Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1929 (29. évfolyam, 1-104. szám)

1929-08-31 / 70. szám

1929. augusztus 31., szombat XXIX. évfolyam, 70. szám két, zsol= lalmí min« vkőtőí ■sékelt iek. iflor tő zíum= aen nán dasági lében t fali, tő és szem­válasz« liáns, pénzt, QstOt magas rát és tosan aug. ina Irama iban pld sbn :pt. 1 én I erős isban cép ) ura ny7felv így elő« :1 9 óra« ét előa« .1 9 óra» lyárakl // * Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE, Helyben ............. 18 P 89 fill. | Vidékre .............................. 18 P E GY SZÁM ÁRA IS FILLÉR Alapította i PRÄGER FERENC MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőségi Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) Kiadóhivatalt Városháza épületében Rovatok KERESKEDŐK PANASZKÖNYVE teszik szinessé ennek a lapnak két hét óta a számait. Kétségtelenül szi- neseknek nevezem, de ugyanakkor meg kell állapítani róluk, hogy sö­tét és borús gyász szinei ezek, tel­ve a panasznak, a keserűségnek és a felhős elgondolásoknak vetítésé­vel. A magyar gazdasági életnek hét szűk esztendői adnak ezeken a ro­vatokon egymásnak találkozót és ri- adós erővel kongatják a vészharan­got. A gazdasors ma poklokat tar­togat, az iparosok helyzete, éhezők A kereskedők helyzete is válságosnak mondható — ez dominálja a halasi kereskedők helyzetéről szóló érdekeltek nyilatkozatait---------—cr>. ■ v ■ A súlyos adók, pénztelenség és a vevők hiánya miatt agonizál a halasi kereskedelem keserves himnusza és a kereskedők utolsó izomerőfeszitése könnyek özö­nét takarja. Itt van három osztály, amely nem találja meg a helyét az élet lélekvesztőiben, fuldoklik, kapá- lódzik és ó, sajnos már csak szalma­szálat keres. Mentőövet sóhajt és el­keseredett szájszéllel minden feléb­redt reggelén a csődeljárást kutatja, a neki tartogatott keserves horizon­ton. Itt nálunk ma is, most is épen- ugy terem a föld, épenugy fejlett az ipar, nem kevesebb életrevalóság van a kereskedőben, miért kell mindezek­nek a szakadék szélén, az elesés ré­vébe szédülni. Ezekre a kérdésekre a panaszrovatok nem adják meg azt a legteljesebb feleletet, amelyet tő­lük remélt minden valószínűség sze­rint ez a lap, de mindenesetre meg­adják leplezetlenül, nyersen, a maga naturális szédületességével a nyomor­nak a képét. A teendők? Vájjon hol késnek, vájjon melyik minisztérium töri rajta a fejét, vájjon kinek fáj, hogy három értékes társadalmi osz­tály most vesz tréninget az éhen- halásból. Miért engedjük, hogy a gazda zsellérsorba sülyedjen, hogy a kereskedő házalóvá váljon, hogy az iparos a modern élet nagy Üte­mű fejlődésének dicsőségére újból vándorlegénnyé degradálódjon. Egy­általában, miért engedjük, hogy mind­ezek az országra, értékes elemek kintornás koldulásra Ítéltessenek. Nagy kérdések, hosszú lélegzetvételt igénylő problémák, nem lehet őket sem rendeletekkel, sem programmok balzsamával ,még kevésbbé ígéretek tengeri kígyójával gyógyítani. Egy ország, amelyet a Balkán fosztott ki, Trianon Ítélt el, egy ellenséges határgyürü' vesz körül, nem enged­heti meg magának a luxust, hogy nyomor vegyen rajta erőt. A gazda­sági helyzet, méginkább a magángaz­daság jelenlegi stádiuma, annyira ko­moly és sürgető ügy, amelyre fel­figyelni, nemcsak hazafias feladat, de elsősorban kötelesség. M—y. A nehéz viszonyokat minden oldal­ról megvilágítandó, nyílt meg ez a rovat a Helyi Értesítőben, amely kö­zölte már az iparosok helyzetéről szóló beszámolót, elmondották a gaz­dasági bajokat is és most a halasi kereskedelem vo­nul fel, amely szintén sötét képe­ket fest a helyzetről. Nyilatkozik Tirmann Konrád, a halasi kereskedők által beválasz­tott kamarai tag és Kun Benő, a halasi kereskedők egyesületé­nek alelnöke. A nyilatkozatokat minden kommen- i tár nélkül alább közöljük. j Tirmann Konrád nyilatkozata — A mezőgazdasági és ipari vál- ság mellett, j szomorú, csak nem kétségbeej­tő helyzetét éli a magyar keres­kedelem is. Általában a pénztelenség és ennek következtében pangás állott be a kereskedelem összes szakmáiban. Fokozza a helyzet súlyos voltát azon körülmény, hogy a pénzintézet tek a kölcsön nyújtást fokozatosan megszorították és a kamatlábat te­temesen emelték, úgy annyira, hogy újabb kölcsönt, magas kamat mellett, még a legjobban szituált kereske­dőknek is, csak kivételes esetekben folyósítanak. Sőt a régebben folyó­sított kölcsönök vissza fizetését erősen szorgal­mazzák, ami a különben is sú­lyos napokat élő kereskedő hely­zetét hátrányosan befolyásolja. Nehezen érintik a magyar kereskedőt a nagy közterhek, melyeket külön­böző adónemek címén visel és tar­tozik leróni. Ezek között is legkirivóbbak a fényüzési és az általános forgalmiadók, melyek könnyítésére már évek óta egyetemes jelegű kivánalom áll fenn. A fényüzési és forgalmiadók terhei különösen érezhetők. A törvény ér­telmében bár áthárítható, de a jelen szomorú üzletmenetek mellett a ke­reskedő legtöbb esetben eltekinteni kénytelen ezen törvény adta jogá­tól, sőt általánosan normális haszOn- kulcsát is a lehető legalacsonyabbra szállítja, csak hogy vevőjét, ki ha­sonlóan pénzszűkében szenved, vásár lás nélkül elbocsájtani kénytelen ne legyen. Erősen befolyásolja a mostani tűr- | hetetlenséget a helytelen vámpolitika, melyet kormányunk folytat. Mező- gazdasági termékeink gabona, bor, állat, magas vámtétellel vannak sújt­va, aminek következtében a külföldi piacokon vagy egyáltalán nem, vagy csak nehezen helyezhetők el. Ter­mészetes folyamánya ennek, hogy a terményeknek megfelelő ára sincs. Es mindaddig, mig a termelő ter­ményei után azoknak megfelelő ár- bani elhelyezése folytán pénzhez nem juthat, hogy vásárló képességét fo­kozza, a magyar kereskedelem és ezzel együtt a magyar kézmüiparosság a lassú tönkremenésnek néz elébe Ezen sorvasztó állapot sürgős or­voslására ütött a 12-ik óra. Legelsörendü feladata lenne a kor­mánynak1, hogy egy könnyen hozzá­férhető, hosszú lejáratú kölcsönnel, mérsékelt kamat mellett, segítsen a kiskereskedelmen. Igaz ugyan, hogy e téren a kormány már megmozdult és megindította néhány hónap előtt a kiskereskedelmi hitelakciót. Sajnos, azonban e célra oly csekély összeg bocsájtatott rendelkezésre, hogy ebből a szükségletnek egy tized részé sem fedezhető. Másodsorban oly lehetetlenül rövid lejáratú és oly körülményesen fér­hető hozzá, hogy minden szolid ke­reskedő többszörösen kell, hogy megfontolás tárgyává tegye, mielőtt azt igénybe veszi. Elodázhatatlan szükségé vált, a fé­nyüzési adónak törlése és az általá­nos forgalmiadó reformjának keresz­tül vitele. Ha már ezen idejét múlta adónem törlésére a kormány ma­gát elhatározni nem tudja, a kis- és nagy gyáriparnak, va’amint a keres­kedelem és kézműiparnak közös meg­egyezés folytán, méltányos kulcsú egyfázisú rendszer alapján kell ezen ügyet végre megvalósítani. Évek óta panaszkodik ezen adónemek ellen úgy a kereskedelem, mint az ipar és mondhatom, hogy a fényüzési- és forgalmiadó a kereskedelem és az ipar boldogulása, jelenje és jö- jövője szempontjából tarthatat­lan. Ezt a külföldi államok már régen törölték, illetve rendezték. A pénzügyi kormány által már többizben kilátásba helyezett egye­nes adók mérséklése máig is csak Ígéret maradt. Ha valaha szükség volt arra, hogy a kereskedelem adó- terhein könnyítessék, úgy most van itt a végső alkalom, mert különben összeroskad a súlyos teher alatt. Helyes vámpolitikának beállítása is fölötte sürgőssé vált, hogy mező- gazdasági és nyers termékeink a kül­földi piacon, megfelelő árak mellett, elhelyezést nyerhessenek^ ami által termelőink vásárló ereje is fóTüfeód- ni fog. Ha a magas kormány segítő kar­jaival nem siet a súlyos válságban szenvedő kereskedelemnek hóna alá nyúlni, j össze fog roskadni, a fizetéskép- | telenségek száma az eddiginél is rohamosabban fog növekedni és ' az országot fenntartó pillérek, melyek legjobbjai mindenkor a kereskedők , voltak és lesznek, romba dőlnek s ezzel az ország jóléte is. Kun Benő nyilatkozata í — A »boldog« világban Szent Ist­ván napja, amikorra a gabona beta­karítási munkálatok nagyjában be- í fejeződtek és mindenki örült a nyár ; áldásának, J mindig kedvezőbb fordulat ál­lott be a kereskedelem életében. ■ A holt szezon gondterhes három hónapja után megmozdultak a nyári pihenésre kárhoztatott üzletek és pénzhez jutván \ a gazdatársadalom, kezdetét vet­te a bevásárlási lendület, élénkebb forgalom váltotta fel az üz­letek csendjét és az áruval dúsan fel­szerelt boltok felraktározott készle­tei megmozdultak, megkezdődött az őszi és téli szükséglet beszerzése. Az összes szakmák egybehangzó 1 panasza szerint ,sajnos az őszi len­dületnek egyelőre még nyoma sincs városunkban i és a kereskedelem a hosszú stag- náció után még mindig ölhetett kezekkel várja a vásárló közön­séget. A betakarítás eddig még semmiféle enyhülést nem hozott, unos-untalan csak azt halljuk: nincs pénz, nem tudunk vásárolni! De ha mégis be­téved valaki az üzletekbe, megindul a leglehetetlenebb al­ku és a vásárló közönség a bol­dogult békebeli árakkal hozako­dik elő, i vagy pedig a buza-paritást emlegeti. ; A gazdasági élet horizontján

Next

/
Thumbnails
Contents