Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1929 (29. évfolyam, 1-104. szám)

1929-10-23 / 85. szám

október 23

Kiskunhalas Helyt Értesítője

5

A Ráday-korszak legendáiból

HÍREK

(I.) A Ráday-korszak történetét örök I homály takarja. Mikor annak idején a királyi biztosság eltávozott Szegedről, i magával vitte az iratokat is. Az idők fo- j lyamán sokan keresték ezeket a sok min- | dennél érdekesebb kortörténeti adatokat, j de nagyon komoly hivatali előkelőségek i is csodálkozva merednek az érdeklődőre, j

— Fogalmam sincs róla, hogy hol van- j nak az iratok.

Persze, van aki tudja, de az sem árulja j el. Olyan nagy a titkolózás, a titokza- i tosság, akárcsak Ráday idejében a hir- í hedtté vált szegedi várban volt. Akkor j se szivárgott ki onnan semmi, a hivatal- j nokok nem beszéltek, a bejáró kevés 1 ügyvéd néma maradt évtizedek múltán is, — a halottak pedig egyáltalában nem j tudtak beszélni. Még csak szabályszerű- en el se könyvelhették azt, akit a várban ; ért a halál, vagy kiszállították biztos j helyre, címekre, hogy a városból te- j messék el, ne kompromittálja ezt a kü- i lönüeges igazságszolgáltatást, amelyet ■ rettegve emlegetett mindenki.

Mert hogy vertek volna valakit Ráday- j ék, vagy éppenséggel kínozták? — szó ' se lehet róla.

Néhány év előtt kiadták egy napilap- j ban Edvi Illés Károlynak, a nagynevű i büntetőjogásznak, az emlékiratait. Ö abban a korszakban védőügyvéd volt, sok mindent tudott és látott, de csak az egyes — óvatosan kiválogatott — bűn- 1 ügyi eseteket mesélte el, körömszakadtáig tiltakozva a kínzások ellen.

Egy szóval: akkor mondta el, vagy irta meg a legnagyobb védőbeszédét.

Nyi'asy Pál előbb jegyző volt a biró- ! ságon, később önállósította magát s mint védőügyvéd tért oda vissza. Ha valaki a Ráday-korszak felül faggatta, egy- szerre begombolkozott.

— Olyan rég történt, hogy egészen ! elmosódott az emlékezetemben. Ki tud mindent az eszében tartani, na, mit ok- i vetetlenkedsz!

Kis gyerek koromban ismertem még Nédics Jánost, Becskereknek azt hiszem első rendőrkapitányát. Komoly, kevés szavú ember volt, rettenetesen szigorú, i Volt a városban egy Limmerné nevű hírhedt keritöasszony, aki találkahelyet is tartott fenn, ezt egyszer megidézte valamilyen kihágási ügyben. Limmerné elbizta magát, hogy végtére annyi elő- kelő pártfogója van, ő biz nem megy. j Erre Nédics elküldte érte a sinterkocsit, | azzal vitette fel maga elé.

Már most ez a Nédics szintén ott tel- í jesitett szolgálatok Ráday mellett. Sokat érdeklődtem az idősebb torontáli embereknél, baráti köreijben, azonban csak j azt a választ kaptam, hogy soha szót nem ejtett a Ráday-korszakról. Ahogy ott hagyta a királyi biztosságot, lakat j került a szájára, elfelejtett mindent.

Nédicsnek édestestvére volt megma- ' gyarositott névvel Szentkláray Jenő 1 csanádegyházmegyei nagyprépost, a kiváló történelemtudós.

Egyszer szóba hoztam a János fivérét, a Ráday-korszakot.

— Tett-e róla bármikor említést a | nagyprépost urnák?

— Soha az, még csak célzással sem. i Hasztalan faggattam, kitért előle azzal, j hogy esküvel fogadta meg a némaságot, j

Ez a pár szó egyezett azzal', amit ed- J dig is hallottam erről-arról. Azt tartotta i a legenda, hogy mikor Ráday Gedeon j likvidált — óriási volt már működése > ellen a felháborodás — egész kömyeze- j tét valóságos középkori formák között megeskette, hogy arról, ami itt történt, soha senkinek említést nem tesznek. Volt j abban átok, vérbosszú, sok minden — | amit a néphit kitalálhat. Mert minél j titokzatosabban kezelnek valamit, annál többet talál ki arról a fantázia.

Annyi bizonyos, hogy valaminek kel- I lett történnie, külömben honnan ez az ■ általános nagy némaság? Sőt egész bizonyos, hogy Ráday az iratokat is szigorú kautéláíkkal helyezte el ott, ahol ma is vannak, mert élő ember még nem jutott azokhoz. Ügyvédek, főleg Írók kutatták nagyon sokat, (em'ékszem, hogy Zöldi Márton hosszú heteket utazott el, hogy kinyomozza, aztán feldolgozhassa), — de eredménytelen maradt minden.

Ezek szerint ami írás megje’ent arról a korról, az vagy kitalálás, vagy csak ponyva. Egyes eseteket elbeszéltek hozzátartozók, tanuk, maga a bűntény is ösmeretes volt, hiszen nem lehetett eltitkolni, ha valakit meggyilkoltak, — azonban, hogy Ráday hogyan szedte ki a tettesekből a titkot, ahhoz már nem hivott meg senkit.

A nagy titkolózásnak pedig, ami még ma is tart, megvolt az oka. Kezdődött a történet azzal, hogy 1863-ban letűnt a szörnyű aszályban minden, hiszen tavasz óta esőt sem kapott a föld s a kutak kiapadtak, a jószág éhen pusztult, de éhezey a nép is. Nem volt aratás 1864-ben sem, viszont két év múlva, Orbán napján (május 25.) tíz fokos hidegben fagyott el minden növényzet. Mivel pedig a baj nem jár egyedül, jött az osztrák-porosz háború és vele a kolera.

Ez, meg a politikai világ okozta rossz hangulat támasztotta fel az Alföldön a régi betyárromantikát. Gyilkosság, rablás Siázégés napirenden voltak, a hatóságok pedig gyöngék. Nem is vártak a zsivá- nyok az éjszakára, kirabolták a városokat nappal, rálőttek a postára, Rózsa Sándor megállította Kistelek alatt a volnatot.

Ráday kapott megbízatást a betyárok kiirtására, 1868-tól 1873-ig tartott a munkája. A várat lengyel katonák őrizték, hogy ne tudjon velük a lakosság beszélni Ráday rengeteg embert fogatott el, nem törődött senkinek a társadalmi pozíciójával, volt a börtönben futóbetyár és igen előkelő ur — főleg ezért zudult fel ellene az érdekeltek közvéleménye, — néha ezer körül járt a foglyai száma, meglehetősen messze vidékről valók, mert a rablóbandák is elkalandoztak nagy területekre.

A végtárgyalást a legritkább esetben bízták a szegedi törvényszékre, inkább a pestvidéki, meg az aradi szállt ki a helyszínre. Ráday bizalmatlan volt Szeged iránt, mint ahogy rendkívül sok minden furcsaságot beszéltek erről az időről a régi emberek. Ami azt illeti, a bizalmatlansága jogosabbn érhette zo- kat a területekét, ahol a bűnügyek szálai akárhányszor hatósági emberekhez vezettek. Bele volt ebbe a szörnyűségbe keverve mindenki, csendőrbiztosok, községi bírák, jómódú birtokosok, akik részint mint bünpalástolók, részint mint orgazdák szerepeltek.

— Tartok tőle, hogy a szegedi törvényszék elfogult lesz az Ítélkezésben, — mondta néha Ráday.

Voltaképpen páratlanul diszkrét volt ez a páratlan hatalommal felruházott férfi, hiszen ezt bizonyította be azzal is, hogy elképzelhetlen nagy időkre hozzáférhetetlenné tette a bűnügyi iratokat.

A családok legföljebb véletlenül értesültek róla, ha valamelyik hozzátartozójuk meghalt az úgynevezett »Zvin gelben, a királyi biztosság a holttesteket nem szerette kiadni — ha már valahogy tudomást szereztek a halálozásról, •— úgy, hogy emiatt sok súrlódás volt Ráday és a városi hatóság között.

Az bizonyos, hogy számtalan vagyo- nosodás alapja akkor kezdődött és kétségbeesve fogadná ma sok család, ha nyilvánosságra jutna, hogy vérbeli hozzátartozójuk szintén vendége volt Rá- daynak. A Duna—Tisza közön úgy is tudja mindenki, hogy melyik — immár szerepet játszó — család szerepelt Rózsa Sándor, vagy akár másik zsivány bandájában. Szegény utódok nem tehetnek róla, ők eltűrik a rájuk szakadt vagyont, szemükre sem hányják eleik bűnét, legföljebb akkor fogy el a türelem, ha nagyon rángatózik a polgártárs malac a garasos kötélén.

— Ráday előtt nem volt ilyen hangos a nagyapja!

A leghíresebb zsivány mindenesetre a fogalommá nőtt Rózsa Sándor volt, aki Szamosujváróit fejezte be, mint kitanitott szabó, az életét, őt már nem ismertem, de ismertem a fiát, akit egyszer, még a háború előtt, meglátogattam a Szabadkához özei eső Röszkén. Más hely hiányában a tarló szélén ültünk, ahol a mesgyét ellepte a fü. Egyik oldalon fejlődő kukorica, a másikon sötétzöld paprikaföldek. Az alsótanyai müut, amint kattogva verte a zúzott követ a kocsi kereke, ott húzódott el a közelünkben, Rózsa Sándor zsiványkirály saját tulajdon földje mellett. Ezek a hálá- datos feketeföldeeskék akkoriban közel húszezer korona értéket képviseltek.

Sz. Szigethy Vilmos.

— Az adóhivatal átköltözött uj | j helyiségébe. A m. kir. adóhivatal

Szilády Áron-u. 17. sz., uj helyiségébe I i átköltözött. i

— A kormány a kalocsai Ipartestestül székházára nagyobb segélyt adott. A kalocsai Ipartestület székházának nemrégen történt átalakítása nagyobb terheket rőt az Ipartestületre és felkérték Szabóky Jenő képviselőt, hogy nagyobb segélyt eszközöljön ki a kormánytól. Szabóky képviselőt most értesítette Mayer

; János földművelésügyi miniszter,

| hogy a kalocsai Népház építési költségeinek részbeni fedezésére 4000 P ; államsegélyt és 4000 P államkölcsönt | utal ki.

! — Református tanyai istentiszteletek. Október 27-én, vasárnap délelőtt 9 órakor a göböljárási, délután 2 órakor a füzesi és alsószállási állami I iskola termében református isten- tisztelet lesz, melyre ott lakó híveit kéri és várja a református egyház.

— A halasi piacra akart jönni egy majsai földmives és útközben halálos szerencsétlenség érle. Az elmúlt napokban Kiskunmajsáról kocsin Halasra akart a hetipiacra jönni Szarka Kovács János 39 éves földműves a feleségével. Hajnali három óra táj| ban indultak el és alighogy elhagy- ! ták a majsai határt, a kocsi beleesett az árokba és mindketten a kocsi alá kerültek. Az asszony nagyne- I hezen kimászott a kocsi alól és férjét keresni kezdte a sötétben. A járókelők segítségével sikerült Szarkát a kocsit alól kihúzni, de már akkor élet nem volt benne. Zuhanás közben fejére esett a kocsi ülésládája és koponyaalapi törés következtében állott be a halál. j

— Takarékossági nap. A magyar királyi postatakarékpénztár október 31-én, ezidén is megtartja a takarékossági napot.

— Szerencsés megmenekülés a i vonat kerekei alól. Oszkó József Máv

állomás felvigyázó Soltvadkerten f. hó 17-én, este egyik tehervonat lép- i csőjére akart felugrani, amikor megbotlott és a sínpár közé esett. Oszkó veszélyes helyzetben volt, de lélek- i jelenlétét nem vesztette el, meghúzódott a sínpár között, mig a kocsi ! elhaladt fölötte és csak kezén szenvedett kisebb sérüléseket.

| — Ä városházáról. Azon arany,

j vagy ezüst vitézségi éremmel kitüntetett egyének, továbbá hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák névjegyzéke, akik az OFB-tól házhelyet ! vagy földet kaptak, f. évi október i hó 23—30-ig a 6-os számú hivatal- !

. ban közszemlére van kitéve.

I I

j —»Uj mózesek és az a bizonyos

i vörös tenger«, Mesterházy Ambrus a kiváló iró legújabb könyve kivéte- . lesen hatalmas méretű sajtósikert ért : el. Valamennyi sajtóorgánum kiemeli, i hogy szerző legkitűnőbb ismerője a ! kisebbségi kérdésnek és épen ezért I könyve külpolitikai szempontból is nagyon értékes munka. A könyv valamennyi könyvkereskedésben Hala- j | son is kapható és lapunk kiadóhiva- \ j tálában is.

— Ä MÁV alkalmazottakat és nyug- i í díjasokat felhívja az állomásfőnökség, ;

hogy arcképes igazolvány érvényesítés j végett sürgősen jelentkezzenek.

— A Diana vadásztársaság f. hó

30-án, déli 12 órakor a Gyugel ven- i déglőben választmányi és rendkívüli ■ közgyűlést tart, melyre a tagokat ez- j utón hivja meg az elnökség.

— Országos vásár. Fülöpszálláson J f. hó 28-án, hétfőn országos pót állat- 1 és kirakodóvásárt tartanak.

— A »Magyar Tavasz« Legényegylet színi előadás a. A »Magyar Tavasz« Legényegylet vasárnap délután tartotta műkedvelő előadását a róm. kath. iskola nagytermében, amely a legnagyobb siker jegyében folyt le. A termet zsúfolásig megtöltő közönség kitünően mulatott és zajos tapssal köszönte meg a szereplők játékát, akik közül különösen Be'ényi Mihály, Zilah Juliska, Kónya Vince és Árvay József váltak ki, remek alakításukkal. A többi szereplők is tudásuk legjavát nyújtották. Külön dicséretet érdemel a »Magyar Tavasz« egyesület nyolc tagú zenekara, mely Gavlik Kálmán vezetésével szebbnél-szebb zeneszámokkal szórakoztatta a közönséget.

— A földhöz juttatottak fizetési kötelezettsége. A kecskeméti pénzügyigazgatóság leirata folytán értesíti a városi adóhivatal mindazokat, kik az Országos Földbirtokrendezö Bíróság által földhöz jutottak, hogy földjük árát már most fizethetik. A fizetés mikénti módozataira és egyéb tekintetben is a bővebb felvilágosítást ugyancsak a városi adóhivatal adja meg.

— Jószágárak a kiskőrösi vásárban. A kiskőrösi országos vásár a napokban zajlott le. Az állatvásáron az árak következőképen alakultak ki: 4—5 éves tinó párja 600 P, vágni való meddő tehén 3—400 P, egy pár jármos ökör 900 P, éves borjú 120—150 P. — Kocsi-ló 2—400 P, hátasló külföldi kereskedők részére 350—600 P, nehéz igásló 3—400 P. — Egy pár 4 hónapos malac 50—60 P, tizhónapos párja 80—90 P, egyéves anyadisznó 4 darab szopósmalaccal 65 P, egy pár 5 hónapos malac 04—50 P, egy pár 7 hetes malac 17 P, hízósertés kgr.-kint 120—130 fillér. — Egy pár 2—3 éves birka 50—60 P, egy pár bárány 40 P. A vásárra felhajtottak 3500 drb. szarvasmarhát, 2300 drb. lovat, 950 drb. sertést és 750 drb. juhot, ösz- szesen 7500 drb. jószágot. Ebből gazdát cserélt 749 drb. szarvasmarha, 106 drb. ló, 279 drb. sertés és 151 drb. juh, vagyis összesen 1285 drb. jószág.

— Vörheny járvány. A vármegye alispánjának intézkedése folytán Soltvadkerten egyik elemi iskolát, a fellépett vörheny járványra, a hatóság bezárta. — Keeelen és Csengődön diftéria járvány miatt az összes iskolákban szünetel a tanitás.

KQZG-AZDASÁGGabona es sertésárak

Budapest, október 22 Idei gabona hivatalos árai : Búza 21 P 90 fill., rozs 15'50—15‘60fíll. árpa 15 P 50 fill, zab 14 P 50 fill.

Ferencvárosi sertésvásár. Árak: könnyű sertés 120—126, közepes 126—136, nehéz 140—145 fillér. A vásár irányzata lanyha.

kerékpárok és rézüstök olcsón törlesztési hi síre kaphatók.

Langerman Sándor

vas-kereskedőnél

Murgács hentessel szemben