Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1929 (29. évfolyam, 1-104. szám)

1929-08-03 / 62. szám

ián asági Iben fali, 5 és >zem­álasz* áns, pénzt, stöt nagas át és osan augusztus 3 Kiskunhalas Helyi Értesítője HÍREK — Előfizetések szives megújítására kérjük fel olvasóinkat. • ••• Munkatársijuk cikksorozata a legelőkelőbb oI«sz lapban A magyar olvasó közönség előtt ismeretes, hogy Mesterházy Ambrus iró, lapunk munkatársa egyike azon keveseknek, akik kiválóan ismerik a szerb megszállt terület viszonyait és ennélfogva ez számára előkelő he­lyet biztosított már eddig is a kül­politikai irodalomban. Mesterházy Ambrus kü’politikai cikkírója a »Magyarság« cimü napi­lapnak és cikkeit eddig is rendsze­resen leközölte több külföldi újság és köztük a »Corriere Deila Sera« a legelőkelőbb olasz sajtóorgánumok egyike. Újabban ismét átvette egyik szen­zációs cikkét ez a lap és erről a »Magyarság« a következőképen szá­mol be, mint ke'ebiai jelentésről, mert az iró innen keltezi cikkeit. A Corriere della Sera, Olaszország vezető orgánuma, szerda reggeli ki­adásában a Magyarság cikkét közli. Ez a Magyarság kelebiai tudósító­jának cikke, amely arról számol be, hogy a bosnyák katonákból álló dél­szláv század parancsnokostól és tel­jes felszereléssel átjött magyar te­rületre és a magyar hatóságok ren­delkezésére állott. Ez a cikk nálunk is nagy feltűnést keltett, az olasz lap pedig mint szenzációt közli. A Corriere della Sera szerkesztője a cikkhez fűzött kommentárban rá­mutat arra, hogy ez az esemény vi­lágos jele a szerb katonai diktatúra demoralizál tságának. — Ä m. kir. honvédséghez önként jelentkező karpaszományosok a kecs­keméti avató bizottság által lesznek fel­avatva. Avatási napok: 1929. augusztus 8 és 22, továbbá szeptember 5, 12, 19, 26, 27, 28 és 30. Avatási hely Kecske­mét városi székház, II. emelet. Ille­tőségi ügyosztály. Hivatalos órák: d. e. 9—12. Az avató bizottság elé csak oly karpaszomány viselésére igényt tartó ön­ként jelentkező mehet, aki valamely csa­patparancsnokság által kiállított szolgá­lati, illetve felvételi jeggyel igazolja azt, hogy részére a karpaszományos minő­ségben való felvételhez a hely biztosít­tatott. Az ily önként jelentkező karpa­szományos a csapattesttől kiállított fel­vételi engedélyen kívül belépési bizonyít­vány és vasúti ingyenes utazásra jogo­sító toborzási bizonyítványt, erkölcsi, születési és tudományos képzettséget igazoló bizonyítvány vagy annak köz­jegyző által hitelesített másolatát tarto­zik magával hozni és azt a bizottságnak átadni. A karpaszomány viselésére igényt emelő önkéntje’entkezők, kik a katona tanulói kedvezményt ; igénybe venni óhajtják, ebbe'.i kívánságukat, ka­tonai kedvezményre való igényüket úgy a felvételi engedélyt kiállító csapattest­nél, mint az avató bizottság előtt elő­zetesen bejelenteni tartoznak. E kedvez­ményre későbbi igénybejelentésnek helye nincs. Ezen karpaszományosok bevonu­lása az általuk választott csapattesthez október 1-én lesz. Bővebb felvilágosí­tásért az önként jelentkező karpaszo­mányosok a városházai 6-os számú hiva­talban jelentkezzenek. i — Mint a puha szőnyegen, úgy járhat Palma cipősarkon. Ne kop­tassa felesleges módon idegeit és ci­pőjét. Ne tegyen Palma sarok nélkül egy lépést sem. — Kinevezések. A vármegye fő­ispánja dr. Mihály Sándor vmei al­jegyző, tb. főszolgabírót, dr. Ráth Zoltán vm. aljegyzőt és Morssó Ist­ván vm. fogalmazót vármegyei tisz­teletbeli árvaszéki ülnökökké nevezte ki. — R Református Önképző-Kőr kirán­dulása. A Református Önképző-Kőr folyó hó 4-én vasárnap tartja meg kirándulá­sát a fehértói halásztanyánál. Akik a déli vonattal jönnek ki, azokat autók és kocsik fogják kiszállítani a halász­tanyához. A Kör összes tagjait, vala­mint az érdeklődőket Iszeretettel hívja meg a Rendez őség. í — Uj regényünk. Lapunk legkö­zelebbi szerdai számának uj regénye közlését kezdjük meg, amelyre már most felhívjuk olvasóink figyelmét. — Aratási hálaadó istentisztelet a róim kath. templomban. Vasárnap, aug. 4-én délelőtt fél 12 órakor ünnepélyes hála­adó istentisztelet lesz a róm. kath. temp­lomban, hálaadásul az Isten eaévi ado­mányaiért és az aratási munkálatok sze­rencsés befejezéséért. Minden hívünket szeretettel várjuk. — Folyton növekvő érdeklődés ki­séri az egyetemi hallgatók bálját Mint már megirtuk, a halasi egyetemi és főiskolai hallgatók egyesülete sze- génysorsu tagjainak felsegélyezésére ma, Szombaton, a nagyvendéglő termeiben táncmulatságot rendez. A mulatság iránt szokatlanul nagy érdeklődés nyilvánul meg és az a jelek szerint egyike lesz a legsikerültebb báláknak. — Szent István napi ünnepségek al­kalmával a MÁV igazgatósága az idén is féláru jegy kedvezményben részesíti a Budapestre ránduló közönséget. A kedvezmény már f. hó 14-től igénybe vehető. A féláru jegyek a városi me­netjegyirodában válthatók, ahol bővebb felvilágosítással is készséggel szolgálnak. — Ipari, gazdasági és közművelődési kiállítást rendez Nyíre,gyházán a Ke­resztény Iparosok Országos Szövetsége. Megnyitás augusztus 3-án és tart aug. 14-ig. Látogatók féláru menetkedvez­ményben részesülnek. Igazolvány 1 P 60 fillérért a városi menetjegyirodában beszerezhető. — Eljegyzés. Lusztig Jenő áll. gy. tanár eljegyezte Blau Renét Hódmező­vásárhelyről. (Minden külön értesítés he­lyett.) — Ä tiszaughi uj vashid próbater­helési munkálatait már befejezték. A próba kitünően sikerült s ezzel az utolsó aktussal a híd műszaki munká­j latai végleg befejeződtek. A hidat j még ebben a hónapban megnyitják a forgalom számára. — Országos vásárok. Sükösdön augusztus 9-én, Izsákon augusztus 12-én tartják meg az országos vá­sárokat, melyekre vészmentes hely­ről szabályszerű járlatievéllel min­denféle állat felhajtható. — Székelési zavarok, bélgörcs, puf­fá dtság, gyomorszédülés, izgalmi ál­lapotok, szividegesség, félelemérzés, bódultság és általános rosszullét ese­tén a természetes »Ferenc József« keserüviz a gyomor és bélcsatorna tartalmát gyorsan és fájdalom nél­kül kiürtii, a vérkeringést előmoz­dítja s tartós megkönnyebbu ést okoz. Korunk legkiválóbb orvosai a Fe­renc József vizet úgy férfiaknál, mint nőknél, és gyermekeknél teljes ered­ménnyel alkalmazzák. Kapható gyógy szertárakban, drogériákban és füszer- üzletekben. I HARC A SZERELEMÉRT REGÉNY Gézát pávatollal csiklandozta a boldogság. Szerette volna ölbe kap­ni és úgy csókolni eszeveszettül ezt a gyermeket. Ezt a himporos arcú, üde románleányt, aki — ime — meg­hozta érette az első áldozatot. — Hát jó... megkezdhetjük — mon­dotta halkan Géza. Szinte örültek, amikor vége lett az első leckeórának. Fájt már a csor­dulásig telített mámor, amelyet az el­ső szerelem töltögetett szivükbe. Sze­rettek volna már futni egymástól, hogy mind a kettő alaposan kisírja magát. Engedtek hát a parancsoló érzésnek és, Géza sietve elbúcsúzott. Szédült és részegnek érezte ma­gát, amikor lefelé támolygott a lép­csőn. Alig várta, hogy otthon egy kissé összeszedje magát és megnyug­tassa őrülten kalimpáló szivét és pat­tanásig feszülő idegeit. — Géza, Géza ennek nem jó vége lesz! — feddette önmagát, ahogy a kocsi hazafelé röpítette. Megijedt sa­ját érzelmétől, tüzes és lángoló sze­relmétől, amelyet megzabolázni már most, a kezdet kezdetén se tudott. — Szent Isten! Mi lesz később? Az öngyilkosságba kerget még ez a szerelem, ha most, mindjárt, még csi­rájában ki nem ölöm magamból. — fordult vádlón és kérdőn újból saját magához. A csipős, októberi levegő kissé le- hütötte, felfrissitette és elterelte fájó gondolatait. Mire hazaért, ismét nyu­godt és jókedvű volt. — Na, hogy tetszett a kis román leány? — évelődött Gézával az apa. — Szó, ami szó — csinos leány — pironkodott a fiú és zavartan te­kintett apjára. — Hát csak vigyázz fiú, roppant vigyázz magadra — fenyegette meg fiát tréfásan az öreg. — Nem kell félteni. Elvégre nem fog megenni — mormogott Géza és sietve a szobájába ment. Ledobta magát a díványra és a délutáni eseményeket próbálta hig­gadtan és nyugodtan átgondolni, j — Nem! ilyen aranyos gyermek ! nincs több a világon! — suttogta for­ró lehelettel és láztól megtört szeme előtt Heléna Madonna arca lebegett. — Nemcsak feleségül venni, de minden áldozatra kész volnék érte — nyöszörögte szinte önkívületben, majd hirtelen felugrott, előszedte jegy zeteit és tanulni kezdett, hogy meg­szabaduljon a kínzó gondolatoktól. A tanulás sehogyse ment. Abba kel lett hagynia. Átsietett a másik szo­bába, leült a zongora mellé és vadul kalimpálni kezdett. Órákig verte a zongorát. Egészen holtra fáradtan és meglehetősen elálmosodott. Kiment a konyhába és bejelentette édesanyjá­nak, hogy nem fog vacsorázni, az­tán visszatért szobájába és lefeküdt. Másnap korán kelt. Egész délelőtt jókedvű volt, fütyörészett, énekelt. — De fene jó napja van az urfinak — dugdosták össze fejüket a bére­sek. — Sohse láttuk még ilyen ra­j gyogó hangulatban, i — Alighanem a román tiszt nyava­lyás lánya hangolta ilyen jókedvre. Hej, ammondó vagyok, hogy kutya jár a kertbe! — magyarázta a ko­csis, aki a lovak befogásával fogla­latoskodott. — Most is odaviszem az oláhkisasszonyhoz. | — No ne mondd? Csakugyan? — meredtek kérdőjellé a többiek. — Mondom biz én! — erősködött kocsis. — Jól vigyázzatok a sza­vamra, még könnyen megérhetjük, hogy román asszony lesz az úrnőnk. — No akkor meg is szökünk innen (4) Irta: BOROSS FERENC — mondták egyhangúan a cselédek. — Oláh asszonynak nem fogunk szé­gyenszemre cse'édeskedni. Hirtelen elhallgattak. Kicsinosítva Géza urfi közeledett. — No Andris készen vagyunk! — kiáltotta már messziről. — Készen nagyságos ur! — hu- nyorgatott ravaszul a kocsis. — Vágj a lovak közé, hadd men­jenek, mint a táltosok — szólt pajzán kedvvel Géza, miközben helyet fog­lalt a hintóbán. Kétszer se kellett biztatni Andrist. Szélvészként repültek a kis kastély- felé. Heléna mintha fáradt és bágyadt lett volna. Szemei alatt alig észre­vehető árnyék tetszett át a hófehér bőrön, mintha keveset aludt és so­kat gyötrődött volna az éjszaka. Halkan és szelíden üdvözölte Gé­zát. — Vártam már magát. — Nagyon aranyos — szólt Géza fátyolos, csaknem suttogó hangon. Egész szerelmi vallomás volt ebben a hangban. — Igen, mert már régen tudtam a leckét! — csillant fel az éjfekete szem. — Nagyon aranyos...! — mosoly­gott Géza. — Háromszor annyit tanultam meg mint amennyit feladott a 'tanító bá­csi — ujjongott halkan és komolyan Heléna, mint valami nagyon bájos is­kolás gyerek. — Ah! ugyan? ez igazán meglep — örvendezett Géza is. És ebben az örömmel átitatott, önfeledt pillanat­ba észre vehette, hogy önkéntelen mozdulattal a leány kezei után ka­pott és sokáig kéz a kézben állottak ott egymással szemben. Sokáig, hosz- szu percekig. S mikor rajtakapták, magukat, mikor észrevették, hogy eggyé kulcsoiódtak a kezeik: hát csak hagyták, hadd öleljék, hadd csókol­ják egymást egymást azok a kezek. Akaratuknak, érzéseiknek már úgyse állhatnak elen, feltartóztathatatlanul hömpölyögtek azok a maguk végze­tes utján. Helena könnyezett és könnyein ke­resztül nézett fel Gézára. Segélyért és kegyelemért kiál toltak azok a szemek s mintha csak ezt mondták volna: — Fuss, menekülj tőlem, amíg nem késő! Amig felejteni és elfeledni tudsz! Mert rettenetes tragédiákat hordoz méhében a mi szerelmünk. Mindenki tiltja, hogy egymásé le­gyünk. Atyád, anyád, s az én szüleim egyaránt. Még a kocsisod is megta­gad, kitagad, ha megtudja, hogy a menyasszonyod vagyok. Megfordul­nának sírjukban őseid, ha a feleséged lennék. Mert a kínai falnál is hatal­masabb gát fekszik közöttünk. Mert faji gyűlölet és engesztelhetetlen elő­ítélet áll tordai szakadékként kettőnk között. Jaj annak, aki daccal át mer lépni rajtuk. Géza, ne szállj szembe ezekkel a hatalmas ellenfelekkel! Úgysem tudnál megbirkózni velük! A te kebledben magyar szív dobog, az én ereimben román vér csörgedez: nincs jogunk hát egymást szeretni. Amig nem késő, az utolsó pillanat előtt fuss, menekülj tőlem. Géza megingott. Verejték verte ki homlokát s reszkető keze eleresztette Heléna kezét. (Folytatjuk.) fl/lindenféle ny san. ízlésedet szít a KinkíJ Imii i . iványokatgyor ínyos árban ké- ’e'yi E tesilője omdája.

Next

/
Thumbnails
Contents