Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1929 (29. évfolyam, 1-104. szám)

1929-02-06 / 11. szám

február 6 Kiskunhalas Helyi Értesítője 3 30 éves házadómentességet ad a kormány Budapesti tudósítónk közli, hogy a pénzügytninisztéri* umban a házadómentességi törvénytervezet már csak* nem készen van. Wekerle Sándor pénzügyminiszter interpellációra közölte a napokban a képviselőházzal, hogy a javaslatot be fogja terjeszteni. Tekintettel arra, hogy vidéki vá­rosok felterjesztései késnek, a mi* niszter ezeket nem várja be, hanem még ebben a hónapban a Ház asz* falára teszi le a törvénytervezetet, amely 30 évre biztosítja a házadómentességet. A minisztert ugyanis az a cél ve­zeti, hogy a törvény még az épit* kezési szezon megindulása előtt életbelépjen és ezzel is elő­mozdítsa az évtizedek óta pangó magánépitkezéseket, amelyek megindítása nem csupán a lakásínség végleges megszűnését, hanem a munkanélküliséget is egy csapásra levenné a napirendről. A halasi Mezőgazdasági Bizottság érdekes beadványa a város képviselőtestületéhez A Mezőgazdasági Bizottság az országos vásároknak vasárnapra való áthelyezését kéri A mezőgazdasági termelés és gaz­dasági rend érdekében kérjük a kép* viselőtestületet Halas város gazdakö­zönsége nevében is, de a Városi Mezőgazdasági Bizottság egyhangú határozata alapján is, hogy Halas gazdaközönsé­gének méltányos és jogos kérését teljesítse és az or* szágos vásárokat ismét va* sárnap és hétfői napokra helyezzék át. A városi tanács a Mezőgazdasági Bizottság kérelmével még nem fog* lalkozott, állásfog.alása még nem is* meretes. — A kérelemmel a legköze* lebbi közgyűlés már foglalkozni fog. Tiz évvel ezelőtt; elkövetett gyilkosságot derített ki a csendórség A város képviselőtestületének ha* tározatából. mint ismeretes, Halason az országos vásárokat hétköznapra helyezték át és azokat szerdán és csütörtökön tartják meg. Ez ügyben most a halasi Mező* gazdasági Bizottság érdekes beadvánnyal for* dúlt a város képviselőtes* tiiletéhez, amelyből a következő részeket kö­zöljük : A város képviselőtestülete 1926. február 15»én a helybeli református és róm. kath. egyházak kérelme folytán úgy határozott, hogy az országos vásáro­kat vasárnap helyett ezen* túl hétköznapokon, (szerdán és csütörtök) tartja Ha­lason. Az egyházak kérelmüket azzal in* dokolták, hogy a vásárnapoknak vasárnap éshétfői napon való tartása sérti egyrészt a hívők val­lásos érzését és elvonja őket a vasárnapi Istentisz* telet látogatásáról, másrészt a vásári tömeg zsivaja mélyen sérti a vasárnap megszente* lését. A képviselőtestület határozata óta három év tellett már el. A Városi Mezőgazdasági bizottság mind a mai napig figyelemmel kisérte, hogy az országos vásároknak hétközna­pokon való tartása milyen mérték* ben érinti a mezőgazdasági terme­lést, a gazdasági rendet és hogy a gyakorlatban ezen közigazgatási intézkedés mennyiben vált be. Köztudomású, hogy a vásártar* tásra jogosult városok és községek nagyobb része ma is vasárnap és hétfőn tartja az országos vásárokat. Ezek a városok és községek helyesen arra az állás­pontra helyezkedtek, hogy az országos vásároknak hétköznapokon való tar* tása úgy az ipar mint a kereskedelemben, a köz* szolgálatban, de különösen a mezőgazdasági üzemek* ben nagy mértéken sérti a gazdasági rendet, mert elvonja a munkásokat a mun* kanapoktól, tehát helyesebb a vásár tartásra a munka*szüneti nap. Hogy a hitélet szempontjából meny* nyivel volt előnyösebb a vásári na* pok áthelyezése, ezt az arra hivatott egyhá* zak mondhatják meg. Itt Halason, ahol a lakosság túl* nyomó többsége földműves, ezen in* tézkedés határozottan káros volt. Névtelen levél nyomán egy tiz esztendővel ezelőtt Bácsmadarason elkövetett gyilkosságra derült fény a napokban. Tiz évvel ezelőtt, a bajai három* szög szerb megszállásának idejében* 1919 március 31»én éjszaka a bács* madarasi községi korcsma előtt ré­szegen feküdt Dórsa János 54 éves gazdálkodó. A „község jegyzője Bó* dis József, amikor meglátta az esz* méletlenül fekvő jómódú paraszt* gazdát, figyelmeztette Csőké János és Salamon Mihály rendőröket,-hogy vigyék be Dorsát a községházára. Ezek el is cipelték a holtrészeg'era- bert. Másnap reggel a falu határában, agyon­verve, véresre rugdalva, holtan találták Dórsa Jánost. A rendőrök kihallga­tásuk során azt vallották, 'hogy a gazda éjfél után magához tért és megszökött a községházából Így ők nem tudják, mi történt azután Dór* sával. A szerb impérium alatt eredmény* telenül nyomoztak a gyilkosság ügyében, amely akkor vérengző bru* tálitásánál fogva is szenzációt kel* tett megyeszerte. A felszabadulás után a csendőrség újból nyomozást kezdett a Dórsa»gySíkosság ügyében, de ekkor sem tudott eredményt el* érni. Már már a feledés homályába merült a gyilkossági ügy, amikor pár héttel ezelőtt a bácsmadarasi rendőrség névtelen levelet kapott. A kusza, elferdített betűk azt a me* rész vádat tartalmazták, hogy a gaz* dag Dorsát Csőké János és Salamon Mihály gyilkolta meg. Uj nyomon indult meg a nyomozás és Csőke Jánost, aki jelenleg János* halmán rendőr, valamint Salamon Mihályt, aki közben gazdálkodó lett, bekísérték a csendórségre. Salamon Mihály az első öt perc* ben beismerő vallomást lett. Elmondta, hogy tiz év óta hurcolja magában a nagy titkot. Tovább már úgy sem birta volna. Igenis ő szemtanúja volt a gazdag Dórsa meggyilkolásának. Az emlékezetes éjszakán bevitték a községházára. Itt Csőké. mint a megvadult fenevad nekirohant a védtelen em* bemek. Rugdosta, ütötte, verte, amíg csak élet volt benne. Ő csak^a lámpát tartotta és megmeredve nézte a bes­tiális ember vérengzését. Kérlelő szava hiábavaló volt. Csőké addig ütötte, verte a gazda­embert, amíg holtan el nem nyúlt a földön. Csőké eleinte tagadni próbált, később azonban azt vallotía, hogy ketten gyilkolták meg Dórsát. Miért tették, nem tudná meg* mondani. Tény az, hogy a holttestet kicipelték éjfélkor a községházából, a Bácsalmás felé vezető útra. Úgy Csőkét, mint Salamont beki* sérték tegnap a bajai kir. ügyész­ség fogházába. A tényállás teljes tisztázása érde­Váltó és folyószámla kölcsönöket kedvező feltételekkel folyásit, Takarék* és folyó* számla betéteket legjobb kamatozással elfogad, Átutalásokat bel* és külföldre eszközöl, a banküzlet körébe vágó mindennemű megbízást pontosan teljesít a Halasi Gazdasági Bank Röiivinytirsaiig (a run Magyar Kirask. lati lilqrMéntt) kében Mayer Péter dr. vizsgálóbíró elrendelte Dórsa János ho!» testének exhumálását. A tiz évvel ezelőtt eltemetett halot­tat kedden boncolták fel. Fegyelmit rendeltek el afélegy- Mzl polgármester ellen Pestvármegye alispánja a félegy­házi f&rdőépités körül talált szabály­talanságok miatt dr. Holló Béla polgármester ellen elrendelte a fegyelmit megelőző vizsgálatot. A polgármester az alispán háti* rozatát megfellebbezte a közigaz­gatási bizottsághoz. A közigazgatási bizottság azonban az alispán hatá­rozatát jóváhagyta és a fegyelmi vizsgálat lefolytatását elrendelte. k szentesi határban földgáz hajtja Vecseri Lajos malmit A szentesi határban tavasszal meg­kezdik a furatásokat Földgázt fognak keresni. Szakértők szerint a kutatás ered­ményes lesz, mert a határ ártézi kuljaiból i rengeteg mennyiségű föld­gáz szivárog ki, sőt vannak ha tárrészek, ahol már rég géphajtásra és világításra használják föl a földgázt. Ilyen gyakorlati módon használja fel az ártézi kutbői kiömlő gázt Vecseri Lajos, aki Külsöscserben levő mai* mát már 1921 nyara óta földgázzal hajtja. Ez a malom 15 kilométerre fekszik a várostól és a szarvasi országút mellett dolgozik. Vecseri Lajos agy nyilatkozott, hogy a határ ártézi kutban ö már megvizsgálta és mind­egyikben talált földgázt. — En két ártézi kutat furattam, — úgymond, — az egyik 297, a másik 334 méter mély. Ezekből a kutakból naponta 28 köbméter olyan gázt nyerek, amit a malom hajtására és világításra is fölhasználok. A Központi Szeszfőzde kicsinyben is árusít pálinkát. 1 liter 3 P, 10 liternél 2‘5Q és 25 liternél 2'20 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents