Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1929 (29. évfolyam, 1-104. szám)
1929-03-30 / 26. szám
12 oldal - 12 fillér 1929. március 30., szombat _____________________________________________________XXIX. évfolyam, 26. szám ß P olitikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE. MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Helyben ••• ...... 12 P 80 fill. | Vidékre ................. E GY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR ....... 16 P A lapította i PRÁGER FERENC Szerkesztőség» Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) Kiadóhivatal» Városháza épületében Szorosabbá kell tenni a társadalom és a közigazgatás kapcsolatát Irta: Scitovszky Béla m. kír. belügyminiszter Lágy szellők tavaszi fuvalmát kergeti a március végének napja és az újjászületés szimbólumát ecseteli festői kézzel a természet. A kereszténység nagyszerű magasztos és sokat jelentő ünnepe a Husvét, amely a feltámadásban leli legkifejezőbb eseményét. Az emberi küzdelmek, az ember kisded harcainak megért§ kísérője a feltámadás. A tavasz ujjáébredésének, a feltámadás áhitatos ünnepének idején nemcsak emberi mivoltunkra esik a hitnek és reménységnek melengető, biztató sugara, hanem nemzetünk sorsára is. Minden lepergett év, minden uj tavasz, kell, hogy közelebb vigye, kell, hogy előbbre lendítse nemzetünket a boldogulás nagy célja felé. Ezt a boldogulást természetesen csak úgy közelíthetjük meg, ha a nemzeti erőket felfokozzuk, erősítjük és a múltak nemes hagyományait a modern idők szellemével összhangba hozva, ujjáteremtjük azokat a tényezőket, amelyek ezeket a nemzeti erőket megerősíteni és ezeknek uj lendületet adni hivatottak. Nekem, mint az ország belügyminiszterének, különös örömömre szolgál, hogy az idei tavaszon közel 50 éves küzdelem után, végre, megvalósulást fog ölteni az a törekvés, mely a nemzeti élet egyik legfontosabb tényezőjének: a közigazgatásnak ujjá- íeremtését tűzte ki céljául. A nemzetnek boldogulása és jobb jövője felé való haladása utján, ennek a nagy célnak a megvalósítása hatalmas eredményt jelent, mert, hiszen, a modern állami berendezkedésben a közigazgatás az a tényező, melynek az élettel a legtöbb kapcsolata, legszélesebb érintkezési felülete van. Hónapokon keresztül tartó és mélyen szántó bizottsági viták, valamint az országgyűlés képviselöházá- nak heteken át tartó tárgyalása után a közigazgatás rendszeréről szóló törvényjavaslat általános tárgyalása befejezést nyert és beigazolódott, hogy a törvény-tervezet alapelvei olyanok, amelyek valóban hivatottak arra, hogy a modern kor-szellem követelte közigazgatásnak fundamentumát alkossák. Az a közigazgatás, mely ezen a fun damentumon fog nyugodni, a múlt nemes tradícióinak megőrzése mellett, teljes összhangban lesz a modern haladás követelményeivel, gyorsabb, egységesebb, termékenyebb, méltányosabb, megértőbb lesz, közvetlenebbül fog simulni az élethez és a demokratikus fejlődés következményeként, a nagyobb néprétegeket is befogja vonni munkájába. A közigazgatásnak ebben a szellemben való átalakítása, természetesen, maga után fogja vonni, hogy a társadalom és közigazgatás kapcsolata még szorosabbá válik és a társadalomnak nemcsak egyes érdekkép viseletéi, hanem szélesebb rétegei is kivehetik részüket a közigazgatás köz érdekű munkájából. Ennek pedig, két szempontból lesz meg a jótékony hatása. Egyrészt lehetővé fogja tenni, hogy a társadalomnak érdekei a köz- igazgatásban jobban és közvetlenebbül érvényesüljenek, másrészt oda fog hatni, hogy ezeknek az érdekeknek érvényesítése céljából a társadalom nagyobb érdeklődést és megértést fog tanúsítani a közügyek iránt. A közigazgatás és társadalom szoros együttműködésének teljes harmóniába kell olvadnia, mert amig a hivatása magaslatán álló közigazgatásnak mindent meg kell tennie az egyén és társadalom boldogulásának előmozdítására, addig a társadalomnak meg kell becsülnie a közigazgatás munkáját és minden lehetőt meg kell tennie a közigazgatás tevékenységének támogatására és meg kell tanulnia, hogy a közérdeket nemcsak hangoztatni, hanem elsősorban szolgálni kell! Erős a hitem és reményem, hogy a magyar nemzet életében az a tavaszi magvetés, melyet a közigazgatás ujjáteremtése fog végezni, dúsan termő kalászokat fog érlelni, amelynek gyümölcséből erőt és megújhodást fog nyerni az egész nemzet! Közigazgatási reform Irta : Prcszly Elemér Pestvármegye főispánja Az egész ország élénk figyelemmel kiséri a közigazgatási reform- javaslatnak parlamenti tárgyalását. Ez a nagy érdeklődés igíazolja, hogy országunk sorsára nagyfontosságu kérdést rendez ez a javaslat. Sok szó esik mostanában az autonómiáról, a megyék védelméről, a közigfazgatás fontosságáról, stb. Szükségét látom ezért, hogy ezeket a fogalmakat, melyek az idők folyamán elhomályosultak, téves értelmezést nyertek, régi valódi értelmük szerint boncoljam. A helyes közigazgatásnak, mely kiterjed az állampolgárok életére a bölcsőtől a sirig, egy célja, egy rendeltetése lehet csak: a gyors, pártatlan és jó közigazgatás. Ez az öncél, minden más csak eszköz ezen cél elérésében. Eszköz az autonómia is, mely alatt azt értjük, hogy az állampolgároknak beleszólási joguk legyen a közigazgatás menetébe, amit a megyei, városi, községi közgyűléseken és azok egyes bizottságaiban gyakorolnak. A tisztviselők csak eszközei a köz- igazgatásnak és az autonómia fogalmanem merül ki abban, hogy az állampolgárok a közigazgatási tisztviselőket maguk választják. Nem autonómia tehát az, ha a tisztviselő ön- kényeskedik lefelé az állampolgárokkal szemben és az autonómia sérelméről panaszkodik felfelé a kormányzattal szemben, ha az ellenőrzést akar gyakorolni. A vármegyék törvényhatósági bizottsága már tizenhat esztendeje nem esvén választás alá, feltétlenül megújításra szorul. A tárgyalás alatt levő javaslatnak elsősorban ez a célja és rendeltetése. Újítás a javaslatban a régi állapottal szemben az," hogy megszünteti a nyers virilizmust és behozza az érdekképviseletet. Általában véve leszállítja a bizottsági tagok számát, pld. Pest vármegyében négyszázötvenre, melyből két ötöd részt, vagyis száznyolcvanat a viri- lisek maguk közül választanak és pedig három vagyoni kategóriából, száznyolcvanat a névjegyzékbe felvett összes választók szabadon választanak és pedig kerületek szerint azok közül, akiknek passiv választói jogosultságuk van, végül egy ötöd részt, vagyis kilencvenet az érdek- képviseletek küldenek be. Ezekhez jönnek még az örökös tagok, Pest vármegyében huszonkettőn, akiket a törvényhatósági bizottság érdemes, a megyei közéletben kivált polgpárok közül választ. Továbbá tagjai a törvényhatósági; bizottságnak a taxatíve felsorolt tisztviselők: alispán, föszolgabirák, polgármesterek stb. Sokat vitatkoznak azon, hogy he- lyes-e a törvényhatósági bizottságin * a vázolt módon megalakítani, de álI talánosságban az a meggyőződés szűrődött le, hogy ezen a módon, amig egyrészt biztosítani lehet mindazt a j történelmi tradíciót és múltbeli ér- \ téket, amit a vármegye az országi 1 közéletében eddig képviselt, másrészt \ ezáltal lehetővé válik a megyének j megújhodása, hogy betölthesse a l nemzet jövő életében nagyfontosságpi ! szerepét. Azok a szólamok tehát, a j melyek a régi vármegye pusztulásá- í ról és az autonómia megszűnéséről | itt-ott felhangzanak, csak zavar kelté- l sére alkalmas, de minden igazságót | nélkülöző kitalálások. | A törvényjavaslat a megyei közgyü { sek megjavításával egyidejűleg ren- ! dezi a városok és községek jogállá- I sát és közgyűlését is. Megszünteti a | rendezett tanácsú városokat, létesiti : a megyei városokat, s a faelügymi- ; niszternek jogot ad arra, hogy egyes : megyei városokat vagyonfelügyeleti ! szempontból közvetlenül a belügy- . minisztérium alá rendeljen. Megszün- { teti a javaslat a városi tanács intéz- \ ményt s a tanács hatáskörét a pol- I gármester hatáskörébe utalja. ; Rendezi végül a javaslat a már tel- l jesen elavult fegyelmi bíráskodást, í azt egészen modern alapokra fek- 1 teti. ! A belügyminiszter legutóbbi beszélj dében kijelentette, hogy ez a javaslat | csak az első lépés a közigazgatás l reformja felé. Kitűnik ebből, hogy j az összes kérdéseket nem oldja meg. ■ mindenesetre jelentős lépést teszelö- < re abban az irányban, hogy a köz- igazgatás jó, gyors, pártatlan legyen, ne szakadjon el az élettől és megvalósítani törekedjen az igazi autonó- _miát, amely — ismételten hangsulyo- _zom — nem merül ki a tisztviselők megválasztásában, hanem a közgyűléseken és azok bizottságaiban beleszólást enged az állampolgároknak ügyeik intézésébe. A húsvéti vasúti forgalom Az államvasutak igazgatósága a húsvéti ünnepek alatt várható nagyobb személyforgalomra való tekintettel valamennyi gyors* és személyvonatot megerősített szerelvényekkel fog járatni, az erősebb forgalmú vonalakon pedig külön vonato* kát is indit.
