Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1929 (29. évfolyam, 1-104. szám)
1929-01-19 / 6. szám
í__________________________________ 1928-ban 120 millió pengő úszott I el i tőzsdén a nemzeti vagyonbél Szomorú esztendő volt az 1928-ik év a budapesti értéktőzsdén, mert hozzávetőleges számítás szerint is legalább 120 millió pengő veszte« séget jelentett abból a nemzeti vagyonböl, amely a különféle részvényekben fekszik. Olyan döbbenetes szám ez, amely agyonsujtott hazánk« aak alig jóvátehető veszteséget jet jentett és egyben olyan okokat rej* magában, amelyek meggyőzően doku« mentálják tőkeszegény országunk nagyarányú elszegényedését Szomorú jelenség, hogy a budapesti tőzsde nemzethözi szempontból egészen jelentéktelenné zsugorodott össze és már alig jön számításba a nemzetközi értékelésnél. Többször próbáltak ugyan a múlt év folyamán életet lehelni a beteg tőzsdébe, igy az értékpapír-forgalmi adót leszállította a kormány, a tőzsde« tanács is csökkentette a magas zsíró- dijat, azonban ezek az intézkedések sem voltak elég hathatósak ahhoz, hogy fel lehetett volna támasztani haldokló értéktőzsdénket. IM— ■ '"H—■——■ ORSZÁG-VILÁG Örökös tb. elnökévé választotta az OMGE Apponyi Albert grófot. — Nyugalomba »ónul Kiskos István szombathelyi polgármester. — Az optáns perben újból megkezdődtek a tárgyalások. — Rabló tört be Hornyák István kecskeméti ügyész« ség irodafőtiszt lakásába, annak fele« ségét súlyosan megsebezte és több értékes holmit elvitt — Az influenza védőszérumát felfedezte egy amerikai orvos. A szérumot az influenzából felgyógyult emberek véréből készítik* —' A spanyoljárvány Spanyolországban is kitört. — Ötezer lóerős Zep« pelinóriás készül Berlinben, az utasok részére nyitott terrasz is lesz rajta. — Kigyuiadt a népjóléti minisz« tériurn uj palotájának faállványzata. — A kútba ölte magát Kubovics Janka taksonyi leány, mert édesapja folyton kinozta elmebajos húgát. — A lugkő forgalombahozatalát újból szabályozták. — Tetanuszmérgezést kapott a cipőszegtől Baki Ilona puszta« földvári leány és meghalt. — Meie« gedö szobát nyitottak a szegén ek nek Nyíregyházán. — Lopott lóval vontatták ki a betörők a füvesgyarmati hitelszövetkezet Wertheim szekrényét amelyben 3000 pengő volt. — Halálra égette a magára rántott forró viz Székely Bálint egri gazdálkodó 4 éves Margit leányát — Megfulladt a párnák között Molnár Sándor hódmezővásárhelyi napszámos 3 éves István nevű fia. ■WBHWiaimUBilBilW»ilM^—i Saját szűrésű Ó= bort árusít a AAHNGYA Kiskunhalas Helyi Értesítője január 19 AZ IRREDENTA PROPAGANDA HIÉNÁI Egyelőre Ismeretlen tolvaj nó besurrant több halasi urihözba és rengeteg: ékszert lopott el A tolvajnő irredenta levelezőlapok árusításának ürügyével ment be a lakásokba Megdöbbentően vakmerő bűncselekmények nagy tömegét jelentették be a halasi rendőrkapitányságon, amelynek nyomozó közegei na« pokon keresztül folytatták a vizsgálatot a különböző ügyek« ben. A jelentések szerint egy egyelőre ismeretlen tolvajnő irredenta leve« lezőlapokkal állított be egyes lakásokba és ott ilyenformán alkalma volt körülnézni és a lopásokat el» követni. A tolvajnő személyleirását sikerült a rendőrségnek összeállítani és ennek alapján remélhető, hogy a közönség közül is akadni fog majd nyomra» vezető A nő személyleirása a kö« vetkező: 30—34 év körüli szőke hajú, molett, ruhája sötétkék női kabát és fekete kalap, fekete lakk« cipőt visel. A nő szerdán 12 órától 2 óráig követte el a vakmerő lopásokat. Az első kísérletet fél egy órakor követte el, amikor is beállított Gaál Jenő tanácsjegyző házába és ott széjjelnézett. Itt azonban beléptek a szobába és ekkor a tolvajnő nagy zavarában azt kérdezte, hogy hogyan lehet onnan kimenni. A rosszul sikerült és megzavart eset után a nő a Szász Károly»uccába ment, ahol beállított Szél Antal házá« ba, ahol épen ebédeltek. Vettek tőle levelezőlapokat és a ház asszonya bement a lakásba pénzért. Mire visszajött akkor látta megle« petéssel, hogy a nő jön ki a lakásból. Ekkorra mint megállapítást nyert, már elkövette a lopásokat. A nő innen továbbállt és a Dohány-uccába ment, ahol Borbás Imre földbirtokos házá« ba nyitott be. Itt követte el a Iegnagyobbmérvü lopást. A földbirtokos és családja ugyanis az udvaron levő másik épületben ebédelt, a nő pedig a másik lakásba nyitott be, ahol nem tartózkodott senki. Itt azután módja és ideje volt arra, hogy minden keze ügyébe akadó dolgot ellopjon. A tolvajnőre jellemző, hogy csak ékszerekre „utazott“ és ezeket hal« mozta össze nagy előszeretettel. A rendőrség pontosan összeálli» tóttá az eltűnt dolgok jegyzékét és az ellopott órák, gyűrűk és egyéb holmik értéke a rendőrség által megállapított értékelés szerint 3500 pengő, de ez az összeg mindenesetre több. A tolvajnőnek csupán ezek a lopásai derültek ki, azonban valószínű, hogy másutt is megpróbálko« zott már ezzel a trükkel dolgozni és az is bizonyos, hogy más vidéken is folytatni akarja majd ezeket a lopásokat, ame» lyeket a legszentebb magyar érzés, az irredenta megcsufolá« sával követett el. A rendőrség a nyomozást váltó« zatlanul nagy eréllyel folytatja. Felsö-Bácskában is garázdálkodnak a farkasok A fenevadek a mélykúti karámGkat zsákmányolják Megírtuk legutóbb, hogy Halason a felaőszállási pusztai részen farkasokat láttak, amelyek csak a lakósság nagy orditozásaira menekültek tovább. Most arról kaptunk hirt, hogy Csonka Báesmegye északi részén is megjelentek a farkasok, amelyek a birka karámokat dézsmálják. Az esetről mélykúti tudósítónk a kővetkezőket jelenti : A mélykúti községházára egy megtépett birkát hoztak be a nspokbsn. A birka tulajdonosa Nagy Pál, előadta, hogy 17 éves fia kint őrizgette a birkákat a határban, amikor két farkas közeledett a nyáj felé, s rárohant a nyájra. A birkák szét- sialadak A farkasok, kitéptek a nyájból egy-egy birkát, majd pedig a pásztorfia kiabálására egyik elengedte a zsákmányát és ketten marcangoltak egy bárányt. A fia, miután nem volt nála semmi rögtön beszaladt a tanyára, vasvil« lát kapott föl és eleresztette a tanyabeli bátyákat is. A kutyák azonban, amikor közel értek a nyájhoz, vissza« tátották a tanyába. A két állatot csak lármával és vasvillával lehetett elkergetni a félig szóimareangolt bárány mellöl. HÓHÉRJELÖLTEK KÖZT A FOLYOSÓN Diplomás és érettségizett férfiak, mérnökök, ügyvédek, villamoskalauzok és munkások pályáznak a magyar állami itéletfégrehnjtdl állásra (Budapesti munkatársunktól.) Gold Károly halálával megüresedett az állami ítéletvégrehajtói állás. Egy üres állás, amiért fizetés jár annak a boldog halandónak, aki megkapja érthető tehát szinte naponta érkéz« ne* be újabb és újabb ajánlatok a budapesti ügyészségre olyanoktól, akik hóhérok akarnak lenni. Amióta megjelent a lapokban a hír, hogy „tisztamultu, egészséges, büntetlen előéletű és az akasztásban jártas“ férfiak jelentkezhetnek, egész sereg ember keresi fel Sztrache Gusztáv főügyést, hogy felajánja szolgálatait. lük akarnak hóhérok lenni? Nemcsak mészároslegények, ki» szolgált csendőrőrmesterek és box« bajnokok pályáznak az állami ítélet* végrehajtói állásra, érettségizett és diplomás emberek is akadnak köztük. Szerdán délelőtt több pályázó jelent« kezett az ügyészségen. A kérvénye» iket kozták el személyesen. Az egyik vékonydongáju, nyurga le» gény, civilben villamos kalauz. — Mért akarja otthagyni a villa» most ? Legyint. — Nem élet ez. Ep hogy nem éhezik a családom. A hóhérságot mégis csak jobban fizetik. — Nem fél embert akasztani? Vállat von. — Miért félnék ? Ha egyszer halálra ítélték 1 Úgyis megkell hall* nia. Es az ilyen úgyse számit em* bernek... — Az előírásban az áll, hogy értenie kell az akasztáshoz. Van már valami gyakorlata ? Széles gesztussal mondja: — Gyakorlaton az épen nincs, honnan is vóna, de majd csak belegyűvök. Nincs az a mesterség, amit ne lehetne megtanulni. Mellettünk egy tagbaszakadt, de már őszbecsavarodott fejű bácsika állott, aki belekapcsolódott a dis« kurzusba. — Olyan felfordult yilágot élünk, hogy abba se találok semmit, ha egy villamos kalauz felcsap hóhérnak. Különben is egészen más dolog, megölni valakit, vagy kivégezni egy halálra ítéltet. Úgy fogom fel, mint egy büntetést. En kovács voltam, de szívesen felcserélem a műhelyt a hóhérmesterséggel. Ez is csak munka ... A másik szinte exkuzálóan mondja: — Es mikor a háború alatt a fronton lőtték egymást ? — Szóval maga igazságosnak tarja a halálbüntetést. Rámnéz csodálkozva, mint aki nem érti, hogy lehet ilyent kérdezni: — Persze, hogy igazságosnak tartom. Külőmben mi lenne a vi* lággal, ha nem járna megtorlás a bűnért ? Es a kenetteljes tónusból hirtelen átcsap egy prózai sóhajtásba: — Bárcsak már biztos lennék benne, hogy én leszek az uj hóhér 1 Képzeletében bizonyára megcsíl« lant a gyönyörű álom: a bitófa, amely alatt serényen szorgoskodik a segédeivel. A folyosó végében egy kopott1, gyűrött kalapu fiatal ember jelent meg. Zavartan érdeklődött az ügyé* szí szoba iránt. Amikor a szolga azt felelte, hogy várjon, leült a padra és egymásra csapott térdek» kel, magábarogyva hallgatott. A két hóhérjelölt gyanakodva szima* tolt feléje: — Milyen ügyben tetszik ? Kiderült, hogy ó is a hóhérságra pályázik. A kollégák féltékenyen vatték tudomásul, hogy egyel is* mét megszaporodott a konkurencia. Aztán csakhamar bizalmasabb lett a hangulat és megoldódott a nyel« vük. A fiatalember Pető Bélának hívják, jogász, négy félévet hallga» tott már, de nincs pénze tovább tanulni. — Szerencsét próbálok ... Ä hóhérságról úgy beszélnek, mint egy távoli gyönyörűséges do« logról, amit elérni ritka és kivéte« les kegy a sorstól. — Talán ... talán sikerül — mór» fondírozott a jogász — a fizetés nem valami pazar, de a külön díjak meg a költségek .. . — Na és a kötél ? — szólalt meg diadalmasan a kalauz — a kő« télen is szépen lehet keresni. Az akasztott ember kőtele szerencsét hoz. Minden araszt jó áron lehet eladni... Es tovább szőtték álmaikat. Há* rom becsületes, éhes, szegény em» bér.., Tamás István Égés én b go van i Qzli b Hdi Tánc azlp; Az uj s: kezdődi komi mé sárosp i órától é tán egy ak melyre i tiszteletű ME tám Kin fényk mű álla fűtve Fel\ <M 9 ( dó: fél 3
