Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1929 (29. évfolyam, 1-104. szám)
1929-05-25 / 42. szám
1929. május 25., szombat XXIX. évfolyam, 42. szám 9 Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE, ! MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Helyben ••• • • ... 12 P 80 fill. | Vidékre ................ EGY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR ............ IS P Alapította. PRÄGER FERENC Szerkesztőségi Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) Kiadóhivatal, Városháza épületében A bé ke lelke PÉLDÁTLANUL el vannak adósodva a halasi gazdák Május 26-án, vasárnap a hősi halottak emlékének áldoz kegyeletes megemlékezést az egész ország lakossága, társadalmi külömbség nélkül. Ennél a lélekemelő aktusnál eszembe jut Prohászka Ottokár gyönyörű háborús konferencia beszéde, amelynek tárgya a »Háború lelke.« A magyarságnak az az önfeláldozó lelkisége, hitének erőssége, amellyel minden viszonylatában az életnek kikeresi a szépet, a lelkesítő és erősségének még csak alig buzogni kezdő forrásához zarándokol el megtisztulást keresni. Egészen csodálatos az a történelmi nekibuzdulás, amely a magyarságot mindenkor kivezette kétségeinek hínárjából és számára nagy feladatokat rótt az élet lapjain. Ez most: a béke lelke. * Halottakat fognak ünnepelni vasárnap az élők. Ittmaradottak az örök hazába költözőiteket, elesett, ágyuk zajától, gépfegyverek kattogásától, szuronyroham csatakiálltásá- nak hangzavarától közös sírba kisért ifjú, életerős szivü és karú magyar halottakat. Ezek a magyarok ezen az egy nagy napon, május virágba- borult végén, amikor a kalendárium is pirosat mutat, egészen stílusosan élednek újjá. Mert a magyar hősi n flottaknak fel kell támadnia ilyenkor minden esztendőben, hogy emlékük átizzó lelkesedése tüzeljen bennünket kitartásra és éles stigmájuk átjárja minden élő magyar lelkének, minden idegszálát. Leroskadt, elvérzett, szétroncsolt magyar halottak galériája egy koszorúba fonva, mégis csak az örök életet hirdeti harso- názva nekünk, nekünk élőknek, akik gyatrák vagyunk, elkoresosultak, kis- hitüek, akik revolvercsőhöz, méreghez és kötélhez menekülünk Nemzetünk szükséget szenvedő idején, a legkisebb egyéni elkeseredés után is. * Szétdarabolt, szétroncsolt, elrabolt hazánkat idegen megszállók tizedelik, miközben . a megszállt terület magyarjai herosztrateszi halálos birkózást vívnak az idegen hordákkal. Harcot viv igen, emberfeletti küzdelmet, mondhatnám vértelen szuronyközelharcot és nem merit erőt, ösztönzést, önvédelmi harcában, csak az elesett hősök emlékéből. Az a soksok magyar vér füti őket, amely elhullott a Doberdón, amelyet böivott Galicia agyagos sara és a többi csatamezé szomjas iszapja. Ez a vér, az önnön vér pattogó kommandója hajtja és űzi a magyarságot mindig tovább a magyar élet újjászületése {elé. A hősök napján jusson eszünkbe élesen Nagymagyarország mindennél fontosabb feladata, az irredenta varázslatos igézete és rabmagyar véreink szenvedése. Legyen mindenki hálás, hogy kegyeletét leteheti annak a szentélynek az tatárára, amelynek gyertyatartóiban a magyar feltámadás allelujáját zengő gyertyák lobognak. M-y | Közel 1142 miié pengő adósság terheli a halasi telekkönyvben a földeket Ha a mai nehéz gazdasági helyzetet tanulmányozni akarjuk, elég, ha szétnézünk a telekkönyvi hivatalban, hogy fogalmat alkothassunk arról az erős ütemben 'folyó eladósodási folyamatról, amelyben a halasi magángazdaságoknak részük van. A halasi földbirtok tempóban haladó eladósodásáról beszélnek a telekkönyvi hivatal »C« lapjai. A halasi telekkönyvi hivatalban, ha úgy találomra beletekintünk egy-egy telekkönyvbe, bizony alig találunk, legfeljebb véletlenül olyat, amely tiszta lenne. A megterhelés dolgában a főszerepet a föld játsfea. Hol drágakamatu kölcsön, hol hosz- szulejáratu kölcsön, hol mindkettő, esetleg még végrehajtás is van bekebelezve. Aránylag a házakon kevés a teher, igaz, hogy ezekre nem folyósítanak hosszúlejáratú kölcsönöket. A bejegyzések tanúsága szerint ez a nagyarányú eladósodási folyamat a korona stabilizálása után indult meg és legnagyobb lendületet az eimult években vett, amikor a magángazdaságok a háború utáni egy két év jó konjunktúrájának előnyeit már régen felélték. Ma már a halasi mezőgazdasági j ingatlanokat — mértékadó körök sze- | rint — a békeévekhez képest is, tetemes adósság terheli. Az elmúlt év végéig a halasi ingatlanok terhét 9—10 millió pengőre becsülték. És ez ez évben már jelentősen emelkedett. 1929. január 1-től május 10-ig a telekkönyvben váltóadósságért körülbelül 800 esetben, újólag 1 millió 700 ezer pengővel terhelték meg a halasi ingatlanokat, I úgy hogy a halasi ingatlanokon ez- j zel az összeggel körülbelül 11—12 | millió pengő teher van. ! Ezzel szemben az is megállapit- j ható, hogy a halasi ingatlanokon j átlag holdanként 100 pengő te- j her van, szemben az 1913. évi statisztikával amikor holdanként a teher 71 pengő körül volt. A halasi pénzintézeteknél a kölcsönigénylések ma már erősebbek, mint az elmúlt években, f de már mind kevesebb hitele van j az ingatlantulajdonosnak, akinek a - birtokán sok teher van. Érdekes megállapításokat lehet ten- ! ni, ha kutatjuk a megterhelések ere- j detét. Kevés földtulajdonos van, aki , azért vett volna magára adósságot, hogy újabb földet vásároljon. Sok azoknak a száma is, akik a bankok- j nál adófizetés céljaira vesznek fel kölcsönt, hogy megelőzzék az adóhátralék bekebelezését. Mindezekből megállapítható, hogy az eladósodás máris oly méreteket öltött, amilyenre mostanában nem volt példa s az eladósodásban a földingatlan vezet, ami a gazdatársatíalom válságos helyzetét bizonyítja. Ezzel szemben az iparosok és kereskedők helyzete is rossz, nem rózsás. Ök is nyögnek a sok teher, adó és más miatt és néznek a legrosszabb viszonyok elé. fts egész megyében panaszkodnak a rossz gazdasági viszonyokról A megye gazdasági viszonyait az alábbiak jellemzik: A mezőgazda keservesen küzd a sokféle súlyos adókkal. Terményeit s állatállományát értékesi- j teni viszont nem tudja. Súlyosbítja a helyzetet és szinte elviselhetetlenné teszi a mezőgazda sorsát az is, hogy szorult helyzeté- I ben vagy egyáltalában nem képes, vagy pedig csak hihetetlenül magas kamaton tud hitelt szerezni. — Mezőgazdasági termények értékesítését a járhatatlan, rossz utak is megnehezítik. Az utak javításán az illetékes körök sok jóakarattal buzgólkodnak ugyan, de ezen a téren, bizony, még mindig igen sok teendő van hátra. LAPZÁRTA Budapesten folytatják a tárgyalásokat I Szabadka háború előtti adósságai ügyében A magyar kormásy nyolc millió aranykoronát vesz át Szabadka adósságaiból Szabadkai tudósítónk jelenti: Magyarország és Jugoszlávia között néhány hónappal ezelőtt meg- i egyezés jött létre a határmenti váró- sok háború előtt itartozása és a vajdasági városok Magyarországba esett | ingatlan vagyonának rendezése ügyé- | ben. A konvenciót mindkét állam | kormánya ratifikálta és nemrégen Szabadkán megkezdték a két kor- . mány kiküldöttjei a tárgyalásokat a Szabadkát érdeklő eddig még ren- | dezetlen kérdések megoldása érdeké- | ben. A tárgyalásokat Szabadkán tartót- | ták meg dr. Erhardics Sztankó kü- | lügyminiszteri osztályfőnök vezetése | alatt és elvi megállapodás jött létre j olyan értelemben, hogy a magyar kormány Szabadka vá- | ros háboruelötti adósságainak egy részét átveszi, mert Szabadka nagy földterületeket veszített el a határmegállapiíás folytán. A város mintegy tizennyolcmillió aranykoronával tartozik különböző pénzintézeteknek és ebből az összegből nyolcmillió aranykoronát fog átvenni a magyar kormány. Szabadka városnak többezer hold kiterjedésű erdeje van a magyarországi Légrádon. Ezt az erdőt a konvenció hiányában Szabadka városa tiz éven keresztül nem használhatta. Errevonatkozólag is elvi megállapodás jött létre, amely szerint a város mint kettösbiriokos, használhatja az erdőt és a kitermelt fát vámmentesen beszállíthatja az országba.
