Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1929 (29. évfolyam, 1-104. szám)

1929-12-04 / 97. szám

december 4 Kiskunhala« Helyi Értesítője 3 Gyönyörű ünnepség közepette avatták fel vasárnap a Ref. Önképzőkör uj székházét Öt évvel ezelőtt, 1924-ben alakult meg Halason a Református Önképző Kör. A lelkes gárda, amely a Kör ala­kításában résztvett, már az első na­pokban felvetette azt az eszmét, hogy hogy a Körnek otthont kell terem­teni. Megindult a nagy munka. Min­den megvolt hozzá és mégis minden hiányzott: a pénz. A város jószivü közönségéhez fordultak segítségért és felkérték, kiki tehetségéhez mérten adakozzon a székházalaphoz. A veze­tőség kérelme megértésre talált. Egy­re nagyobb számban folytak be az adományok. 1926-ban a Kör vezető- tősége már 30 millió koronáért meg­vette a Kolozsváry Kiss István-féle telket. Az első lépés megtörtént és lassanként a további akadályokat is legyőzitek. Győzött a fáradhatatlan munka és az erős akarat. Nagy és lelkes munka kellett ahhoz, amig idá­ig eljutottak. A vezetőség a reí. egy­ház segítségével az építéshez szük­séges pénzt is előteremtette és a székházépítést 1929. augusztus 3-án már kiadhatták Tóth Miklós építész­nek, aki a kör felépítését 32 ezer 126 pengőért vállalta el. Mindenesetre a legnagyobb hála és elismerés illeti meg azokat, akik munkájukkal, adományaikkal és más tevékenységükkel hozzájárultak ah­hoz, hogy ez a szép székház felépül­hetett. Az uj székház felavatása A Református önképző-Kör pom­pás uj székháza elkészült a Kőhíd utcában és vasárnap adták át rendel­tetésének gyönyörű, meleg és ben­sőséges ünnepéllyel kapcsolatban. 'Reggel 9 órakor a ref. templom­ban az Istentisztelet keretében Szabó Zsigmond lelkész szép szavakkal em­lékezett meg arról az áldozatkészség­ről, amely a Kör uj otthonát mégte- teremtette. Az istentisztelet után vo­nult a közönség a Kör helyiségébe, amely a nagytermet zsúfolásig meg­töltötte. Tíz óra után néhány perccel kezdő­dött meg a XC. zsoltár eléneklésével a székházavatási ünnepély, majd Sza­bó Zsigmond imája után dr. Guszlos károly h. polgármester, a Kör elnöke mondott ünnepi beszédet, többek kö­zött mondva: — A mai nap azon ritka napok egyike, amikor igazán szívből örülhetünk és ünnepelhetünk, mert a halasi reformátu­sok közérzülete, szivüknek egyöntetű dobbanása igazi ünneppé teszi ezt a napot, öt évvel ezelőtt szárnyrakelt gondolat valósult meg, amikor teljese­désbe ment a várva-vért remény, ami­kor az ifjúság hő óhaja beteljesedett, amikor a hoft kőből, az alaktalan tömeg­ből, az anyagok zűrzavarából ez a szék­ház felépült s mi ennek ünneplésén ré6zt veszünk. Szól arról, hogy a mai gazdasági vi­szonyok között mily nagy munkát ké­pezett a kör fe'épitése, megemlékezik az ifjúság hivatásáról, amely a nemzet, életében a legnagyobb összefogó erőt képezi, majd igy folytatja: A szeretet­nek, az egyetértésnek kell tanyát ütnie e falak között, mert csak az egyetértés lehet közöttünk az a kapocs, amely mindnyájunkat összefűz, egy közös cél Szolgálatára s ez a közös cél pedig nem lehet más, mint a magyar haza üdve, a magyar haza java. Beszédét azzal fejezte be, hogy az uj székház legyen az az összekötő kapocs is, amely ennek a városnak református lakosait egymáshoz fűd s ezért ebben a székházban a béke, szeretet ura'kodjék, hogy egymást megértve, megbecsülve az egyház és a város boldogulásáért eredményesen dolgozhassanak. Az ünnepi beszéd után Greguss Imre szavalt hatásosan, majd a ref. férfi énekkar énekelt. Ezután általá­nos figyelem között Pataky Dezső lelkész bibliamagyarázatát a Cili. zsoltár 5. versében foglalt »Megújul a te ifjúságod mint a Sas« szent igék alapján tartotta meg. A gyönyörű gondolatokat az ünneplő közönség áhitatos csendben hallgatta meg s amelynek egyik szép részletét alább adjuk: — Tehetet’enek vagyunk, mert a külső világot akarjuk megváltoztatni; te­hetetlenek leszünk mindaddig, mig ön­magunkat, lelkünket nem cseréljük ki. Tehetetlen vergődésünkbe azért hangza­nak karácsonyéji üzenetként e szavak: »Megújul a te ifjúságod, mint a sasé«, mert a mai alkalommal, mikor a Ref. önképző Kör székházát avatjuk fe', ilyen megújhodásnak vagyunk tanúi és ré­szesei. — Egy maroknyi lelket megragadott a vágy, hogy a rohanó világban meg­álljon és magába nézzen, hogy az ön­érdek harcai között nemes eszmékért bontson zászlót, hogy teremtsen egy helyet, hol az élet vásári zajában csend ül a lelkeken, hol a béke lobogója leng, hol az embereket nem a harag, irigység, haszonlesés, álnokság szándékai választ­ják el, hanem a megértésnek, az önzet­len barátságnak, a nyiltszavu igazság­nak és szeretetnek palástja takarja együvé. Lelkek újultak meg itt, melyek nem a vi ág arcán akarják elkendőzni a sebhelyeket, hanem a magukéra írták rá a Megváltó bélyegét; lelkek újultak meg itt, melyek nem henyélni, dőzsölni, rombolni, hanem nemesedni, ápolni, építeni akarnak; lelkek indulnak útra in­nét, kik megtisztult vonásaikat megmu­tatják a világnak: mi már meggyógyul­tunk, jöjjetek a mi orvosunkhoz! Csak ez az ut vezet az igazi gyógyu­láshoz, a világ gyökeres megváltozásai­hoz, ha az egyének lelkei újulnak meg, mert a világ arcán az egyének vonásai tükröződnek vissza. Mint a sast látjuk megujufoi ifjúságun­kat, mi, hajlottabb korúak is; azt a mi ifjúságunkat, me'ynek még voltak színes álmai, eszményi törekvései, remény© és boldogsága. Mikor e székház kitárja ajtajait, a jobb jövő fénye csap ki be­lőle és megérinti még a mi csüggedő erőnket, hervadó reményeinket is. Megújult lelkek hajléka, te székház légy a megértő békének, az áldást osztó szeretetnek forrása és ti megújult lelkek, mikor innét útra indultok, egyet­len utravalóul vigyétek magatokkal esz­ményi törekvéseiteket, ve'ük együtt vi­szitek Istennek gazdag áldásait. A szép ünnepély a Himnusz el­éneklésével ért vgjget. A bankett;. Az ünnepély után a Körben 400 te­rítékes bankett volt, ame’.y lelkes han­gulatban a délutáni órákig tartott. A banketten az első felköszöntőt a kor­mányzóra meleg szavak kíséretében dr. Babó Imre mondta: Nagy és magasztos ünnepet ülünk ma, amikor először jövünk ide ebbe a helyiségbe. De ebben az ünneplés­ben sem feledkezhetünk meg arról a férfiúról, aki törhetetlen és magyar akarással az ország fölött lévő sötét felhőket elsimította és a pusztulás­tól megmentette ezt a szegény or­szágot. Ez a férfiú, Horthy Miklós Magyarország kormányzója. A második felköszöntőt dr. Gusz- tos Károly mondta, a megjelent ven­dégeket köszöntötte. Dr. Thuróezy Dezsőné, a Ref. Nöszövetség nevé­ben köszöntötte a Kört. A szivekben megelégedés és boldogság ül tanyát — úgymond — hogy ez a szép esz­me valóságot öltött. Hogy ez a haj­lék hivatásának valóban megfeleljen, testben és lélekben ép munkásokra van szükség, akik tudnak és akarnak dolgozni a hazáért ’■és a városért. Ezután a város nevében dr. Thu- róczy Dezső polgármester mondott ieiKÖszöntöt: A város egész lakos­ságának érzelmét tolmácsolja, hogy ebben a körben ápoltassák a hit, a szeretet, a felekezetek iránti megér­tés s akkor elmondhatjuk, hogy kö­zösen és megértéssel veszünk részt az alkotó munkában, amely a város lakosságára csak áldással járhat. Id. Halász D. Sándor a róm. kát. Ön- k^pzö Kör nevében köszönti szere­tetteljes szavakkal a Kört és elmond­ja, hogy öröm tölti él szivét, bogy ezen a szép ünnepélyen megjelenhe­tett és a maga személyében is sze­retettel üdvözli a Kört. A felköszöntők további sorában Szabó Zsigmond ref. lelkész mondott hatásos felköszöntőt, ezután Adám Dávid köszöntötte meleg szavak­kal a Kört, kiemelve a Kör veze­tőségét és elnökét, akik sokat fára­doztak a szép eszme megvalósításán. Pataky Dezső ref. lelkész — úgy­mond — a Kör építkezése idején azt szerette volna a Kör épületének falára íratni, hogy készült szorga­lomból és adósságra. Mást nem kí­ván, mint a felirat másik részét tö­röljék a valóságból. Felköszöntöt mondtak még Gulyás Sándor tanár, id. Nagy Pál Ferenc, Török István, és Waszilievits Tódor, aki a háziasszonyokat és leányokat köszöntötte. A felköszöntők sorát dr. Kathona Mihály főügyész zárta be, aki a kör építőjét: Tóth Miklóst él­tette. Az esti táncmulatság A székházavatást az esti táncmulat­ság fejezte be. Már este 7 óra után a közönség kezdett felvonulni a Körbe_, hogy a táncmulatságon résztvegyen. Nyolc óra után már mozogni alig le­hetett a teremben, ilyen szép számú közönséget régóta nem lehetett látni egy táncmulatságon. A közönség azonban este 10 óráig folyton jött és a teremben több száz pár járta a táncot. A közönség a legjobb han­gulatban mulatott a reggeli órákig és akik ott voltak, egy felejthetetlen és kedves est emlékével tértek haza. * A banketten a menü és a kiszolgá­lás mintaszerű volt. Beszámolónk vé­gén nem mulaszthatjuk el, hogy ezért a háziasszonyokról, a kiszolgálóleá­nyokról és a Kör tevékeny fiatalsá­gáról ne a legnagyobb elismerés hangján emlékezzünk flieg. Házi hangverseny A Zenekedve’ők 1929. december 8-án, vasárnap este 6 órakor a városi köz­gyűlési teremben házi hangversenyt ren­deznek. Közreműködik Wagnsr Margit énekmüvésznő. — A hangverseny mű­sora a következő: 1. Ké'er: Magyar hangverseny nyitány. Játssza a zenekar. — 2. a) Benedetto Marce’.lo: Ária. b) Votkmann: Csalogánydal. — Énekii Wagner Margit, zongorán kiséri Do- bozy Éva. — 3. a) Delibes: Intermezzo a Naita-ból. b) Järnefelt: Praeludium. c) Jarnefe't: Bölcsődal. Játssza a zene­kar. — 4. a) Franz: össze!, b) Grieg: Szeretek, c) Lőve: Titkon jó a csók. Énekli Wagner Margit, zongorán kiséri Dobozy Éva. — 5) Michaelis: A ková­csok az erdőben. Játssza a zenekar. Belépőjegy egy pengő, (váltható este a pénztárnál). Az egyesület működő és pártoló tagjai nem fizetnek. Nemes ambícióval és mind nagyobb sikerrel munkálkodó zenekarunk hang­versenyeit városunk közönsége csak fo­kozódó érdeklődéssel és méltánylással kiséri bizonyára. ^===~S!!!ft===---------------: 2 4 tagja lesz a vár­megyei kisgyülésnek A megye uj törvényhatósági bi­zottsága már alakuló ülésén megal­kotta azt a szabályrendeletet, amely meghatározza a kisgyülés tagjainak számát, valamint azt, hogy a tagok közül mennyit választ a törvényha­tósági bizottság. A szabályrendelet 1. §. szerint a kisgyülés tagjainak száma: 24. A 2. §. igy szól: »A törvényható­sági bizottság a legtöbb adófizetők közül választott tagjainak csoportjá­ból legalább 5, az összes válasz­tók közül választott tagjainak cso­portjából legalább 5, az érdekképvi­seleti tagjainak csoportjából legalább 3 kisgyülési tagot köteles választani.« —-----—------ ■ A pénzügyminiszter 1930-ban oem törli el a borfogyasztási adót A borfogyasztási adó végleges ren­dezése ügyében a szőlősgazdák újabb ígéretet kaptak a pénzügyminiszter­től. A pénzügyminiszter ugyanis cél­zást tett arra, hogy a borfogyasztási adó problémáját a községek háztar­tásáról készülő törvényjavaslat kere­tében szándékozik véglegesen ren­dezni. A községek jövő évi költségve­téséből törölni akarják a borfo­gyasztási adóból várható bevétele­ket. Helyette a házadó egyrészének átengedésével kárpótolnák a közsé­geket. Ezt azonban csak mintegy fe­lét teszi a borfogyasztási adók ci- mén eddig előirányzott összegeknek. Az errevonatkozó törvényjavaslat előkészítésén már hosszabb idő óta dolgoznak a pénzügyminisztériumban és egészen mostanáig az volt a terv, hogy a javaslatot még december hó­napban letárgyalja az országgyűlés, úgyhogy a törvény már 1930. január elsején életbeléphet. Ezt a tervet azonban egyelőre nem lehet megvalósítani, mert a köz­ségek háztartásáról szóló törvényja­vaslat bizonyos pénzügyi és politikai okokból nem készült el ktSlő időre igy bizonytalan, hogy Wekerle mi­kor 'terjeszd az országgyűlés elé. Annyi azonban máris bizonyos, hogy újévtől kezdve, egy teljes esz­tendeig még a borfogyasztási adó te­kintetében marad minden a régiben. Mindenféle nyomtatványokatgyor> san, ízlésesen, méltányos árban ké­szít a Kiskunhalas fíelyi Értesítő Lapvállalat nyomdája.

Next

/
Thumbnails
Contents