Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1929 (29. évfolyam, 1-104. szám)
1929-05-08 / 37. szám
niáju5_8__ _______________________ _____ Kiskunhalas Helyi Értesítője N yolcezer ember vonult fel vasárnap délelőtt és este a Katolikus napon 3 A nyomasztó mezőgazdasági munkásnyomorról beszéltek, a katolikusok megszervezését és az öntudat fejlesztését sürgették az ünnepség szónokai A halasi katolikusok nagy napja volt vasárnap, amikor, mint ismeretes, megtartották a helyi Katolikus Napot, amelyre fővárosi szónokok j utaztak le és itt volt a megyés püs- j polc is. A tanyaiak is nagy számban vonultak a városba és délelőtt a gyűlésen 3 ezer, este a körmeneten pedig 5 ezer ember vett részt. . Az eseményekről munkatársunk a következőket jelenti: Szombat este 8 órakor éjjeli szent- ségimádással kezdődött meg a Kato- likus Nap. A szentségimádást Varga Mihály kiskunmajsai apátplébános végezte. A templom zsúfolásig megtelt ájtatoskodókkal, akik egész éjfélig hűségesen kitartottak. Közben 9 órakor Cseh András hódmezővásárhelyi esperes ötnegyed óráig tartó gyönyörű' felépítésű szentbeszédet mondott az 01 tári szentségről. Igen sokan végeztek gyónást is. Másnap, vasárnap, reggel fél 6 órától szentmisék voltak egész 9 óráig, a szentmisék alatt ezren felül járultak a szentáldozáshoz. 9 órakor P. Bangha Bála mondotta a templomi szentbeszédet. »Igazi hitből élő katolikusoknak kell lennünk —• mondotta — mert az Isten akarja, mert csak úgy élhetünk ideálisan szép éleiét s mert az élet viszontagságai és nyomorúságai között csak igy találhatunk békét és lelki nyugalmat«. Utá na Hanauer A. István dr. megyés püspök szentmisét pontifikáit. Mise után kezdetét vette az ünnepi disz- gyülés, melyen több mint háromezer ember vett részt. Beszéltek Czettler Jenő, Bangha Béla és Haller István. A zárószót a megyés püspök mondotta. Kovács Vince dr. esperes-plébános bevezető szavai után Czettler Jenő, a képviselőház alelnöke szólalt fel. Gazdasági kérdésről beszélt elsősorban. — Tudjuk — mondotta — hogy Ma gyarországon a dolgozó szegény embereknek túlnyomó része katolikus. A katolikus hívek tehát mindennapi munkájukkal keresik kenyerüket, de éppen ez a tisztes szegénység teszi becsessé a katolikus családokban a gyermeket. A mi vidékünkön és itt is a szegény katolikus családok portája ékes az apró gyermekek seregétől. De éppen azért, mert szegények, s mert gyermekben gazdagok a katolikusok, nekünk foglalkoznunk kell azokkal a gazdasági kérdésekkel, a melyek egzisztenciát biztosítanak a katolikus hívek összességének. Ebben a tekintetben egyek vagyunk az ország többi lakosával, mert hiszen Trianon és Csonka-Magyarország mindenki számára nehézzé tette a megélhetést. — Természetesen, aki máról- holnapra él, annak a nehézségek má- zsányi kövek és éppen ezért van szüksége a katolikus embernek a hitre. Czettler Jenő ezután elmondta, hogy Magyarországon kétszázötvenezer mezőgazdasági munkás nem talál kenyeret, a gazda viszont ugyancsak súlyos helyzetben van, A gazda a napszámot megkeresi, de földje nem jövedelmez. A kisgazda fiát kénytelen a városba szolgának, lányát csalódnék küldeni. —Gazdasági politikát kérünk, gyors intézkedést, munkaalkalmat. Értse meg a társadalom és a kormány, hogy itt nagy a baj: embert kell megmenteni... Becstelenség lerongyolt országban mások verejtékes munkájából aranyhegyeket emelni, mikor százezrek éheznek. Beszéde végén azokról szólott, akik a világ összes kincsét maguknak akarják, s ha sikerült az üzlet, a hasznot zsebre vágják, ha nem — a veszteséget az államra hárítják. P. Baugh3 Béla volt a következő szónok. — Sok katolikus manapság összetéveszti a türelmet és szerénységet az öntudatiansággal és gyávasággal — mondotta. — A vallásos élet nem áll harcban és mások visszaszorításában, de igen is azoknak a lelki értékeknek a megbecsülésében, amelyek hitéletünkben rejlenek. Ha valakinek, nekünk katolikusoknak van jogunk büszke örömmel ragaszkodni hitünkhöz és egyházunkhoz, mint amely az európai kultúra megteremtésében, művészetek és tudományok megalapításában, a nő, a gyermek és munkás felszabadításában épp úgy vezetőszerepet játszott és senkitől felül nem műit érdemeket szerzett, mint ahogy a magyar hazának megteremtésében és megerősítésében kilenc- száz év óta a legfőbb szerepkört töltötte be. Nem vagyunk türelmetlenek, de nem viselhetjük el, hogy valaki minket másodiendü hazafiaknak tekint, vagy úgy bánik velünk, mint akiknek a levegőhöz is alig van joguk ebben a hazában. Nincs joguk vallási békéről beszélni azoknak, akik egy hetven százalékban katolikus nagy alföldi városban a katolikusokat szinte hermetice elzárják a városi élet irányításából. Nincs joguk a vallási békét emlegetni azoknak, akik ezt. a szép szót csak türelmetlen támadásaik leplezésére használják. — Azonban a mi katolikus öntudatunk alapja nem az a sok érdem és az a számtalan teljesitmény, a mellyel kulturális erkölcsi, szociális és nemzeti szempontból egyházunk dicsekedhetik, hanem sokkal inkább azok a vallási szempontok, amelyek a mi egyházunkat Krisztussal, az ő egyetlen alapitójával összekötik. Mi a mi püspökeinkben, nem a jó szónokot, tudóst, embert, nemes emberbarátot tisztesük elsősorban, hanem az apostolok törvényes utódját, a meg ne|m szakadó jogfolytonosságban az ős egyházra visszavezető törvényes leszármazásért. Mi az egyházunkra elsősorban azért vagyunk büszkék, mert ez az ösegyház legitim folytatása és ezzel Krisztus Ígéreteinek, lelket gazdagító intézkedésének letéteményese. 1' : P. Bangha Béla nagy lelkesedéssel és tapssal fogadott beszéde után Haller István volt miniszter szólalt fel. — Bennünket katolikusokat — mondotta többek között — türelemre tanítanak. Arcul ütnek bennünket és azután sietve kiabálnak: felekezeti béke. Mi a türelmet túlságosan megtanultuk, tűrtünk mi évszázadokon át sok mindent, de végtére ezt az arcul- verősdit még sem lehet sokáig folytatni, mert mi lesz egyszer, ha mi — hatvanöt százalék katolikusság — azt mondjuk, hogy nem várunk vezényszót és mi is ütünk?! öt millió ember ökle erős találat lenne. — Minket ne nagyon provokálgas- sanak, örüljenek, hogy türelmesek vagyunk. A világon mindenütt úgy van, hogy mind több ember vesz részt a maga szavazatával a dolgok intézésében. Mi katolikusok számbeli többségben vagyunk, nem számolnak ezzel?! Miénk a több gyermek, miénk tehát a nagyobb jövő. Az ország a katoükusságnak köszönheti, hogy a magyart nem emlegetik a fogyó nemzetek sorában, mint Franciaországot s mint több nyugati úgynevezett kulturállamot. — A főprobléma most a megélhetés kérdése. Ezt azonban nem lehet Marx, Buchinger Manó és »elvtársaik« módja szerint megoldani. A konimün alatt a vörös »vezérek« a maguk számára nyitották ki a földi paradicsom kapuit, de maguk után gyorsan becsukták, nehogy a nép is bemehessen. Az nem megoldás, ha valakiét elveszik és odaadják másnak. Ä szociá demokrata-kommunista csak receptet ad a bajok orvoslására, de ezt az orvosságot maga sem meri bevenni. — Az orvosság nincs másban, mint a kereszténységben. A vagyon tulajdonképpen csak Istentől rendelt, kezelésre adott valami, amellyel isten parancsa szerint kell bánni. Ezt a parancsot nekünk katolikusoknak szigorúbban kell betartanunk, Hauauer A. István váci megyéspüspök emlékezett meg ez után a pápa ötven éves papi jubileumáról, amelynek megünneplését a katolikus nap programmjával csatolták egybe. Felemlítette XI. Pius pápa kedvenc gondolatát, az actio catolicat, amellyel a pápa elevenebb tevékenységre akarja serkenteni a katolikusokat. Hogy a szónokok áhal felsorakoztatott panaszok léteznek — mondotta — annak főoka, hogy a katolikusok nincsenek megszervezve. Szervezkedjünk, hogy a katolikus ember legyen minden téren egész ember. A bankett. Délben háromszázteritékes bankett volt az Úri Kaszinóban. Hanauer Á. István a pápára, Pe!ő járásbirósági el- jnök a kormányzóra a következő pohárköszöntőt mondta: — Ma tíz esztendeje Kun Béla és Számuelli terrorcsapata garázdálkodott, rémuralma dúlt az országban, megszűnt a személy- és vagyonbiztonság, a vallásból gúnyt űztek, az erkölcsöket alapjában renditették meg, sötétség borult a magyar égboltozatra s a. magyar nép hitét, reményét veszítve várta azt a férfiút, aki megszünteti ezt a pokoli s megmutatja a kivezető utat. S im, az Isten különös kegyelméből akadt Szegeden , egy férfiú, egy igazi magyar karakter, i aki megszervezte, megteremtette a magyar nemzeti hadsereg alapját, amelynek élén elindulva, fáklyát gyújtott a magyar sötétségbe. Ennek a férfiúnak köszönhetjük, hogy az országban rend és nyugalom van, minden igaz magyar bizalommal tekint Feléje s Tőle várja egy szebb és boldogabb jövő hajnal hasadását. Magyarország kormányzója ma nemcsak közjogi szimbólum, hanem igaz kifejezője s megtestesítője a magyar gondolatnak, a magyar léleknek, a magyar akarat elhatározásnak, a magyar vitézségnek, a magyar jellemnek, a magyar fajiságnak. Kérem a mindenható Istent, áldja meg öt legszentebb vágyaiban, legizzóbb szeretetében nemzete iránt, engedje meg, hogy valóra váljék legszebb álma, amelyet lelkében melenget, a Szent István alapította ezeréves boldog Nagymagyarország. A felköszöntők során még Varga Mihály apát a megyés püspököt, dr. Zeisz Károly a pesti vendégeket köszöntötte. Haller István Magyarország feltámadására és Bangha Béla a katolikus sajtóra ürítette poharát. Délutáni gyűlések A nők gyűlésén Aichner Albert dr. a Népszövetség ügyésze, Rab Károly dr. főorvos, Haller István és P. Bangha Béla beszéltek. A gazdagyülésen Borián Ferenc, a Katolikus Népszövetség titkára, Bendy Andor dr. egyetemi titkár és Czettler Jenő dr., szólaltak fel. Az iparosgyülésen Müller Antal kereskedelmi tanácsos és Miklós Ferenc dr. ügyvéd beszélt. Este szeníséges körmenet volt, amelyen több mint ötezer katolikus vett részt. Este 8 óra után a püspök tiszteletére 24 terítékes vacsora volt a plébánián. Hanauer Á. István püspök hétfőn is Halason volt még és az iskolákat látogatta meg. Megnyílt a „Hattyú“ szikvlzgyárl Tisztelettel értesítjük a n. é. kő* zönscget, hogy Árpád-u. 27. sz. alatt (Kath. templom mögött a mai kor igényeinek teljesen megfelelő szikvizgyárat nyitottunk, — Gondoskodni fogunk, hogy mindenkor a m. kir. kereske* deleműgyi miniszter által előírt sza* bályok szerint készített, tisztán ke* zeit szíkvízet hozunk forgalomba. A megrendeléseket házhoz szállítva, szolid árak mellett eszközöljük. A n. é. közönség szives pártfogását kérve, maradtunk kiváló tisztelettel L&MfSEL és GYÖRGY tulajdonosok. Itt említjük meg, hogy ezen szíkvízgyár vezetését teljesen György Lajos fogja ve* zetni, aki Gyenizse Antal és társai temetkezést cégnél 1929. április 20-tól kezdve semminemű szolgálatot nem teljesít. Köszönetnyilvánítás. Mindazon rokonoknak, jóbarátoknak és ismerősöknek, kik felejthetetlen jó férjem, édesapánk temetésén részt vettek s ezáltal nagy fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek ezúton mondunk hálás köszönetét özv. Kekk! Sáidorné ál családja,
