Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1929 (29. évfolyam, 1-104. szám)
1929-03-30 / 26. szám
március 30. Ki^nnhslss Halvi Érte»;,ői<* 3 Örökifjúhódolat a nyomtatott betűnek Irta: MESTEEHAZY AMBRUS Milyen messze vagyunk mi a boldogságtól. Súlyos mérföldkövek, béklyók és mesterséges drótsövények választanak el tőle, amiket nem lehet csak úgy átugorni. Éppen úgy, mint a természetet, amelyben szabványos iskolai olvasókönyvek rigorózus megállapítása szerint szintén nincsen ugrás. Ebben a kéjes elégedetlenségben úgy érezzük, hogy minden fekete napok és gyászos évek és türelmetlen tolakodó eszmék ellenére is ünnepelnünk kell valakit. Mindegy, hogy kit. Aki jön és aki aktuális és aki a mienk testestől, lelkestől a gondolatban és a hitben, a vágyban és a célban és a nagy állomások felé futás szent hajszájában. Valakire ráteriteni a jóság vizeslepe- döjét és agyonszeretni és elborítani a század vérszegény derekán. Nem keresünk ürügyet, mert találunk dátumot. Történelmit, emberit. És ilyenkor átadjuk magunkat a repülő tolinak, amely ünnepel országokat és népeket, kitűzött feladatokat, eredményeket és kudarcokat, vad összevisszaságban. És ez a szép és izgató és újszerű és igazi. Ez a rendszertelenség, a dátumhoz nemkötöttség, amiben benne van minden összesen, együtt és külön-külön, amit emberi elme kapkodó és forró káoszában egyáltalán alkothat. Itt van a szikra és a láng, a máglya és a pernye, épületek és romok: egyszóval építők és rombolók. Az ördögi színjáték arénájában. A világ nagyon hálátlan. Ez a megállapítás nem uj és nem eredeti. Csak úgy mellékesen jegyzem meg, mert szomorú tapasztalataim lomtárából tudom, hogy jó, ha az ember koronatanút visz magával a fórumra. Ha nincs, csinál egyet, hogy ott legyen védőnek és mentőnek a háta mögött A hálátlannak nevezett világ pedig, amely — a vitának ezt a részét lezárandó — talán nem is hálátlan, egész biztosan megfeledkezett arról, hogy 1929 tavaszán 528-ik esztendejét ünnepeljük annak a dátumnak, hogy Gutenberg a betű, a nyomtatott betű ősapja földi bolygónkra 'tévedett És itt meglehetősen zavarban vagyok, mert hiszen arra gondolok, hogy mit csinálnék én most Gutenberg nélkül, aki lehetővé tette az írást, a nyomtatott Írást. És hogy egészen simán frivolak legyünk, módot adott arra, hogy a reggeli kávé mellett a publikum tudomást szerezzen a brazíliai köztársasági elnök térdizületi csúzától kezdve, a cselédleány marólugoldatáig. Hitemre mondom, meg kell ünnepelni a nagy mester születését áhitatosan, akit már régen beszántottak a búzatermő, por- hanyós germán földbe. Ötszázhuszonnyolc esztendő ködös távlatából elmosódik Gutenberg sárguló képe, aki az első szellemi átalakulás csóvájával tüzet rakott a rotyogó üstök alá és megindította azt a folyamatot, amelytől megkó- tyagosodtak az agyvelők. Egy hazárd és vabank játék következményeit szülte meg a nagy mester világraszóló találmánya. Neki nem kellett *) *) Mutatvány az írónak „Politikai és társadalmi uj mézesek és az a bizonyos vörös tenger“ címen megjelenő uj könyvéből. szabadalmi hivatal. Az ő pátentje az emberiség viharos erőpróbája. A harc még tart. Hatalmas és vehemens erő- | vei. Vagy elpusztulunk tőle, vagy jó- i ság tömegével megváltjuk a világot vele. Gutenberg mester XIV. században ámulatba ejtette az iniciálékon meditáló jámbor szerzeteseket, akik tussal és kevert festékkel pingálták díszes betűiket kolostorok kongó, siri csendjében, amikor villámlás és mennydörgés zajával robogott be az uj világ fiatal szele. A bő kámzsák, , bőujju katonái pedig — mit tehet- I tek egyebet — preventív szenthábo- rura toborozták össze a tekintély fanatikusait, hogy segítsenek lefegyverezni a »sátán döntő kisértését«. A békés, nyugodt és a munka lázától önkívületi állapotba sodort Gutenberg pedig ezalatt serényen tovább dolgozott, hogy paripát faragjon az emberi gondolat alá. A gondolat meg izzig, sistereg, mámoros deliriumot abszorbeál. Gutenberg volt az első, aki fölfedezte, hogy a forró ólom, nemcsak renitens fülek beöntésére alkalmazható. ö avatta fel az ólmot a legértékesebb fémmé: az emberi agy formájává. Gutenberg több mint háború és több, mint béke. ö a háború és béke. Harc és enyhület. Forrás és beteljesülés. És hálás fanatikus késői unokáinak, a betű eljegyzett szerelmeseinek számára, akiknek már ötszáz éve nyúzza és csiszolja az idegeit, legyen újra, legalább rövid huszonnégy óráig, napirenden ő, Gutenberg »A titkos és csodálatos művészet« mestere, akinek adassék dicséret és dicsőség. Óriási terheket ró a halasi gazdákra a rendkívül magas kutyaadó A házőrző ebek körülbelül 45°|„-át Ítéli halálra a vármegyei szabályrendelet Egyik legutóbbi számunkban megírtuk, hogy miniszteri rendelet folytán a vármegyénél uj szabályrendelet készült a kutyák megadóztatása szem- pcontjából és ez a szabály- rendelet kimondja, hogy mind1- azon helységekben, ahol állami rendőrség látja el a köz- biztonsági szolgálatot, a kutyák tartása a lakosság részéről luxusnak tekintendő és azok után fejenként tiz pengő adó i fizetendő. A szabályrendeletnek ez a része rendkívül sérelmes a lakosságra és pedig, nemcsak a városban lakók részére, de a tanyai lakosságra is, mert ott viszont már egy kutya után is 1 pengőt kell fizetni, holott eddig tanyákon az egy kutya adómentes volt A városra és a tanyára egyformán súlyosan ható rendelet meglehetős nagy meglepetést keltett és azt széles körben különböző kommentárokkal amely után évi 10 pengő adó jár. s j Magas a vadászok évi 5 pengő ' < adója is. A tanyai használatra tar- | tott házőrző eb évi adója 1 pengő I ugyan, de itt is az egynél nagyobb számban tartott minden további házőrző eb után, már a vonatkozó adótétel kétszerese fi- • zetendő, még a pásztor kutyája sem j adómentes. j Hogy miért kívánta a belügymi- 1 niszter a szabályrendelet ilyen szi- j goru módosítását azt nehéz megérteni. A magas adótétel igaz, hogy a feles- j leges ebek számának csökkenésével végeredményben a veszettség előfor- : dulását is korlátozza, mert kevesebb ‘ i lesz azok, csak az a baj, hogy ott, j ahol különben szükség lenne reá a közbiztonság szempontjából. Kiskunhalas város belterülete nagy, az államrendőrség létszáma csekély, | itt tehát a határszélen, honnan néhány Í óra alatt megszállott területre juthat a tolvaj, . nem kedvtelésből, hanem fogja maga után vonni, mert hiszen bármennyire is szeretik egyesek kutyájukat, anyagilag még sem bírják ezt a rájuk nézve, bármilyen különösnek is hangzik, mégis horribilis adóösszeget kifizetni. Ennek szemléltetésére megtudta munkatársunk azt is, hogy ez az adóösszeg, vagyis a tiz pengő igen sokszor magában véve magasabb ösz- szeget jelent, mint néhány vagyontalan ember egyéb ösz- szes adójának teljes terjedelme. De mégha a szegényebb néposztály nem is irtja ki a kutyáját, án- nak kiirtása mégis be fog következni, mert a vonatkozó adóintézkedés úgy szól, hogy az adóhátralékos-gazdák kutyáinak kiirtása a hatóság által fog megtörténni. Az államrendőrség bármennyire is teljes bizalmat élvező végrehajtó közege is a közbiztonságnak és a közrendnek, Halason még sem tudja ellátni ezt a munkát, illetőleg mégsem alkalmas arra, hogy a kutyák hiányát pótolja, kisérték és kialakult az a mondhatni , egyhangú vélemény, hogy a rende- ; let minden valószínűség szerint a házörzőkutyák nagy százalékának kiirtását fogja maga után vonni. Munkatársunk, hogy gazdasági tényezők részéről is megvilágittassék i a kérdés, nyilatkozatot kért Tegzes 1 Károly földbirtokostól, a halasi me- I zőgazdasági bizottság elnökétől, aki 1 1 lapunknak a kérdésről és annak feltétlenül nagy horderejéröl a következő nyilatkozatot adta: — Az ebadóról és az ebtartásról szóló 190—192 §. hgy. számú vármegyei szabályrendeletet ismerem. Tagadhatatlan, hogy a szabályrendelet az ebadó egy évi összegét — a városokban és azon községek belterületén, amelyekben a közbiztonsági szolgálatot a m. kir. államrendőrség látja el — túl magas összegben állapítja meg. A belterületen ugyanis minden ebet kedvtelésből tartott ebnek számit, személy és vagyonbiztonság szempontjából van szükség { az ebre, de vájjon a sok szegény I ember meg tudja e fizetni a lOpen- i göt? j A városi mezőgazdasági bizottság ' ezzel a dologgal, minthogy nem érinti a mezőgazdasági termelést és a gazdasági rendet, nem foglalkozhat. A képviselőtestület azonban a vármegyénél kérelmezhetné Kiskunhalas különös helyzeténél fogva azt, hogy a város belterületén csak az igazán luxus ebek után legyen 10 pengő az adó, mig a többi eb évi adója ne haladja meg az 1 pengőt A mezőgazdasági bizottság elnökével történt beszélgetésünk további folyamán sor került a kérdés egyéb vonatkozásaira is és többek között megtudtuk, hogy ez a rendelet a kutyák nagy százalékának kiirtását tekintettel a rendőrség kicsiny létszámára, Halas nagy kiterjedésére, továbbá arra is, ami szintén egy megszívlelendő szempont, hogy Halason sokan laknak, illetve nyáron napközben tanyákon dolgoznak és igy^a lTragára- maradt ház egyedüli gondozása és felügyelete a hűséges házőrző kutyára volt bízva. Étkezési burgonyát minden üzletünkben árusítunk Hangya
