Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1929 (29. évfolyam, 1-104. szám)
1929-07-27 / 60. szám
1929. Julius 27., szombat XXIX. évfolyam, 60. szám Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE, Helyben ............ 12 P SO fill. | Vidékre.......... E GY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR 16 P Alapította , PRÄGER FERENC MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőség, Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) Kiadóhivatal, Városháza épületében A mes&gasdasdg valiságs Irta: Dr. Marschall Ferenc gazdasági főtanácsos, orsz- gyűl- képviselő Világgazdasági vonatkozásban két tényező determinálja a jelenlegi mezőgazdasági krízist. Az egyik, a háború utáni Európának csökkent vásárló és fogyasztó képessége, amelynek előidézésében nagy szerepe van annak a körülmény nek, hogy mig a háború előtt Európa hitelezője volt az egész világnak, addig a háború után, Európa adósává vált, úgyszólván az egész világnak, de főleg Amerikának. Hiszen, köztudomású, hogy az Egyesült Államok tőkekihelyezései Európában a múlt esztendő végén elérték a 4 milliárd dollárt. Ez körülbelül megfelel a békeállapot tízszeresének s ehhez még a szövetséges és társult hatalmak, körülbelül 12 milliárd dolláros háborús adóssága járul, úgy hogy Európa lekötő tsége Amerikával szemben ma, 16 milliárd dollár körül mozog. Ez olyan összeg, amely meg- érthetővé teszi azt a krízist, amelyben Európa van, amelyben ma Európa győző és legyőzött egyformán sínylődik. Az a felfogás, hogy a mezőgazda- sági világkrizist, csupán a tulproduk- ció okozza, ma már alig állja meg a helyét. A nemzetgazdasági tudomány szerint ugyanis tulprodukció- ról csak akkor beszélhetünk, hogyha a túlkínálat egyforma kereslet mellett jelentkezik. Már pedig, ha számításba vesszük, hogy Európa népességének szaporodása megközelítőleg, évi 6 millió főre tehető, akkor az tíz év alatt 50—60 millió embert jelent, ami ugyanannyival megnövekedett ke nyérkeresletet jelent. Bármennyire is növekedett tehát a világon a búzával bevetett terület nagysága, itt ugyan éppen a megrosszabbodott mezőgazdasági konjunktúra következtében máris látjuk a stagnációs, a visz- szafejlődés jeleit, pusztán a tulpro- dukciót, ma már nem lehet felelőssé tenni a kenyérmagvak és a hús árának katasztrofális visszaeséséért. De okoznunk kell Európa népeinek elszegényedését, amely maga után vonta Európa népei vásárló és fogyasztóképességének csökkenését. Ennek szimptomáit ismerjük. Látjuk Európában a munkanélküliek számának növekedését. A Népszövetség számítása szerint 1927-ben 7.5 millió munkanélküli volt, ami a családtagokkal és a csak alkalmi munkához jutottakkal együtt, körülbelül 18 millió kereset nélküli embert jelent. Itt van a bankkamatláb állandó növekedése is, amelynek szintén része van a vásárlóképesség csökkenésében. A háború előtt Európában a hosszúlejáratú kihelyezések kamatja általában 3 és 4"/o között mozgott, amig a tengerentúli államokban békében egészen 10 százalékig szökött fel. Ez a viszony ma éppen fordítva áll. A közterhek állandó emelkedését szintén nem szabad számításon kívül hagyni. Mindezekhez hozzájárulnak még a reperációs terhek, az arany vásárlóerejének csökkenése • és mindazok a gazdasági eltolódások, amelyekkel az úgynevezett békeszerződések sújtották Európa népeit. j Elsősorban tehát nem a több- vagy túltermelés, hanem a nagy mértékben megcsökkent fogyasztás oldalán kell a jelenlegi mezőgazdasági krízis okait kutatni. A világgazdasági vonatkozásban jelentkező másik tényező, amely Európa agrárnépeinek sorsát ma megpecsételi, az amerikai veszedelemben jelentkezik. Valamikor Európa népeit, az úgynevezett sárgaveszedelem rémének falrafestésével tartották rettegésben. Én úgy látom, hogy a sár- I gaveszedelem helyébe az amerikai veszedelem lépett, amely sajnos, nem rémkép, hanem komoly, véresen komoly realitás. Ennek a helyzetnek felismeréséből az következnék, hogy Európa államai közös fronton kellene, hogy harcoljanak a tengerentúli államok kíméletlen versenyével szemben. E helyett, sajnos azt látjuk, hogy főleg Középeurópában egymásnak nehezítjük meg a mezőgazdaság prosperálását. Mindebből csak azt a következtetést akarom levonni, hogy a magyar agrárválságnak kétségkívül vannak nemzetközi komponensei is. Ezeknek eliminálása azonban, sajnos, túlesik a mi erőnkön. Ebből viszont nálunk sokan arra a következtetésre jutnak és tagadhatatlanul ez a legkényelmesebb álláspont, hogyha a gyógyulás folyamata bekövetkezik másutt, majd bekövetkezik itt is. Úgy érzem azonban, hogy a beletörődésének ez a politikája nemhogy feltámadást, hanem agráréletünk teljes elsorvadását eredményezné. Ezzel a de- fetizmussal nekünk szembe kell szálínunk és szembe kell szállnia mindenkinek, aki a magyar mezőgazdaság vezető missziójáról itt a Dunavölgy- ben lemondani nem akar. A kereskedelmi miniszter döntött az országos vásárok ügyében Megsemmisítette a képviselőtestület határozatát, hogy az országos vásárokat vasárnapra helyezze át a város Halas város egyik legutóbbi képviselőtestületi közgyűlésének meglehetős izgalmas tárgya volt a halasi mezőgazdasági bizottságnak az a beadványa, amelyben az országos vásároknak vasárnapra való áttételét kérte a képviselőtestülettől. A városi tanács a kérelem elutasítását javasolta s a képviselőtestület meglehetős izgalmas vita után magáé vá tette a mezőgazdasági bizottság beadványát és kimondta, hogy az országos vásárokat hétköznapról vasárnapra helyezi át. A képviselőtestület határozatát a város felterjesztette a felsőbb hatósághoz, ugyancsak a halasi egyházak felebbezését is, akik azt kérték, hogy a képviselőtestület határozatát ne hagyják jóvá. A napokban érkezett meg a városhoz ez ügyben a kereskedelmi miniszter döntése. A miniszter a képviselőtestület határozatát megsemmisilette és igy az országos vásárok továbbra is hétköznap lesznek megtavthatók a városban. A miniszter a városhoz intézett leiratában többek között ezt mondja: »A vármegye th. bizottságának folyó évi junius hó 11-én tartott rendes közgyűléséből kelt felterjesztésére értesítem a vármegye közönségét, hogy Kiskunhalas megyei város képviselő-- testületének azt a kérését, hogy a jelenleg hétköznapokon tartott országos vásárainak határnapjait állandó- j án vasárnapra és hétfői napra he'yez- zem át, az alábbi indokokra való tekin- ' tettel teljesíthetőnek nem találom. Ezt az elhatározásomat elsősorban az ipari munkának vasárnapokon és Szent István napján való szüneteié- ; séről szóló 1891. évi XIII. t. c. rendelkezéseinek végrehajtása érdekében a törvény életbelépte óta szakadatlanul követett arra a gyakorlatra alapítom, hogy ezen törvény életbelépte óta a vásároknak vasárnapra való áthelyezésére irányuló kérelmek következetesen elutasittat tak. Utalok idevonatkozólag egyébként hivatah elődömnek e tárgyban kiadott rendeletéire is, amelyek hasonló szellemű határozmányokat tartalmaznak, úgyszintén a vármegye th. bizottságának és az érdekelt város tanácsának a most említett rendeletek intentioinak megfelelő állásfoglalására és végezetül arra, hogy ebben a kérdésben benyújtott felebbezéseikben a halasi egyházak és felekezetek hasonló álláspontra helyezkedtek. Felhívom a vármegye közönségét, hogy erről a folyamodó Kiskunhalas r. t. város képviselőtestületéit megfelelően értesítse.« LAPZ ÁRTA Változékony időt zivataros esőkkel jósol a ma délutáni Meteorológiai Intézet A Meteorológiai Intézet ma dél- j után az időjárásról a következő je- j lentést adta ki: Változékony idő várható, északnyugati szelekkel, egyes helyeken zivataros esőkkel és további hősülyedéssel. A hidasnémeti affér ügyében, mint ismeretes, a csehszlovák kormány bejelentette, hogy teljes szabadságot 'adott a csehsz ovák vasutak igazgatóságának, hogy Hidasnémetin át a vasúti forgalmat újra felvegye MagyarHidasnémetin ét a vasúti vonatforgalom ma délelőtt megindult d | országgal. ;- | Ma délutáni távirat közli, hogy it j délelőtt 10 óra 50 perckor Hidas- i- j németire cseh vasutasok érkeztek és i- j a vasúti forgalom a két ország kö- •- zött megindult.
