Tudós érdemeíhek elismeréséül alig harminc éves korában tagja lett az Akadémiának, majd a Kisfaludy Társaságnak s mindkettőben a másodelnöki tisztségre emelkedett. Tudomäh nyos müvei közül alapvető fontosságú »A világirodalom époszai«-ról irt két kötetes hatalmas munkája. Költői munkásságának emlékét hirdetik kisebb költeményeinek tartalmas, szép kötetei és nagyszabású elbeszélő ' költeményeinek egész sora. Mint prózairó, egyike volt és marad a legkiválóbbaknak. Tudós értekezései, kritikai tanulmányai, egyházi beszédei és imái a könnyen érthető, folyamatos magyar beszéd klasszikus megnyilatkozásai. Végül mint műfordító, utolérhetetlen és felülmúlhatatlan. Bátran elmondhatjuk, hogy ezen a téren nemcsak a legnagyobbak közé tartozik, hanem ő a legnagyobb. Müforditói kedvtelésének és hivatali elfoglaltságának ellentétét maga is szóvá teszi »Ah! En is éltem...« c. versében, amely egyébként is igen sikerült rajza müforditói pályájának. E rövidre fogott vázlattal próbáltam megsejtetni Szász Károly rendkívüli alakjának távlati képét. További feladatunk néhány jellemző vonás kiemelése a távlat sejtető általánosságából. Arra képtelenek vagyunk, hogy egy rövid félóra alatt mégcsak leltározzuk is szellemi termékeinek dús tárházát. Ennyi idő alatt írásait még cim szerint is bajos lenne fölsorolni. Pedig nem is gondolunk arra a hatalmas kézirati anyagra, amely legalább még 10—12 kötettel sza- poriatná müveinek anélkül is hosszú sorozatát. Mint Ravasz László megállar pitja: ő volt Jókai után a XIX. század legszorgalmasabb betüvetője. Finom li- rai költeményeket irt és számtankönyveket fordított inasiskolák számára. Hatalmas prédikációs köteteket adott ki és könyvet irt a szavalás művészetéről. A teljes Sh. fordításnak egynegyed részét egymaga elvégzi 8 színmű átültetésével. Moüére-től 7 darabot fordít és megajándékoz bennünket a germán hőskölte- mény, a Nibe’ung-ének nagyszerű fordításával. Másfél évtized elmélyedő munkájával megnyitja számunkra az emberi szellem legmélyebbről fakadó forrását, Dante csodálatos müvének, Az isteni színjátéknak klasszikus értékű fordításában. Hogy műfordító munkáját milyen lélekkel csinálta, szépen kitűnik sokat idézett versének, a Szép élet-nek következő soraiból: II. 321—2. További irodalomtörténeti adatok felsorolása helyett még csak annyit jegyezzünk meg róla, hogy mindezeken felül püspöki minőségében végig járta irfnden gyülekezetét s kiváló szónoki erejének és pásztori szeretet ének á'dásait elvitte kerületének legkisebb templomába is. Most pedig a munka hősének ígéretes alakján próbáljuk meglátni azokat az emberi vonásokat, amelyekből a legcsodálatosabb éfet titkát is ki lehet olvasni. Az ő gazdagon buzgó és áldást árasztó é’etének mindent megmagyarázó titka érzéseinek nemes egyszerűségében és lelkületének nyájas szépségében rejlik. Ennek gyönyörködtető kibontakozását élvezzük kisebb költeményeinek gyűjteményében, ame'ynek túlnyomó része subjektiv lírai megnyilatkozás. Innen ismerjük meg minden szép iránt fogékony lelkének gazdagságát és szivének ölelő jóságát. Motívumai egytőlL egyig nagy, tiszta érzések s legfőbb sugalmazójuk a szeretet. Költészete éppen ezért családi költészet, amelynek halhatatlan ihletői közül álljunk meg egy pillanatra Iduna megdicsöült alakjánál. Ez költői neve első hitvesének, aki mindössze 14 hónapig osztotta meg vele az első szerelem tiszta boldogságát. Lényét megható hűséggel jellemzi Arany Jánostól való sírfelirata: Egész teste fájdalom volt, egész lelke szeretet... — De minden sírkőnél maradandóbb emléket emelt neki a gyászoló hitves egyik legfinomabb és legmeghatóbb költeményében, amelynek elme: »Iduna.« ivekig hordozza első bánatos szerelmének sajgó sebét, mig végre győz az élet szeretető s a behegedt szívből uj Bzerelem dala fakad. Forduló pontot jelent számára Bibó Antónia nemes szépségű alakja, ki uj reménység és áradó j e’etkedv tüzet jjyujtja meg lelkében. Régi hosszú gyászát levetette lelke s érzi E fhoinaP szebb lesz, mint a ma.«’ S az uí,á szülő öröm “épsé8íel “ng , -A és árny az örömrózsa és halvány lihomos ellentétes színe a nyugodt Ky |,Z!7 béké>ét varázsolja sSsz kiSit t m ' A,Z dért Vágy tudma s a kié égu! boldogság nyugalma nem ked- 7 lrai„ ^Hangolásoknak, de annál gyümölcsözőbb a kitartó mJnka srem- 77f.bó- “yenkor elnémul a költő 7 f* .7 dog ,e.mb€r és csendben folyik a todós munkája. Mint maga mondja Csön- desseg c. versének befejező relLiója" Van hangja viharos tengernek, Jajgat, akinek szive fáj... De a boldogság néma gyerek, Szivünk hallgat, most, mint a táj... a fif? nem voIt termékeny a lírikus A 7 d°? ,embernek nem annyira költé- zeL, mint inkább é’ete lira Ha mém's száméra3 Sr váS ^-l^6 es csendes reflexiókat vaaszt közlési formául. Szász Kámív SnT uUS’ Szép é!etét is azokbóTÍ Síkból haanguIaíu képekbö1 s lelkületét ajkból a meghatott reflekxiókból is- merjuk meg, ame’yek majd mindegyik tob£«ryenek al8pVetŐ tenyezői. Legtöbbször egy-egy térbe'i mozzanathoz 65 bu,llámzásu életnek egyJá T a Ä ' ÖlVéte’é7Z íüzi r6ftextó- srer c,—P CS gondolatot mindannyiszor szivének egyszerű, mete* érzése fogto ja egységbe. Kifejező kéP: megvi Kadó finom érzés: ezek a'kotiák m^0 ríj*™u ^Ítészeiének általános for- mai elem közül hol az egyik hol a másik jut előtérbe, sőt olykSN az egyik a reflexió, egészen el is marad. Ilyen■ZJV’1- 7m egyeb€k’ mint az alap- , Z ~! w onbozo árnyalataival színezett SB5Ä kepek- Tárgyuk többnyire a e et, mozzanataiból kerül ki Mez- enek.i szüleit, hitvesét és gyermeked egyaránt. Családi költészete Seg 2fv csendes boldogság halk megnyilatkozása! vaS5^Sméle^íÓd,át és gyermekeihez o meghitt, kedves viszonyát »Szn- amban« c. költeménye bemutatia ^ó?fhy tef ked.vesebb családi idill megka- Sánk. klfe)ezeset kenesve sem taláüatA szebbnél-szebb költemények fölsoro- “7 hathatnám, de l fi?® ’ hogy kltüzött célunkat már is h/L k’ LTdÖn rátaláltunk a munka Ív^árT M 6íének tegvalószinübb nyitjára Mert kétségtelen, hogy Szász Karoly .stenadta tehetsége, viSgos ér- ternie es meleg szive a boldog családi fLJu le^körén kívül aligha teljesedhetett volna méltán csodált mX 7'tig buzgó forrásává A ^lad volt számára az egyetlen életforma, amelyben a földi lét problémáját L!7f„SZi7ára egyszersmindenkorra mego.dotta. Harmónikus családi életé- álctott szélcsendjét az ész és szív Síét ÄS 77- meg nem zavarták, n -fÖldl élet értekeiben való csaló- das huUama! soha meg nem ingatt^ s ™a8a egyéni életének legnaES ffdéSe nem vo!t S2ámára kérdés: lankadatlan erővel vitte jó végre irói pap! ,es, közéleti hivatásából folyó feladatainak tömegét. JNL 'thAetett 3 b0100« emberből a munka hőse, a magyar irodalmi kfas sicizmus számottevő tényezője Tlegnl gyobbjalnk hasznos munkatársa. Ezért S7!lP -k , end7ezetét születésének százatok évfordulóján országszerte s elsősorban mi is azért gyújtottuk meg a? emlékezés örömtüzét g Ám, az általános szempontokon kívül nekute még különös okaink is vannak bzasz Karoly ünneplésére. Országosan eismert es ünnepelt irodalmi tekintélye lfényt áraSZt gázunkra is. Mint literátus papjaink egyik Iegkivá- fobbja, méJtan foglal helyet a magyar reformatussag patheonjában. Ezért ünnepeljük most a nagy püspök emlékét is, amely prédikációs köteteinek fenkölt tanításaiban és imádságainak szárnyaló áhítatában becses örökségül maradt re- anK. 1 i Az a kedves körülmény pedig, hogj | ezt az emlékünnepet nők rendezték, — múlhatatlan kötelességünkké teszi egy ■ olyan szempont fokozott kiemelését, j amelynek jelentősége az általános ünnep- I lésekből sem tűnik ki eléggé. Rá kell | mutatnunk, hogy Szász Károly alakja j különösen méltó arra, hogy a női szivek i kegyelete felé forduljon. Hiszen benne I ünnepelhetjük a legtisztább családi köl- ! tészet koszorús poétáját. Mások is meg- j énekelték a családi élet örömeit, a hitvesi szeretet boldogító szépségét, de nem tudom, van-e még egy költő rajta ■ kívül, akinek szerelmi lírája ne áradt j volna a család meghitt szűk keretén túl j is. Az ö múzsája azonban csak az lehetett, aki menyasszonya és fe’esége is volt. Szerelmi lírája teljesen azonos a hitvesi szeretet dicsőítésével. A család kultuszában megnyilatkozó ideális lelkűidéből folyik páratlan nőtisztelete is. Lovagias hódolatában a múlt század ! boldog romantikája csillog. Bizonyára ! nem túlzás az a megjegyzésem, hogy ! fenkö’t családi költészetéért és lovagias . nőtiiszteletéért Szász Károly alakja külön is megérdemli a nők részéről az ünnep- | lést. í | Végül pedig jóleső büszkeséggel mutathatunk rá azokra a kedves kapcsolatokra, ame’yek a nagy magyar költö- püspököt hozzánk, városunkhoz fűzték. Azt már em'itettük, hogy életében a legáldásosabb fordulatot Bibó Antónia fenkö’-t alakja idézte elő. Ez a nemesi- | lelkű nő pedig városunk szülötte volt. Emlékét áhitatos szeretettel örökítette jneg a boldog kö’ítő többek között egyik legszebb költeményében, a »Szép életiben. Második házassága egyszersmin- denkorra Halashoz kapcsolta. A régi Bibó-ház, majd a későbbi Szász-ház s általuk ez a város második otthona, kedvenc pihenő he’ye lett. Ide menekült a hivatalos teendőket kipihenni, a múzsákkal társalogni. Halason irta legna- gyobbszabásu hőskö teményét Salamon királyról s itt fejezte be müforditói munkásságának koronáját: Dante isteni színjátékénak remek fordítását. Megénekelte a fehértói erdő és tó szépségét, megszerette a nádas romantikáját és az erdélyi bércek szülöttéből ragaszkodó homoki ember lett. Pedig ez nem kis dolog, ha e’olvassuk »Szép e róna« c. költeményét, amely gyönyörű megnyilatkozása az Alföld szépségein elmerengő és mégis a hegyekbe vágyó, epedő lelkének. Később elhalványult lelkében a bérces szülőföld vágya s még 50 éves korában is vígan futott versenyt gyermekeivel a halasi homokban. A halasi ügyek iránt mindv égig szeretetteljes érdeklődést mutatott. Meleg barátság fűzte a tudós Szilády Áronhoz, akivel gyakran töltött meghit ’órákat a hala-i parochián. Ilyen alkalmaikkor a szerény káplán-szoba sem kerülte el kedves figyelmét. — Gimnáziumunk ügyét is szivén viselte, ami kitűnik egyebek közt Szilády Áronnak Gyárfás István főgondnokhoz intézett egyik leveléből is. 1866-ban tárgyalták a püspökségen a halasi gimnázium VII. osztályának ügyét s ezzel kapcsolatiban, mint Szilády Írja, »Szász a szent- miklósi iskolát haszontalannak mondá a mienk fontosságához képest.« Az ügy természetesen kedvező elintézést nyert. Szeretetének szimbó’ikus megnyilatkozása volt az is, hogy ő tette le gimnáziumunk uj épületének alapkövét. Ezek a mozzanatok természetes magyarázatát adják annak is, hogy iskolánk reprezentatív ifjúsági önképző köre benne látja eszményképét s az ő nevét viseli elmében. Miután az idő rövidségéhez képest érintettük azokat a szempontokat, amelyek Szász Károly országosan ünnepelt alakját a mi szemünkben különösen kedvessé teszik, önmagáról való szerény Ítéletének bizonyságául megemlítjük »Magamra« c. sirversét. Ebben számol az elfeledés, vagy hálátlanság lehangoló tényével is. Itt azonban szembe kell szállnunk az ünnepelt dicső szellemével és kijelentenünk, hogy irodalmi munkásságáról igenis tud az egész nemzet s szerető szivére nem a hálátlanság piramisát helyezi. Mi pedig áldjuk fenkölt szellemét, munkás életének fölemelő példáját, amelyben meglátjuk az óhajtott útjelző tüzet és a szebb magyar jövö biztató életigére tét. , Gulyás Sándor.
