Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1929 (29. évfolyam, 1-104. szám)

1929-05-22 / 41. szám

május 12 Kiskunhalas Helyi Értesítője 5 342 pénzintézet 1960 alkaimazottal csat­lakozott eddig a TEBE nyugdíjpénztáréhoz A Takarékpénztárak és Bankok Or­szágos Nyugdíjpénztára, amelyhez a pestmegyei vidéki intézetek csaknem kivétel nélkül csatlakoztak, befejezte a kötelező biztosítás alá tartozó ren­des tagok felvételét, úgy hogy junius hónapban áttérhet a tisztviselőknek már korábban megszerzett szolgá­lati éveinek visszaható biztosítására. A kötelező biztosítással szemben a közös pénzintézeti nyugdíjpénztárnak egyik legjelentősebb előnye, hogy a közös nyugdíjpénztárnál mód van arra, hogy a tisztviselők 20 évre visszahatólag érvényesíthe­tik már megszerzett szolgálati éveiket. A, népjóléti ministérium a napokban fogja az alapszabályokat jóváhagyni és igy a visszaható biztosítások mi­előbb foganatosíthatók lesznek. Az Országos Nyugdíjpénztárhoz eddig 342 pénzintézet 1960 alkal­mazottal csatlakozott. Ezután fognak csak a Nyugdíjpénz­tárba felvétetni az évi 6000 P-s össz- javadalmazáson felüli tisztviselők, akik nem esvén kötelező biztosítás alá, nyugdíjbiztosításra még jelent­kezhetnek. A rekettyéi levente-szakasz 26-án, va­sárnap d. u. 2 órai kezdettel reggel 4 óráig az Alsóöregszölökben Lázár Ist- vánné-féle háznál a levente-szakasz ja­vára, májusffa táncmulatságot rendez, melyre a tánckedvelő ifjúságot ezúton hívja meg. Beléptidij személyenként 80 fillér. A rendezőség házibort fog ked­vezményes áron mérni és az ételeket házilag állítja elő és kedvezményes áron szolgálja ki. Jó zenéről gondoskodva van. A közönséget Kovács Sándor au­tója kedvezményesen szállítja ki. A ren­dezőség. Felhívom az Úri közönség figyelmét, hogy rákié r»m tÚSZSUfOÜtségga miatt az árakat mélyen Sesiáüi- totiaiü. bámulatos OiCSÚ árban ké« szitek legdívatosab öltönyöket, felöltöket, stb. Kérem az IS rí közönség pártfogását Tisztelettel Oriil Hifiül úri szabó Pup morn kerékpár füstre Motoreftte) alacsony vázzal, rugós villával, eljesen uj 2=es balon gumikkal, forgalmi engedéllyel, tpljes fel» szereléssel (u. m. gyári szerszám, tükör, kilóméterszámláló, kürt, pumpa; kettős villanyvilágítás, első és hátsó fék, táska stb) jutányos áron eladd Cím: a kiadóban Vasárnap tartják mag nagy ünnepségek ke­retében Halasén is a Hősök napját A világháború hősi halottai emlé­kének illő kegyelettel áldoz minden esztendőben az egész ország lakos­sága. Az idén a Hősök napját Halason is vasár­nap fogják megtartani és annak elökészitését most dolgozzák ki. A hősi emlékünnepet Halason vasárnfap délután há- roim órakor tartják meg és annak végleges programmját még nem dolgozták ki. Az előkészületekből ítélve a Hősök napja Halason az idén az eddigieknél is nagyobbszabásu lesz és mindenképen méltó a Hősök em­lékéhez. Az ünnepségnek részletes prog­rammját lapunk legközelebbi számá­ban fogjuk közölni. Ebben az évben 96 ember tanult meg Halason írni Az iskolánkivüli népművelés folytán ezerrel csökkent a me­gyében az analfabéták száma Az iskolánkivüli népmüvelődési in­tézmény ez évben is igen sok analfa­béta tanfolyamot létesített Pest vármegyében, hogy csökkentse az írástudatlanok szomorúan nagy tö- t megét. Vármegyénknek különösen ama vidékein folyt ez évben is lel­kes és alapos munka, ahol a legna­gyobb az Írástudatlanok száma: Kis­kunfélegyházán és környékén, Nagy­körösön és Kiskunhalason. Ebben az évben Nagykőrös mu­tatja fel a legszebb eredményt az analfabétizmus ellen vivőit harcban. A város bel és külterületén 11 ^anfolya mon 167 analfabétát tanitotfak meg a betűvetésre. Ha hasonló tempóban halad Nagykőrösön a jövőben is a népművelési munka, úgy néhány év múlva teljesen kipusz- titják ott az analfabétizmust. Igen szép eredményt értek el a Kiskunfélegyházi járásban is, ahol ez évben 20 tanfolyamon 320 ember ta­nult meg irni-olvasni. Maga Kiskun­félegyháza nincs benne ebben a szám ban, miután az ottani iskolánkivüli népmüvelődési adatok ezideig nem érkeztek be a központba, de való­színű, hogy száznál több ember ta­nulta meg ez évben is ott a betűve­tés tudományát. Kiskunhalason 7 abc tanfolyamon 96 ember tanult meg irni-olvagni eb­ben az évben, a^ni — más pestmegyei városokhoz viszonyítva — elég szép eredménynek mondható. Majsa fejlődésének kérdése IVIit tett rJTetuple Rezső képviselő válasz­tókerületének érdekében Kiskunmájsa utóbbi esztendőinek fejlődését nagyrészben országgyűlési képviselőjének Temple Rezsőnek kö­szönheti. Ez a fejlődés nem min­dennapi ut és iram a modern élet követelményei terén, amennyiben í utak, vasút és iskolák tömegei dicsérik azt a munkát, amelyet ennek a választókerületnek képviselője választói érdekében elkö­vetett. í Temple Rezső országgyűlési kép­viselő most erről a munkájáról nyi­latkozott a »Pestmegye« c. vármegyei • lapnak és ebből a nyilatkozatból a következőket közöljük. i — Köztudomású, hogy Pest vár­megyének legelhanyagoltabb, legvisz- szamaradoítabb része éppen az én kiskunmajsai választókerületem. Az orosz steppék, a sivatagok homok­ját elénk táró száz és száz holdnyi terület disztelenkedik itt, ezen a vi­déken, messze minden vasúttól és jár- j ható úttól. Amióta képviselő vagyok j a kerületben, nem múlt el nap, hogy ‘ egyik vagy másik minisztériumban ; be ne kopogtattam volna segítségért, támogatásért. Nyugodt lélekkel mondhatom, hogy amennyire a költségvetés szűk keretei megengedték, illeté- tékes helyeken segítettek is. De természetesen évek kitartó mun- 1 kája kell továbbra is ahhoz, hogy egy Nagykőrös, vagy egy Kecske­mét virágzó mezőgazdaságához kö­zelebb jusson Kiskunmajsa és kör­nyéke. — Amikor Herrmann Miksa keres­kedelmi miniszter a Kecskemét— majsai gazdasági vasút megnyitásá- kor nemrégiben lent járt a Szánk— bugaci határban, azzal a kéréssel fogadtam öt, hogy nézzen körül s mondja el minisztertársainak mindazt, amit a vidéken lát; annyival is inkább, mert hiszen Szánk földjére miniszter ezideig nem tette a lábát. • Nem tette pedig azért, mert vasút és ut hiányában nem is te­hette. Sajnos, ez a jobbsorsraméltó vidék a legutóbbi időkig egyszerűen el volt zárva a világtól, így például Kiskunmajsán a belte­rületi iskolára 80.000 pengő segélyt és 40.000 pengő kölcsönt eszközöl­tem ki, mig a külterületi hat iskolára 1 milliárd 300.000 korona segélyt és 700 millió korona kölcsönsegélyt. Al- páron a belterületi iskolának 70000 pengő segélyt és 34.000 pengő köl­csönt, a külterületeire viszont 15 000 pengő kölcsönt és 5000 pengő állam­segélyt utaltak ki közbenjárásunkra. Pálmonostor részére 380 millió ko­ronát eszközöltünk ki. Ujkécskén 4 iskola építése van engedélyezve, eb­ből három iskola már építés alatt áll 32.000 pengő segéllyel és 16.000 pengő kölcsönnel. A jászszentlászlói templom építésére 10.000 pengő se­gélyt és ugyancsak 10.000 pengő köl­csön kiutalását vittük keresztül. Ökécskén egy tanítói lakás épitése vált lehetővé 9.000 pengő segély ki­eszközlésével. Kecskemét város nemes gesztus­sal megépítette a majsai gazda­sági vasutat, melynek segítségé­vel egyszerre két irányban is meg­teremthettük az összekö tetést az eddig teljesen elzárt Szánk köz­séghez. — Miként a fentiekből megálla­pítható, kilenc községnek kézzelfog­ható eredményeket nyújtottam és ha a folyamatban lévő és sok utánjárást igénylő további ügyek is tető alá jutnak, mint aminő Kiskunmajsának és Jászszentlászlónak villannyal való ellátása, az előbbiben járásbíróság felállítása, továbbá az úgynevezett Szabadkai-ut megépítése, va’amint Uj- kécskének az abonyi ut építésére vo­natkozó törekvése, úgy nyugodt lel­kiismerettel mondhatom, hogy vá­lasztókerületem érdekeiért mindent megtettem. Nem tettem egyebet, mint hogy kötelességemet teljesítettem. A birálat választóimat illeti. Ügyvédek mint béke­bírák Zsitvay igazságügyminiszter kine­vezése után csakhamar megígérte, hogy segít a keresetnélküli ügyvé­dek helyzetén. Többeket már ki is nevezett végrehajtóknak. Most pe­dig békebiráknak akar kinevezni ügyvédeket, akik a járásbírósá­goknál a kisebb ügyekben, valószínűleg 200 pengő értékhatárig ítélkeznek. A Kereskedelmi és Ipar­kamara az Ipartestületekhez A Kereskedelmi és Iparkamara el­nöksége felhívást intézett a pestme­gyei ípartestületek vezetőségéhez, a melyben azt javasolja, hogy minden Ipartestület rendkívüli közgyü’és egy- behivása utján szakmánként úgyne­vezett iparvédelmi bizottságot ala­kítson. Ezeknek a bizottságoknak az volna a feladatuk, hogy minden­egyes sérelmes esetet, mely legna­gyobb részt a kontárok és az ipari protekcionizmus kedveltjeinek jogo­sulatlan konkurenciájára vonatkozik, a Kamara tudomására hozzák. »A kézműves ipar mai súlyos helyze­tében a gazdasági boldogulás nem kis mértékben azon múlik — mondja a kamarai felhívás, — hogy a ma­gánipari munkakerületek a hatósági iparűzéssel szemben teljes mértékben megóvassanak s hogy azok az ipar­védelmi rendeletek, amelyek az uj ipartörvényben foglaltatnak, haladék­talanul érvényesíttessenek.« Hirdessen HelyiErtesiíöben

Next

/
Thumbnails
Contents