Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1929 (29. évfolyam, 1-104. szám)
1929-08-10 / 64. szám
1929. augusztus 10., szombat XXIX. évfolyam, 64. szám // Politikai, társadalmi és közgazdasági lap Helybei ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE, í ........... 12 PSOflil. | Vidékre .......................... IS P E GY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR | Alapította . PRÄGER FERENC MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőségi Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) Kiadóhivatal i Városháza épületében T őriénél mi é vfordulókra A csütörtöki közgyűlésen napirend előtt B o r b á s Imre dr. földbirtokos, képviselőtestületi tag a háború 15 és a kummunizmus bukásának 10 éves évfordulója alkalmából értékes és szép beszédet tartott. A közgyűlés tagjai élénk figyelemmel hallgatták végig a tartalmas megemlékezést és azt a polgármester indítványára jegyzőkönyvben örökítették meg. A beszéd ismertetése céljából a következő részeket alább közöljük. Az egyik dátum 1914. augusztus 4-ike. E napon, most 15 esztendeje dördültek meg először az ágyuk odalent a szerb határon; megszólaltak a halál orgonái Belgrad alatt, majd rá néhány napra, Ilién Sábáénál és menydörgésüket magyar hősök vére festette pirosra Szerbiának völgyeit és fekete hegyeit. Szo- (noru teljesedésbe ment tannak a Vig melódiája mellett is fájdalmas szövegű katonanótának minden sora, amelyik úgy szólt, hogy: Szerbiának hegyein, a fekete kövein folyik Imár a csata, de sok vitéz dalia, a legények legjava életét otthagyja. Az itt megindult vérfolyamba, mindjárt a kezdet (kezdetén halasi hősök vére is belecsordult: Monda Antal birtokos, 38. gy.-e. közvitéz ott sebesült meg a Sábáé körüli legelső harcokban, — tetemei ott porladnak lent az újvidéki temetőben. Az ő életének hősies kimúlása nyitja meg lazt a szörnyűséges drámát, amelyik a négy éves világháborúban halálba Vitte a nemzetinak ebben városunk lakosságának is színét, virágát, — gyászt és pusztulást hozott az itthonmaradtakra — és romba döntötte ezer éves hazánkat. Majd megindul e vérfolyam messze Északon, Galicia és Orosz-Lengyelor- szág végtelen síkjain, — később a világ mind a négy tája felől s egy irtózatos véráradatban egyesült. A köröskörül dúló véres csaták tombolva pusztítják a drága magyar életet; borzalmas gyorsasággal szaporodnak a legvéresebb csatamezőkön a halasi hősök sirdombjai. A szerb harctéren 1914. szeptemberében és novemberében Kulistyénél, majd decemberben Arangyelovác táján a mo- linári 5-szörös rohamban, — fönt a Kárpátok védelmében Uzsoknál, majd 1915-ben azután Przemysl elesténél, Vol- hyniában az Ikvánál, 1916. júniusában a Lucki áttörés alkalmával Kolkozitó- mál, 1916. januárjában Toporutz, Rarance vidékén Bukovinában, 1917-ben a harcterek legszömyüségesebb színhelyén, a Doberdó földi gyehennájában lezajlott rettenetes harcok után százával borulnak gyászba a halasi házak: jóformán nem maradt család, amelyiktől közeli vagy távoli vonatkozásban a háború meg ne követelte volna a maga véres áldozatát A mintegy 5000 halasi hadba- vonult közül 1000 derék magyar, egy- egy családnak szemefénye, reménysége, vagy egyetlen támasza nem tért többé vissza. A másik dátum, amelyet emlékezetébe kívánok idézni a tek. képviselőtestületnek, 1919. augusztus 3. E napon — tehát most tíz éve — bukott meg a Kommunizmus, amely március 21. óta, négy hónapon keresztül nehéz lidércnyomásként tartotta hatalmában az el- alé’t, tehetetlen, ezer sebből vérző és külső e’lenségek által darabokra tépett nemzetet. Ez az önmaguk kimerültsége tehetetlensége révén életre kelt dicstelen uralom elpazarolta még azt is, amit a háború ember és anyag pusztítása meghagyott ennek a szerencsétlen országnak. 1 Négy hónap múlva aztán csúfosan megbukott a tanácsköztársaság, amely már keletkezésekor magával hozta pusztulásának csiráit, amelynek .uralma a tömegek felszabadításának jelszavával csak a tömegeknek szélsőséges indulatát szabadította fel. Kimúlt az a rendszer, amely a vezéreknek ugyan minden a mienk jelszóval bőséget és jólétet hozott, de az elkábitott tömegnek a beigért földi menyország helyett annál nagyobb nyomort és ínséget eredményezett. Hogy városunkban a négy hónapos kommunista uralom még sem mutatott fel ily elrettentő kilengéseket, az legfőképpen a lakosságnak konzervatív gondolkodás módjában és szertelenségektől tartózkodó magatartásában keresendő. Sokan ebben a bölcs önmérséklésben közömbösséget, vagy maradiságot látnak, de épen az ilyen válságos fordulatok bizonyítják, hogy a régi jó csapáson való haladás, ez a nemes konzervativizmus megbecsülhetetlen jó tulaj > donsága városunk polgárainak. jPolgárainknak ez a higgadtsága, józan ítélőképessége volt az a fékentartó erő,amelyik megóvta őket a proletárdiktatúra alatt, még az ellenforradalom fellángolása alkalmával is elhamarkodott lépések elkövetésétől. Abban az időben városunk a vörös hadseregnek valóságos operációs bázisa volt, egyrészt Baja és Tompa felé a szerbek, másrészt Szeged felé a fehérek és a franciák, Csongrád felé a románok irányában. Állandóan rakva voltunk vörös katonasággal, sőt lovascsapatokkal, amelyek minden ellenforradalmi megmozdulást csirájában elfojtottak és lehetetlenné tettek volna. Oktalanság lett volna tehát bármit is cselekedni, mert annak feltétlenül a védtelen lakosság adta volna meg az árát, különösen, amikor kitudódott, hogy a szegediek a franciák miatt bennünket nem segíthetnek. Dr. Thuróczy Dezsőt, mert állandóan szembenállóit a kommunista uralomnak és hirdette, hogy ez az állapot nem tarthat sokáig, 1919. julius 1-én Kis- kunélegyházára elhurcolták. Ugyanezért ugyanerre a sorsra jutott a terhes polgári munka és szorgalom igazi meg- testesitöje, az iparosság dísze, Zilah János géplakatos. A képviselőtestületnek tagjai közül hosszabb-rövidebb ideig tartó börtön- büntetésben részesültek: Halász D. Ferenc, Suba Imre, Török István, valamint Murgács János képviselőtársunk, akiről köztudomású, hogy bátor szókimondásáért többször ült börtönben, mint amennyi ideig szabadlábon volt. Többi polgártársak közül Gaál Lajos, Rozmaring István, Nagy V. Sz. Lajos szintén több-kevesebb börtönbüntetést szenvedtek. A forradalmi vésztörvényszék elé hurcoltak olyan illusztris személyeket, mint dr. Zilah Benő táblabiró nejét, dr. Babó Mihály volt képviselőnket, dr. Do- bozy István főorvost. A polgárság személyes szabadságának ezen frappáns megsértése mellett se vége, se hossza nem volt a magántulajdon erőszakos elvéte’ének s a fosztogatásszerü rekvirálásoknak. Egyik-másik helyen jóformán betevő falatot sem hagytak vissza. Amilyen gyászos emlékezetű volt ez a mindent fejtetőre állító négvhó- j napos uralom, ép oly dicstelen volt a I kimúlása is. Lelki szükségét éreztem annak, hogy ; ennek a két évfordulónak közös dátumát, ha csak főbb vonásaiban is, az önök emlékezetébe visszaidézzem: Ez | a nemes testület mostani alakjában jó- ' formán utolsó napjait éli, — és jelenlegi összetételében sohasem lesz többé együtt. Tisztelt közgyűlés ? A hazafias érzésű józan gondolkodású polgárságnak összetartására ma nagyobb szükség van, mint valaha. Nagyon sokféle nézőpontból tekintve, ma talán még nehezebb időket élünk, mint ennekelőtte 10 vagy 15 esztendővel! LEGÚJABB! (Budapesti tudósítónk telelonjeientése.) Hivatalos köröknek nincs tudomása arról, hogy Magyarországot meghivják-e a hágai konferenciára Egy ma reggeli jelentés, amelyet több budapesti lap is közölt, arról számol be, hogy Magyarországot is meghivják a most Hágában folyó nemzetközi jóvá- tételi konferenciára. A hirrel kapcsolatban illetékes helyen nyilatkozatot adtak ki ma délben a magyar táv- I j írati iroda utján, amely sze- ; rint hivatalos köröknek még) nincs tudomásuk arról, hogyi Magyarországot meghivják-e a konferenciára. | Az időjárás lehűlése várható a közeli naookban Szeptemberre nagyszabású programot ad Búd János Szerencsétlenség történt ma délelőtt egy épülő budapesti háznál Ma a délelőtti órákban a Bethlen- ucca 63 számú háznál az emelvényről lezuhant Lendler László ács munkás, aki teljesen összezúzta magát. A súlyosan megsérült embert beszállították a Rókus kórházba. Állapota rendkívül súlyos. i.,j Az időjárásban a mostani'kánikula után rövid időn belül lehűlés várható. Franciaországban máris nagy zivatarok vannak. , Budapesten ma délben 31 fok Celsius volt a hőmérsék. rOOjöslat: ■ 1 'J Zivatarra hajló, átmenettel lehűlés várható. Búd János gazdasági miniszter nyi- | latkozott ma délelőtt az újságíróknak és bejelentette, I hogy nagyszabású gazdasági programmon dolgozik és azt teljes terjedelmében ismertetni I Togja szeptemberben. Még mindig nem simult el az orosz-kinai háború ügye Mint ismeretes, Szovjetoroszország há-_ borús konfliktust provokált Kínával szemben és a határon meg is kezdődtek az élőcsatározások. A háborús ügybe a nagyhatalmak is beleszóltak, de a jelek szerint ugylátszik, — sikertelenül, mert a háborús készülő- j dések még mindig tartanak ■ és Oroszország naponta óriási I ■ j I tömegű páncélautókat szállít a kinai határra, | ahol, ha újabb közbelépés nem segít, 1 nagyon valószínű a formális háború ki- | törése. | J
