Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1929 (29. évfolyam, 1-104. szám)
1929-11-20 / 93. szám
4 Kiskunhalas Helyi Értesítője november 20 A Ráday-korszak titkaiból VIII. Három elbeszélőnknek, a szegedi várban történtekről szóló állításait a napokban megerősítette Albert M. Imre volt városi rendőr is, aki 1873-ban a szegedi kormánybiztosság feloszlatása évében verekedésért a szabadkai törvényszékhez került s három esztendőt együtt töltött ott a szegedi várból kilököttek közül kilenc emberrel. Ezektől sokat hallott a »bennt történtekéről. Közülök Aczél Pál izsáki számadó juhászt, mint juhászgazdát a Szerémség- ben a Pejacsevich-féle uradalomban fogta el Kormos Béla másodmagával. Kormos Béla szerencséjére jellemző ez az eset is. Aczél az ottani cselédséggel úgy megszervezett mindent, hogy még a sir helyük is ki volt jelölve azoknak, akik esetleg érte mennek. Kormosék féltérdig érő sárban, álöltözetben közeledtek a major felé, amikor Aczél sót vitt egyik majorból a másikba. Megsajnálta az utasokat s maga hivta fel őket a szekérre. Két perc múlva meg volt kötözve s vitték Rádayhoz. 12 erőszakos (köztük 1 halállal) és 6 csöndes lopásért 12 esztendőre, Turcsán Farkas szabadkait pedig 180 orgazdaságért 9 évre Ítélte a szabadkai törvényszék. Ezek »igaz gyónók« voltak — s igy Rádaynál jó dolguk volt. De jó dolga volt mindazoknak, akik vallottak. A vizsgálati foglyok hozzátartozóit a várba soha be nem engedték. Az általuk hozott élelmiszert, dohányt, elfogadták ugyan, de azt mind az »igaz gyónók« használták el. Némelyik kihizott úgy, hogy alig totyogott. Kónya Fábes feketicsi passzujsiró — a törvényszéknél megtagadott minden előbbi vallomást, állitván, hogy a kínzás elkerülése végett vallott Rádaynál, de abból egy szó sem igaz, amit ott magára vállalt. Felmentette a törvényszék. Ozvald István pacséri is ilyenformán szabadult, de 2 hónap múlva ökröket (lopott s ismét bekerült. Szabó József is ott volt. Rablással volt gyanúsítva. Ez is vastagbőrü volt. Nem vallott soha. A szabadkai törvényszék! fogházban Albert M. Imre fülehal- latára kérdezte tőle az egyik rab, hogy: Hát te miért vagy itt? Amikor elsorolta, — egy másik rab megjegyezte, hogy hisz azt a rablást én már három esztendeje bevallottam Rádaynál! Hamarosan megszabadult, Két évet tehát ő is ártatlanul szenvedett és töltött Rádaynál. A többiek nevére nem emlékszik. Egy adai cigány volt. Egy nyomon beszélt mindnyája. A láncszemhelyek mindegyik karján meglátszottak. A »léckamráról« mindegyik beszélt. Abban leülni nem lehetett. Az élére fektetett lécek vágták a mezítelen lábakat, de oldalt sem lehetett támaszkodniuk, mert az oldalfalak is élesek voltak. Éjjel sötét folyosón jár- káitatták a vizsgálati foglyokat — egyesben. Ott kapták a pofozó gép ütéseket. Eleinte sűrűbben — később hat hóna- ponként vezették elő a rabokat. Ilyenkor válogatott kegyetlenséggel kínozták mindmegannyit. Aki nem vallott, az vagy meghalt, vagy szenvedett tovább. A halottakat éjjel temették. Nem tudták, hogy hová. A gyengébb szervezetüek elpusztultak. A ;>bekerültek«-nek körülbelül fele elpusztult. Aki egyszer bekerült, — ha csak nem mint tanút idéztek be — ajzt többé ki nem ereszte'.ték, — ott maradtak azok a kormánybiztosság feloszlatásáig, anélkül, hogy Ítéletet hoztak volna ellenük. A királyi pár látogatásáról ezek is tudtak. Elbeszélték azt is, hogy mielőtt kijöttek a szegedi várból — megeskedtették őket, hogy ami ott velük történt, arról soha senkinek semmit ki nem beszélnek. E végből még meg is fenyegették őket. hogy ami ott velük történt, arról soha senkinek semmit ki nem beszélnek. Kormos Bélát meg Laucsik Mátét szidta, átkozta valamennyi. (Folyt, köv.) Cz. L. A kormány stabilizálni akarja a búza árát? A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara a napokban tartott ülésén Kál- lay Miklós, az uj kereskedelmi államtitkár feltűnést keltő bejelentést tett. Az államtitkár beszédében rátért a mezőgazdasági válságra és érdekes nyilatkozatban jelentette be, hogy a kormány kebelében napok óta megérlelődött az a terv, amely a búza árát az eddigi bizonytalansággal szem ben stabilizálni óhajtja, hogy ezzel a mezőgazdaságot rentábilissá tegye. Ezt a tervet nemcsak a búzára, hanem más terményekre is érvényesíteni óhajtja. Még ez évben a kórház-épitésre kiírják a pályázatot A vármegye 8000 pengő segélyt utalt ki a kórház felszerelésére A város képviselőtestülete, mint ismeretes, úgy határozott, hogy a ki- sebbszerü kórházat épiti fel. A részletes tervek azóta készülnek és illetékes helyen remélik, hogy a tervek hamarosan elkészülnek és még ez évben a kórház építésére a város pályázatét hirdethet. Ez esetben a különböző jóváhagyások is megtörténhetnek és a tavaszEgy-egy alföldi rengés után az ijedelem elmúltával föl-fölvetődlk a kérdés, mi is okozza ezeket a rengéseket? Erre vonatkozólag Simon Béla, a budapesti földrengési obszervatórium asszisztense érdekesen nyilatkozott egy kecskeméti újságírónak: A modern geofizika és geológia felfogása szerint a földkéreg rögökre van széttöredezve s e felső könnyebb kéregdarabok az alattuk levő sűrűbb magon olyanféleképpen úsznak, mint a jéghegyek a tengerben. Egy-egy rög egyensúlyba^ van, ha az őt fenntartó »folyadékból« annyit szőrit ki, mint ajmennyi saját súlya. A ki nem egyensúlyozott kéregdarabok sülyednek mindaddig, amíg e'-őbb vázolt helyzetüket el nem érik. Ez atz úgynevezett izosztázia- elmélet tanítása. Hogy egy-egy kéregdarab milyen messze van izosztatikus egyensúlyi állapotától, arra a nehézségi gyorsulás értékeiből lehet következtetni. E réven például az Eötvös-féle mérések igen fontos gyakorlati hasznuk mellett — értékes elméleti jelentőségű eredményékre is vezetnek. Ismeretes, hogy a folyók által a hegyekből magukkal hozott nagymennyiségű hordalék, amit közönségesen kavics, homok, stb. néven nevezünk, az alföldeken rakódik le. A mi Nagy Ma|- gyar Alföldünk felszínén is megtaláljuk e geológiai időket tekintve fiatal lerakór dásokat többszáz méter vastagságban. Általuk nehezebbé vált az alföldi kéregrész s hogy izosztatikus egyensúlyba jusson, sülyedni kénytelen. Ha ez a sülyedés minden akadály nélkül mehet végbe, akkor emberi érzékszerveink számára észrevehetetlen marad, csak érzékeny műszerekkel mutatható ki. Ha azonban az egyenletes sülyedés lehetetlen, akkor feszültség keletkezik a földkéregben, amely mindaddig növekszik, a,mig eléri a kőzetek szilárdsági határát, szál az uj kórház építéséhez hozzálehet fogni. Ezzel kapcsolatban közölhetjük, hogy a város polgármesterének fel- * terjesztésére a vármegye az épitendő , kórház berendezési költségeire 8000 i pengőt szavazott meg, j amely most kormányhátóságilag is jóváhagyást nyert. A tegnapi napon az alispán értesítette a várost, hogy a város ré- I szére a 8000 pengőt kiutalta. ekkor törést idéz elő a kéregben, vele együtt maradandó eltolódást, mi pedig fent a kéreg felszínén földrengést érzünk. Minél hosszabb ideig növekedhet a, feszültség, annál erősebb a kiváltott rengés. Sajnos, e pusztító tünemények helyét s időpontját előre megmondani még nem tudjuk, kártevésük e’len azonban szerencsére van biztos védekezés: rengésállóan építkezni. Hogy ez miben áll, csak egy-két szóval vázolom. Használjuk az épülethez a legjobb téglaanyagot s cementhabarcsot bőségesen. Még jobb, ha vasbetonból építkezhetünk. Az épültet egyes részei olyan szilárdan legyenek összekötve, hogy a rengéslökésre a ház úgy rengjen, mintha egy darabból készült volna. — Népházavstás Prónayfalván. Vasárnap hármas ünnepe volt Prónay- falva pestmegyei községnek. Ekkor adták át ünnepélyesen a forgalomnak a Soltvadkert—Prónayfalva között épített utat, ugyanekkor adta át a község Agorasztó Tivadar, Pest vármegye nyugalomba vonult alispánjának díszpolgári oklevelét és felavatta népházát. Két diadalkapu, lovasbandérium, leventék, tűzoltók, iskoláslányok és fiuk fogadták Prónayfalván Agorasztó Tivadar alispánt. A községháza tanácstermében ünnepélyes diszgyülés volt, amelyen Sántha Mihály főjegyző átadta Agorasztó Tivadarnak a díszpolgári oklevelet. Ezután az ünneplő közönség az újonnan épített népházba vonult, ahol a leventeénekkar éneke után Égető Mihály, a gazdakör elnöke, ! mondott megnyitóbeszédet, Diskay László ismertette a népház létesítésének történetét, Szabó Lajos, a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara főtitkára, gazdasági előadást tartott, Radnóti István, a Faluszövetség titkára, a népházak jelentőségét vázolta. Az ünnepség után 150 terítékes ebéd volt, amelyen számos fel- 1 köszöntő hangzott el. Tömeges tanítói kinevezések és áthelyezések a halasi iskolákhoz A vallás- és közoktatásügyi miniszter Flittner Dezső helyettes tanitót a kiskunhalas—balotai II. sz., Vermesné Tallósy Ilona h. tanítónőt a kiskunhalas —gőböljárási, Tóth Imréné Kiss Klára nyugd. tanítónőt a belterületi, Szüágyi Imre nyugd. tanitót a belterületi állami el. iskolához rendes állami tanítóvá kinevezte. A kultuszminiszter Horváth Jenő jánoshalmi áll. polgári isk. tanárt a kiskunhalasi polgári fiú, dr. Domokosné Deák Olga tiszaföldvárvirághegyi áll. el. iskolai tanítónőt a kiskunhalasi belterületi, Tóth Gyula kiskunhalas—gőböljárási áll. tanitót a soroksárpéteri, Ugrai László gőböljárási tanitót a felsőkiste- leki iskolához helyezte át. A vallás- és közoktatási miniszter a következő oki. tanítókat: Lajer Józsefet a kiskunhalas—gőböljárási, Bakos Lenkét a kiskunhalas—balotai, Bárd Flóriánt a kiskunhalas—bodoglári, Iván Józsefet a kiskunhalas- eresztői, Síierk Istvánt a kiskunhalas—alsószállási, Kajárik Sándort a kiskunhalas—felsőkisteleki, Szép F. Aladárnét a kiskunhalas—felső- szállási állami elemi iskolánál helyettes tanítói minőségben ideiglenesen alkat- * mazta. — Ä kormányzóról nevezik el a szegedi gyalogezredet. Az újonnan megválasztott szegedi törvényhatósági bizottság ülésére érdekes indítvány érkezett. Az indítvány azt kéri, hogy írjon fel a törvényhatósági bizottság a honvédelmi miniszter utján Horthy Miklós kormányzóhoz, és kérje hozzájárulását ahhoz, hogy a szegedi honvédgyalogezred zászlaján és elnevezésében Nagybányai vitéz Horthy Miklós gyalogezred nevet viselhesse. —j^gg------" T ragédia a vonaton A halasi rendőrség állapította meg a gyorsvonatból kiugró egyén személyazonosságát Szombaton este a budapest—belgrádi gyorsvonatnak utasai hirtelen arra döbbentek, hogy vész fékkel megállítják a vonatot. Nemsokára kiderült, hogy Szabadszállás és Fülöpszállás között egy ember kiesett, vagy kiugrott az egyik harmadosztályú kocsiból. Eszméletlen állapotban tették fel a vonatra. Mielőtt a vonat befutott volna a budapesti pályaudvarra, a súlyosan sérült ember meghalt. A halott zsebeit átkutatták, de semmiféle irást nem találtak nála. A különös esetbe a halasi rendőrség érdekes módon kapcsolódott bele. Szombaton délelőtt az állomáson szolgálatot * teljesítő rendőrnek egy 4 éves fiút adtak le a személyvonatról azzal, hogy édesapja a vonatban hagyta. A nyomozás során a rendőrség megállapította, hogy a kisgyermek azé az egyéné, aki este a gyorsvonatból kiugrott. Kihallgatták a 963. sz. tehervonat vezetőjét: Nagy Torma Antalt és másokat és igy a rendőrség megállapította, hogy a szerencsétlen ember Túri József budapesti munkás, aki először a személyvonatba ugrott ki és hagyta ott 4 éves kisfiát, és a.mikor az öngyilkosság nem sikerült, szállt fel a gyorsvonatra és | i dobta ki onnan magát. Mi okozza az alföldi földrengéseket?
