Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1929 (29. évfolyam, 1-104. szám)

1929-07-27 / 60. szám

1929. Julius 27., szombat XXIX. évfolyam, 60. szám Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE, Helyben ............ 12 P SO fill. | Vidékre.......... E GY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR 16 P Alapította , PRÄGER FERENC MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőség, Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) Kiadóhivatal, Városháza épületében A mes&gasdasdg valiságs Irta: Dr. Marschall Ferenc gazdasági főtanácsos, orsz- gyűl- képviselő Világgazdasági vonatkozásban két tényező determinálja a jelenlegi me­zőgazdasági krízist. Az egyik, a háború utáni Európá­nak csökkent vásárló és fogyasztó képessége, amelynek előidézésében nagy szerepe van annak a körülmény nek, hogy mig a háború előtt Európa hitelezője volt az egész világnak, ad­dig a háború után, Európa adósává vált, úgyszólván az egész világnak, de főleg Amerikának. Hiszen, köz­tudomású, hogy az Egyesült Álla­mok tőkekihelyezései Európában a múlt esztendő végén elérték a 4 milliárd dollárt. Ez körülbelül meg­felel a békeállapot tízszeresének s ehhez még a szövetséges és társult hatalmak, körülbelül 12 milliárd dol­láros háborús adóssága járul, úgy hogy Európa lekötő tsége Amerikával szemben ma, 16 milliárd dollár körül mozog. Ez olyan összeg, amely meg- érthetővé teszi azt a krízist, amely­ben Európa van, amelyben ma Eu­rópa győző és legyőzött egyformán sínylődik. Az a felfogás, hogy a mezőgazda- sági világkrizist, csupán a tulproduk- ció okozza, ma már alig állja meg a helyét. A nemzetgazdasági tudo­mány szerint ugyanis tulprodukció- ról csak akkor beszélhetünk, hogyha a túlkínálat egyforma kereslet mel­lett jelentkezik. Már pedig, ha számí­tásba vesszük, hogy Európa népes­ségének szaporodása megközelítőleg, évi 6 millió főre tehető, akkor az tíz év alatt 50—60 millió embert jelent, ami ugyanannyival megnövekedett ke nyérkeresletet jelent. Bármennyire is növekedett tehát a világon a búzá­val bevetett terület nagysága, itt ugyan éppen a megrosszabbodott me­zőgazdasági konjunktúra következté­ben máris látjuk a stagnációs, a visz- szafejlődés jeleit, pusztán a tulpro- dukciót, ma már nem lehet felelőssé tenni a kenyérmagvak és a hús árá­nak katasztrofális visszaeséséért. De okoznunk kell Európa népeinek el­szegényedését, amely maga után vonta Európa népei vásárló és fo­gyasztóképességének csökkenését. Ennek szimptomáit ismerjük. Lát­juk Európában a munkanélküliek számának növekedését. A Népszö­vetség számítása szerint 1927-ben 7.5 millió munkanélküli volt, ami a csa­ládtagokkal és a csak alkalmi mun­kához jutottakkal együtt, körülbe­lül 18 millió kereset nélküli embert jelent. Itt van a bankkamatláb állan­dó növekedése is, amelynek szintén része van a vásárlóképesség csök­kenésében. A háború előtt Európában a hosszúlejáratú kihelyezések ka­matja általában 3 és 4"/o között moz­gott, amig a tengerentúli államokban békében egészen 10 százalékig szö­kött fel. Ez a viszony ma éppen for­dítva áll. A közterhek állandó emel­kedését szintén nem szabad számítá­son kívül hagyni. Mindezekhez hoz­zájárulnak még a reperációs terhek, az arany vásárlóerejének csökkenése • és mindazok a gazdasági eltolódások, amelyekkel az úgynevezett békeszer­ződések sújtották Európa népeit. j Elsősorban tehát nem a több- vagy túltermelés, hanem a nagy mérték­ben megcsökkent fogyasztás oldalán kell a jelenlegi mezőgazdasági krízis okait kutatni. A világgazdasági vonatkozásban jelentkező másik tényező, amely Eu­rópa agrárnépeinek sorsát ma meg­pecsételi, az amerikai veszedelemben jelentkezik. Valamikor Európa népeit, az úgynevezett sárgaveszedelem ré­mének falrafestésével tartották ret­tegésben. Én úgy látom, hogy a sár- I gaveszedelem helyébe az amerikai ve­szedelem lépett, amely sajnos, nem rémkép, hanem komoly, véresen ko­moly realitás. Ennek a helyzetnek felismeréséből az következnék, hogy Európa államai közös fronton kellene, hogy har­coljanak a tengerentúli államok kí­méletlen versenyével szemben. E he­lyett, sajnos azt látjuk, hogy főleg Középeurópában egymásnak nehezít­jük meg a mezőgazdaság prosperá­lását. Mindebből csak azt a következte­tést akarom levonni, hogy a magyar agrárválságnak kétségkívül vannak nemzetközi komponensei is. Ezeknek eliminálása azonban, sajnos, túlesik a mi erőnkön. Ebből viszont nálunk sokan arra a következtetésre jut­nak és tagadhatatlanul ez a legké­nyelmesebb álláspont, hogyha a gyó­gyulás folyamata bekövetkezik má­sutt, majd bekövetkezik itt is. Úgy érzem azonban, hogy a beletörődésé­nek ez a politikája nemhogy feltáma­dást, hanem agráréletünk teljes el­sorvadását eredményezné. Ezzel a de- fetizmussal nekünk szembe kell szálí­nunk és szembe kell szállnia minden­kinek, aki a magyar mezőgazdaság vezető missziójáról itt a Dunavölgy- ben lemondani nem akar. A kereskedelmi miniszter döntött az országos vásárok ügyében Megsemmisítette a képviselőtestület határozatát, hogy az országos vásárokat vasárnapra helyezze át a város Halas város egyik legutóbbi kép­viselőtestületi közgyűlésének megle­hetős izgalmas tárgya volt a halasi mezőgazdasági bizottságnak az a be­adványa, amelyben az országos vá­sároknak vasárnapra való áttételét kérte a képviselőtestülettől. A városi tanács a kérelem elutasí­tását javasolta s a képviselőtestület meglehetős izgalmas vita után magáé vá tette a mezőgazdasági bizottság be­adványát és kimondta, hogy az országos vásárokat hétköz­napról vasárnapra helyezi át. A képviselőtestület határozatát a város felterjesztette a felsőbb ható­sághoz, ugyancsak a halasi egyházak felebbezését is, akik azt kérték, hogy a képviselőtestület határo­zatát ne hagyják jóvá. A napokban érkezett meg a város­hoz ez ügyben a kereskedelmi mi­niszter döntése. A miniszter a képviselőtestület határozatát megsemmisilette és igy az országos vásárok továbbra is hétköznap lesznek megtavthatók a városban. A miniszter a városhoz intézett leiratában többek között ezt mondja: »A vármegye th. bizottságának folyó évi junius hó 11-én tartott rendes közgyűléséből kelt felterjesztésére ér­tesítem a vármegye közönségét, hogy Kiskunhalas megyei város képviselő-- testületének azt a kérését, hogy a jelenleg hétköznapokon tartott orszá­gos vásárainak határnapjait állandó- j án vasárnapra és hétfői napra he'yez- zem át, az alábbi indokokra való tekin- ' tettel teljesíthetőnek nem találom. Ezt az elhatározásomat elsősorban az ipari munkának vasárnapokon és Szent István napján való szüneteié- ; séről szóló 1891. évi XIII. t. c. ren­delkezéseinek végrehajtása érdeké­ben a törvény életbelépte óta szaka­datlanul követett arra a gyakorlatra alapítom, hogy ezen törvény életbelépte óta a vásároknak vasárnapra való áthelyezésére irányuló ké­relmek következetesen elutasittat tak. Utalok idevonatkozólag egyébként hivatah elődömnek e tárgyban ki­adott rendeletéire is, amelyek ha­sonló szellemű határozmányokat tar­talmaznak, úgyszintén a vármegye th. bizottságának és az érdekelt város tanácsának a most említett rendele­tek intentioinak megfelelő állásfog­lalására és végezetül arra, hogy ebben a kérdésben benyúj­tott felebbezéseikben a halasi egyházak és felekezetek hasonló álláspontra helyezkedtek. Felhívom a vármegye közönségét, hogy erről a folyamodó Kiskunha­las r. t. város képviselőtestületéit megfelelően értesítse.« LAPZ ÁRTA Változékony időt zivataros esőkkel jósol a ma délutáni Meteorológiai Intézet A Meteorológiai Intézet ma dél- j után az időjárásról a következő je- j lentést adta ki: Változékony idő várható, észak­nyugati szelekkel, egyes helye­ken zivataros esőkkel és további hősülyedéssel. A hidasnémeti affér ügyében, mint ismeretes, a csehszlovák kormány be­jelentette, hogy teljes szabadságot 'adott a csehsz ovák vasutak igazgató­ságának, hogy Hidasnémetin át a va­súti forgalmat újra felvegye Magyar­Hidasnémetin ét a vasúti vonatforgalom ma délelőtt megindult d | országgal. ;- | Ma délutáni távirat közli, hogy it j délelőtt 10 óra 50 perckor Hidas- i- j németire cseh vasutasok érkeztek és i- j a vasúti forgalom a két ország kö- •- zött megindult.

Next

/
Thumbnails
Contents